A monília megelőzése, puszpángmoly elleni védekezés, vadkárok csökkentéséről közölt cikket az ÖMKi. A tavaszi lemosás még mindig aktuális. Az idén, néhány gyümölcsfajtánál még most is elvégezhető. A hűvös és száraz tavasz lelassította a növények fejlődését.

A selyemfényű-puszpángmoly kis hernyója (Kép: ÖMKi)

Fontos aktualitás, hogy a Blossom Protect (Aureobasidium pullulans tartalmú) baktérium- és gombaölő készítmény szükséghelyzeti engedéllyel rendelkezik Magyarország teljes területén az ökológiai gazdálkodás rendszerében termesztett kajszibarack- és meggykultúrákban monília ellen. Az engedély 2021. március 17-től 2021. július 14-ig érvényes. A készítmény a vegetációban legfeljebb három alkalommal, a virágzás kezdetén, teljes virágzásban, valamint virágzás végén juttatható ki. A kezelés során minden esetben törekedni kell a virágok teljes fedésére. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a Blossom Protect csak önmagában juttatható ki, tehát semmivel nem keverhető. Bár a termék besorolása szerint baktérium és gombaölő, valójában nem így hat.

Az Aureobasidium pullulans egy antagonista élesztőgomba, amely jól tűri a napfényt, szárazságot, jól szaporodik és elfoglalja a helyet a kórokozó gombák elől. Megelőző módon kell alkalmazni, azaz a fertőzési veszély előtt 1-2 nappal kell használni, ha azt szeretnénk, hogy a monília fertőzés ne terjedjen. Nem tudja a monília spórák számát csökkenteni, de ha időben kijuttattuk és felszaporodott a virágok felületén, nem lesz tere, fertőzési kapuja a virág és hajtásfertőző moníliának. Mivel a készítmény élő anyag, körültekintően kell használni. Semmiképp nem szabad réz hatóanyagú termékkel kombinálni, sőt az sem ajánlott, hogy a terméket és bármelyik réz hatóanyagú (vagy bármely más gombaölő) növényvédőszert két nap eltéréssel használják. Be kell állítani a növényvédőszer kijuttatásához felhasznált víz kémhatását 3,5-4 pH-ra.

Az ágak csúcsán található a  selyemfényű-puszpángmoly kis hernyója, összeszőtt levélkékben. Már ébren vannak, mozognak. Az elkövetkező napokra meleget ígérnek, a lárvák végleg elhagyják a fészküket és rágni kezdenek. Éhesek! Most még metszőollóval lecsipegethetőek a hernyófészkek, a szétmászásuk után már csak permetezéssel védekezhetünk ellenük. A kis lárvák ellen Bacillus thuringiensis (BT) hatóanyagú biológiai növényvédőszer használható. Nagy nyomással a bokrok belsejébe irányítsák a növényvédőszert, ott tartózkodnak a hernyók. A kertbe kívülről beköltöző puszpángmolyok és a nyári és az őszi nemzedékei miatt egész évben figyelni kell a puszpángot, azaz buxust.

A felhívás kiadásakor olyan BT terméket javasoltak, amely csak nagy kiszerelésben kapható, hosszú előrendeléssel professzionális felhasználóknak, például közterületeken, parkfenntartóknak, és erdészeti fafajok molykártevői ellen. Kiskertben más, kis kiszerelésben kapható BT terméket lehet használni, amelyet egyébként is használnak a gyümölcstermő növények molykártevői ellen.

Aki most telepít nyírni való sövényt vagy szolitert, az a kertész inkább egy buxuspótlásra javasolt fajt válasszon.  Ilyen kiváló növény a nálunk is honos tiszafa (Taxus baccata). Az alapfajon kívül számos szín és alakváltozata ismert, kertépítők előszeretettel alkalmazzák a buxus helyett, mert jól alakítható és nincs ismert kártevője. Ennek oka, hogy a növény levele és kérge, valamint magja mérgező. A taxin B nevű alkaloida valóban mérgező, de gyakorlatilag nulla az esélye, hogy kisgyermek vagy kisállat a levelet vagy a kérget rágni kezdi. Más a helyzet a maggal, de a természet itt is bölcs: a magot körülveszi a gyönyörű, kehely alakú, piros húsú magburok, amely viszont ehető és az énekesmadarak egyik kedvenc elesége. A mag nem mérgezi meg a madarakat, mert az sértetlenül áthalad a tápcsatornán és jó eséllyel kertünk egy ritkán bolygatott foltjára pottyan. Akinek termőkorú tiszafája van a kertben, számíthat arra, hogy néhány év után értékes, szép formájú magoncokat tud majd ajándékozni kertbarátainak. A meglepetés: kiváló pálinkát lehet főzni a húsos magburokból!

Úgy tűnik, hogy az enyhe, hómentes télen sem szoktak le a gyümölcsfák megrágásáról a vadak. Ebben az almásban, a tavalyi, már barnuló rágásnyomok mellett az idén, kora tavasszal is otthagyta a fognyomát talán éppen az őzek lehettek.

A nagyvad-állomány nagy kárt tud tenni a gyümölcsösben (Kép: ÖMKi)

Egyre több nagyvad kerülgeti a kertjeinket, a kerítés a legbiztosabb, de nem az egyetlen megoldás. Érdemes a kerítés alsó índrótját megerősíteni és sűrűn, több helyen lehorgonyozni, ez megakadályozhatja, hogy a vaddisznó kerítésünket megemelje és malacait beküldje a kertünkbe egy kiadós uzsonnázásra. A gímszarvas simán megugorja a most érvényes világcsúcsot (2,45 méter), ha neki tud futni. Nem érdemes két méternél tovább magasítani a kerítéseket, a szarvas, ha akar, bejön.

Forrás: ÖMKi