Mezőgazdaság
Túlzó azt állítani, hogy az európai mezőgazdasági támogatások kiüresítik a tájat
A KAP 60 éve alatt kétségtelenül komoly változások következtek be az unió mezőgazdaságában, amit nem csak a társadalmi és gazdasági elvárások (élhető vidék; elegendő, egészséges élelmiszer; megfizethető árak), hanem a környezeti folyamatok is érdemben befolyásoltak – közölte a Portfólió.
A KAP 60 éve alatt kétségtelenül komoly változások következtek be az unió mezőgazdaságában, amit nem csak a társadalmi és gazdasági elvárások (élhető vidék; elegendő, egészséges élelmiszer; megfizethető árak), hanem a környezeti folyamatok is érdemben befolyásoltak – közölte a Portfólió.
A 2023-tól induló új ciklus központi elemei lesznek a környezetvédelemi és éghajlat politikai intézkedések (Kép: PIxabay)
A társadalmi elvárások a környezetvédelem terén az elmúlt évtizedben jelentősen felerősödtek. Erre a KAP már eddig is reflektált – környezetvédelmi programok indítása, állatjóléti intézkedések bevezetése, energiahatékonyság támogatása, megújuló energia használatának ösztönzése, növényvédőszer használat korlátozása, diverzifikációs kötelezettség bevezetése stb. – a 2023-tól induló új ciklusnak pedig egyenesen központi elemei lesznek a környezetvédelemi és éghajlat politikai intézkedések. (A források 40%-át ilyen célokra kell fordítani!)
Egy dolgot azonban nem szabad szem elől téveszteni. a mezőgazdaságnak továbbra is el kell látnia a világszinten egyre növekvő számú lakosságot megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel.
(A világ népességének jelentős része jelenleg is éhezik, vagy alultáplált. Ennek a mezőgazdasági termelésen túlmutató okai is vannak, de ez is része.) Szem előtt kell tartani azt is, hogy az élelmiszerhez való hozzáférést az alacsonyabb jövedelmi helyzetű lakosság számára is biztosítani kell, vagyis megfizethető áron kell előállítani ezeket a termékeket.
Hogyan lehet kielégíteni ezt a folyamatosan növekvő igényt úgy, hogy közben a környezeti szempontok is érvényesítésre kerülnek? Többféle válasz adható, ezek jó része azonban csak az egyik feltételt elégíti ki.
Nem a visszalépés jelenti a megoldást, mert az lemaradáshoz, a termelés visszaeséséhez, tömegek éhezéséhez vezet.
Ez a két szempont (növelni a termelést, miközben a környezeti elvárások is érvényesülnek) csak a modernizáción, digitalizáción, a hatékonyság növelésén keresztül hangolható össze. A kutatás – fejlesztés legújabb vívmányainak alkalmazásán, a precíziós technológia térnyerésén keresztül csökkenthető a növényvédőszer és műtrágya felhasználás, víz és energiatakarékos rendszerek állíthatóak üzembe, csökkenthető a károsanyag kibocsátás, javítható a takarmányfelhasználás hatásfoka, új, ellenállóbb fajták állíthatóak termesztésbe. Így jelentősen csökkenthető az ember okozta környezetterhelés (igaz, ehhez jelentős befektetésre van szükség), miközben megfelelő mennyiségű árualap kerül előállításra a föld népességének ellátásához.
Tény, hogy a mezőgazdasági termelés hatással van a biodiverzitásra. Ugyanúgy, mint gyakorlatilag minden emberi tevékenység. (Autópályák, szénerőművek, légi közlekedés, bányászat stb.) Aki mezőgazdasági termelésre adja a fejét, az hosszú távon tervez. Tudja, hogy neki évtizedek múlva is azon a területen kell dolgoznia, így arra törekszik, hogy ne zsigerelje ki az alapvető termelési eszközét, ne tegye tönkre a környezetét, hiszen ott él ő és a családja is.
A végletekben való gondolkodás nem visz előre.
Jó példa erre a vízkészlet védelmével és az öntözés szükségességével kapcsolatos, sokszor egymásnak feszülő álláspont. Meg lehet találni a középutat – meghatározni azokat a víztesteket, amelyekből lehet öntözni -, sőt előre is lehet lépni, például a helyi vagy térségi vízvisszatartás fejlesztésével.
Az agrárágazat a tényleges környezetterhelésénél arányaiban jóval nagyobb részt vállal az Európai Unió környezetvédelemmel és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséből. Az uniós vitákból és a KAP stratégiai tervvel kapcsolatos elvárásokból világosan látszik, hogy 2023-tól egy olyan, környezettudatos gazdálkodásra ösztönző támogatási rendszer kerül bevezetésre, amely megfelelően reflektál a társadalmi elvárásokra. Így előtérbe kerül a talaj szervesanyag tartalmának megőrzése és pótlása, az okszerű tápanyag-gazdálkodás elősegítése, a környezetkímélő trágyakijuttatási módok alkalmazása, az erózió elleni védelem, valamint a talajvédő gazdálkodási módok elterjesztése. A zöld infrastruktúra fejlesztésének része lehet többek között a mezővédő erdősávok, a fajgazdag táblaszegélyek fejlesztése, ami pozitív hatással lesz a biodiverzitásra is.
A jelenleginél jóval szigorúbb zöld feltételek kerülnek előírásra már a termelői alaptámogatások igénybevételéhez is, míg a közvetlen támogatások 20-30%-ának igénybevétele ezeken is túlmutató agro-ökológiai feltételek teljesítéséhez lesz kötve. E mellett környezetgazdálkodási programok indulnak, valamint kiemelt terület lesz az ökológiai gazdálkodásra történő átállás. (Az ökológiai területek arányát 2030-ra 25%-ra akarja emelni az Európai Bizottság. Magyarország az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a tizedik legdinamikusabban fejlődő ország volt a legfrissebb adatok alapján, ennek ellenére kétséges, hogy ez az arány elérhető-e, mivel sem piaci – nincs rá elég fizetőképes kereslet -, sem termeléstechnológia oldalról nincs előkészítve ez a lépés.)
A fentiek tükrében több mint túlzó azt állítani, hogy az európai mezőgazdasági támogatások kiüresítik a tájat.
A kis gazdaságok számának csökkenése – köztük az állattartók számának drasztikus visszaesése – szorosan összefügg a fenti folyamatokkal. Az egyre szigorúbb előírások, az egyre nagyobb befektetési igény a modern technológiákba óhatatlanul a gazdálkodók számának csökkenését hozza. Tény, hogy folyamatos az úgynevezett nagyüzemi állattartás térnyerése. Magyarországon is drasztikusan visszaesett a kisüzemi állattartás, ennek – a fentieken túl – a hektikus piaci mozgások mellett az is az oka, hogy ma már kevesen vállalják az állattartással járó időbeli lekötést.
A nagyüzemi állattartással kapcsolatban ideje helyre tenni néhány dolgot, mivel sokakban hamis kép él ezzel kapcsolatban.
Ma már az állatjóléti, állategészségügyi és állatvédelmi szempontok érvényesítése alapvető – és szigorúan ellenőrzött – elvárás minden állattartóval szemben. Csak egészséges, megfelelő körülmények között tartott állatoktól várható olyan eredmény, ami biztosítja a gazdaság hosszú távú fennmaradását. (Érdemes észrevenni, hogy egyre több terméket hirdetnek úgy, hogy antibiotikum mentes húsból, tejből stb. készült, vagyis az állatokat nem kezelték antibiotikumokkal. Ez csak úgy érhető el, ha megfelelő állategészségügyi és tartási körülményeket biztosítanak a számukra.) Ezek az állattartó gazdaságok a szakszerű trágyakezelés, takarmányozás révén jelentősen csökkentik a metánkibocsátást, így járulva hozzá az üvegházhatású gázképződés visszaszorításához.
A mezőgazdasági termelés hazai szintjének fejlesztése alapvető érdek és a jelenlegi járványhelyzet pedig rámutatott arra, hogy a minél nagyobb mértékű önellátás biztosítása kulcsfontosságú. Ez környezeti szempontból is relevanciával bír, mivel egyrészt az EU tagállamokban szigorú – és egyre szigorodó – környezetvédelmi előírások mentén lehet csak termelni, másrészt pedig az ökológia lábnyom mérséklése érdekében is kívánatos a szállítási távolságok csökkentése. Ha szélesebb perspektívában szemléljük a dolgokat, nem tekinthetünk el attól sem, hogy minél inkább visszaszorul (vagy éppen ellehetetlenül) az EU agrártermelése, annál inkább a világ más területein, sokkal kevésbé szigorú előírások mentén, sokkal nagyobb környezeti terheléssel előállított termékek lépnek a helyükre.
A KAP a 2023-tól induló új ciklusában hatalmas lépést tesz abba az irányba, hogy a mezőgazdasági támogatások lehívhatóságánál a környezetvédelmi szempontok hangsúlyos módon jussanak érvényre. A termelők partnerek abban, hogy további erőfeszítéseket tegyenek e téren, de nem lehet – és társadalmi szempontból sem elfogadható – olyan előírásokat rájuk kényszeríteni, ami ellehetetleníti, vagy visszafogja a termelésüket. Ez nem csak a termelőket érintené negatívan, hanem az összes hazai fogyasztót és a gazdasági hatásokon keresztül a környezetvédelem ügyét is. Meg kell találni azt az ésszerű, a gazdasági és környezeti fenntarthatóságot egyaránt kielégítő feltételrendszert, aminek teljesítése megfelel ezen elvárásnak. A KAP megadja ugyan az ehhez szükséges keretet, de a részletek nemzeti hatáskörben dőlnek el. Ezen előírások kialakítása most folyik.
Arra a kérdésre, hogy „mit lehet tenni?”, megítélésünk szerint a helyes válasz az, hogy olyan feltételrendszert kell kialakítani – a törekvések egyértelműen erre irányulnak – amely a környezeti és a társadalmi, gazdasági szempontok felelősségteljes integrálásán alapul. ehhez a modernizációt, az innovációt, a hatékonyság javítását kell a fókuszba állítani.
Forrás: Portfolió
Mezőgazdaság
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Soha jobbkor nem lehetett volna a reformátusoknak a zászlajára tűzni a megújulást, hiszen október 31.-én, a reformáció emléknapján, Geszten rendezték meg a Békési Református Egyházmegye Presbiteri Konferenciáját, egybekötve a Tisza nappal, amit a geszti Tisza kör szervezett. Az esemény jelentőségét emelte, hogy Nt. Nitsch Gábor lelkész, aki szinte a minap még a pennsylvaniai Ligonierben levő Bethlen Otthon vezető lelkészeként, a Bethlen Otthon – az Amerikai Magyar Református Egyházak Otthona – káplánjaként dolgozott, feleségével, gróf Tisza Ilonával, hazatérve Gesztre, ma már szolgálatot vállal és lelkipásztorként tovább vezeti a Geszti Református Egyházközséget. Az egész napi geszti programot Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője nyitotta meg, majd Nt. Demeter Ottó esperes köszöntötte a presbiteri szövetséget.
Az ünnepélyes megnyitó előtti pillanatok. Balról Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja. Középen Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője, míg jobb oldalon Nt. Demeter Ottó esperes. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Odakint a határban már szögel, zöldellik a búza, amely most igazságtalanul célkeresztjébe került annyi embernek, miközben magyarságunk emblematikus növénye. A búza egymagában azonban jelképezi a megújulást, a reményt és a várakozást is, s ha úgy vesszük, a hitet is megformálja ez a kicsi növény. Amikor földbe kerülnek az apró magvak, nem tudhatjuk, hogy mit aratunk, hogy mennyit aratunk és azt, hogyan tudjuk majd – kimondani is sok – jövőre eladni… Szelíd becslések szerint is hazánk területének idén is, több, mint 10%-ára búza kerül…
A regisztrációs pulton sok munka akadt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Aki ott lehetett a konferencián, szinte megdöbbent, hogy egy ilyen pici településre mennyi ember jött el és a konferenciát tovább erősítette, hogy elfogadta a meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége, akiket Tóth András egyházkerületi elnök képviselt, továbbá megtisztelte az egybegyűlteket Mészáros János, Érmelléki, továbbá Vaszil István, a Bihari, valamint Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnöke is.
Az eseményeket Takács Zoltán, nyugalmazott rendőrőrs-parancsnok dokumentálta, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének egyházkerületi elnökével, Tóth Andrással beszélget. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A konferenciát Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja indította útjára, aki hangsúlyozta, hogy minden presbiternek fontos küldetése, fontos feladata van, amelyet otthon, szűken vett környezetében, lakóhelyén, egyfajta szolgálatként kell teljesíteni, segíteni.
Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja nyitotta meg a konferenciát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Külön érdekessége volt a konferenciának, hogy az érmellékiek, ha úgy vesszük, hívogatták a résztvevőket, hogy aki úgy érzi, azok vegyenek részt presbiteri képzésükön, amelyet a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem indít s melyhez még csatlakozhatnak a jelentkezők. Minden vonatkozásban érdekes lehet, s túl ismereteink bővítésén, a partiumi és erdélyi kapcsolatainkat is szélesíthetjük.
Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnökének köszöntője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Riskó János nyugalmazott lelkipásztor előadásában az egyházak, a vallások magyarországi helyzetét mutatta be, visszatekintve a 19. és a 20. század időszakaira. A 20. század történelmi viharai nemcsak a vidéket formálták át, hanem a társadalmi változások, a szociológia más területeit is magával ragadták. Változások érték el a reformátusokat is – fogalmazott az előadó.
Az úrvacsorás istentiszteletre a geszti református templomban került sor. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A nap különleges fénypontját azonban kétségtelen, hogy az ünnepi, úrvacsorás istentisztelet adta. Egyrészt azért, mert csordultig megtelt a templom, s annyian összegyűltek, hogy a karzatot is meg kellett nyitni. Fel-fel szokták emlegetni, ha nagy hideg van, fázhat az ember a templomban. Most Geszten annyi ember gyűlt össze, hogy az ajtókat nyitva kellett hagyni, mert olyan meleg lett odabent, ha úgy vesszük, fizikai értelemben is megmelegedett az ember.
A geszti református templomba igyekvő emberek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Lélekemelő pillanat egy templom életében, ha sokan énekelnek s mikor Geszten felhangzott a „Tebenned bíztunk elejitől fogva”, aki odabent volt, szinte nem hallotta a saját hangját, mert egybeolvadt, együtt szólt a sok ember református hitvallása.
Készülődés. Balról Nt. Demeter Ottó esperes, míg jobb oldalon az Amerikai Egyesült Államokból hazatért Nt. Nitsch Gábor református lelkipászor. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ilyen környezetben, ilyen miliőben lépett Nt. Nitsch Gábor lelkipásztor a szószékbe, aki még szinte a minap az Magyar Református Egyházak Otthona káplánjaként, Pennsylvániában prédikált s most szolgálatot téve köszöntötte a presbiteri konferencia résztvevőit, a geszti embereket és környező településről érkező vendégeket: a zsadányiakat, az okányiakat, a vésztőiket, az ugraiakat, a Komádiból érkezőket és lehetne folytatni a sort…
Lassan megtelt a geszti református templom. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Aki ott lehetett, aki ellátogatott Gesztre, megélhette azt is, hogy mit is jelent ragaszkodni a földhöz, a templomhoz, hogy mit is jelent ragaszkodni a hitünkhöz. Mikor Nt. Nitsch Gábor a szószékre felállt, nemcsak visszaemlékezett, de emlékeztetett arra, hogy a geszti templom falai között, pontosan ott, ahol most állunk, az ország nagy szülöttei, a Tiszák is itt imádkoztak. Azok, akik annyi mindent tettek az országért, a hazáért.
2024. október 31-én Nt Nitsch Gábor igét hirdetett Geszten, a református templomban, a Tiszák ősi földjén. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ki gondolhatta volna azt, hogy a világégés, annyi nehéz és idegenben töltött évtized után, a Tisza család visszatérhet Gesztre, az ősi földre. Nt. Nitsch Gábor, gróf Tisza Ilona párjaként is köszöntötte az ünnepi istentisztelet résztvevőit. A tengerentúlról hazatért lelkipásztor, alma materéhez, Nagyváradhoz is karnyújtásnyira került. Aki így hát Geszten jár, vasárnaponként szakítson időt rá és üljön be egy-egy istentiszteletre.
Gróf Tisza Ilona az úrvacsorás istentiszteleten, Geszten, a református templomban, 2024. október 31-én. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A református templomokban úgy szokás, az a szokás, hogy az elöljárók, a szószékkel szemben ülnek s ha valaki nyitott szemmel ült a templomban, láthatta, hogy az ünnepi istentiszteleten részt vett Tisza Ilona mellett, Tisza Kálmán és Patay Tibor (Tisza Jolán fia), továbbá gyermekeik, unokáik.
Az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó vezette. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az igehirdetés után az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó esperes vezette, akinek Nt. Nitsch Gábor segített. Megható pillanatokat élt meg a közösség, mert Nt. Nitsch Gábor első igehirdetésén feleségének, gróf Tisza Ilonának adott úrvacsorát.
A képen háttal Nt. Nitsch Gábor református lelkipászor, aki úrvacsorát ad feleségének, gróf Tiszta Ilonának (szemben) Geszten, a református templomban, 2024. október 31-én. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az ünneplő gyülekezet ezt követően megkoszorúzta a Tisza kriptát, majd a geszti egyházközség és presbiterek összefogásában szeretet vendéglátással köszöntötték a Gesztre érkező vendégeket.
Az első, ünnepi istentiszteletet követő percek. Balról, gróf Tisza Ilona, középen, Nt. Nitsch Gábor református lelkipászor, akit egy régi jóbarátjuk köszöntött. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A program kulturális része ezt követően vette kezdetét, hiszen a konferencia résztvevői ellátogathattak a Tisza-kastélyba, majd csaknem éjszakába nyúlón égtek a lámpák a nagyszalonban, mert Tisza Ilona, Tisza Kálmán és Patay Tibor társaságában, az életéről mesélt s arról, hogy mit is jelentett számukra Geszt. Úgy, hogy például Ilona felnőtt koráig nem járt a községben, mert édesapja Argentínába vitte a családot azok után, hogy édesanyja elrejtve apjukat, a rívó két kisfia jelenlétében, akik szinte karon ülők voltak, vallotta a katonáknak, hogy nem tudja, hogy merre tartózkodik a férje.
A Tisza-, és a Patay-család az első ünnepi istentisztelet után. Balról gróf Tisza Kálmán, gróf Tisza Attila, gróf Tisza Ilona, Nt. Nitsch Gábor, Patay Tibor unokáival, fiával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Tiszákról azt tartották, hogy rendkívüli módon szerették és ragaszkodtak nemcsak a faluhoz, hanem benne az emberekhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Patay Tibor így emlékezett vissza gyermekkorára, a kitelepítés éveire: Kiss bácsi éjjel, egy lovasszekérrel kereste meg apámékat Füzesgyarmaton, hogy élelmet hozzanak, mert tudták, hogy nincs mit ennünk. Történt ez akkor, amikor állami beszolgáltatásokkal gyakorlatilag végigverték a falut. Miután kiderült, hogy Kiss bácsi Tisza Jolánékat segítette, úgy megverték, hogy két hétig gyógyult. Persze ez nem akadályozta meg, hogy szervezze a gesztiek összefogását.
A Békési Református Egyházmegye koszorút helyezett el a Tisza-család kriptájánál. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Tisza Jolán elmesélte, hogy mikor Argentínába kerültek, a bolíviai határ közelébe, apja állatorvosi ismereteit igyekezett kihasználni, de végzettségei, diplomái elvesztése miatt, csak a megérdemelt fizetése felét kaphatta meg. Argentínában is a mezőgazdasággal foglalkozott, ahogyan itt, Geszten is, a birtok jövedelmei a gazdálkodásból származtak. Sokan gondolhatták, hogy bizonyosan főúri körülmények között éltünk, de édesanyám, aki észt grófnő volt, egy fatüzeléses sparhelten főzött, ott, ahol trópusi melegek uralkodtak. Megnevettette a hallgatóságot Tisza Ilona, mikor elmesélte, hogy a testvéreivel egy sörényes hangyászt vittek be a konyhába, amelyre az édesanyja azt mondta édesapjának: Vagy a hangyász, vagy én! Jókedvűen mesélte, hogy néha-néha édesapja megjegyezte egyszer-egyszer: lehet, hogy a hangyászt kellett volna választanunk! Nem gondoljátok?
A Tisza-kripta előtt balról gróf Tisza Ilona, középen Nt. Nitsch Gábor, ma már geszti református lelkipásztor és Nt. Demeter Ottó református esperes. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A mezőgazdaság, a föld szeretete visszaköszönt Patay Tibor életében is, aki kertészetek sorában dolgozott, de mindig fel-felbukkant, hogy mely családok leszármazottja. Jól jellemzi a kommunizmust: hiába teljesített kiválóan, mikor kiderült a származása, azt tanácsolták neki, hogy menjen el.
Este a geszti Tisza-kastélyban: a reformációra és gróf Tisza István miniszterelnökre emlékezett a Tisza-család Geszten, a Tisza-kastély nagyszalonjában. Balról gróf Tisza Kálmán, középen gróf Tisza Ilona, míg jobb szélen Patay Tibor emlékezett vissza saját és a családjuk történetére. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Aki ott lehetett október 31-én Geszten, az meggyőződhetett arról, hogy mit jelent a falu életében a Tisza család és arról is, mit jelent a Tiszáknak Geszt. Mit jelent a falu, benne az ember? Könyveket lapozgatva elolvashatjuk, hogy a tanulás mellett a munka az, amit a Tisza család elvárt magától, elvárt a gyermekeitől. Ez a hitvallás 100 év után is visszaköszön, mikor Tisza Kálmán, Tisza Ilona és Patay Tibor mesélt az életéről. Megmaradt a falu, a föld, a mezőgazdaság szeretete, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legifjabb Patay ma mezőgazdaságot tanul…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Mezőgazdaság
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
A kérelmeket 2024. november 30-án, 23:59 óráig lehet beadni
A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg.
A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet adni, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2024. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a 2024. november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.
Fotó: Pixabay
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2023. kárenyhítési évekre, valamint a 2024. évre megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, melyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50%-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgálat keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak, és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.
A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás megállapításánál a károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összegét le kell vonni. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet alapján a fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha) összegét a minisztérium a honlapján – növénykultúránként – teszi közzé. A 2024. év novemberétől alkalmazandó költségmegtakarítási összegek ide kattintva tekinthetők meg.
A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a káresemény bekövetkezte előtt a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az Államkincstár legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Az AKI közleményt adott ki a takarmánynövények jelenlegi árairól
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 80,1 ezer forint/tonna (+12 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánybúzáé 74,4 ezer forint/tonna (+27 százalék), a takarmánykukoricáé 76,1 ezer forint/tonna (+41 százalék) volt október harmadik hetében. Ezzel egy időben a repcemagé 183 ezer forint/tonna (+15 százalék), a szójababé 170,8 ezer forint/tonna (+16 százalék) volt.
Fotó: Pixabay
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,4 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A várható felhasználás 55,3 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,5 millió tonna lehet. A Tallage tájékoztatása szerint az Európai Unióban 8,8 millió tonna (–11 százalék) napraforgómagot takaríthatnak be az idén. Franciaországban a szeptemberi hűvös, majd csapadékos időjárás miatt lassan halad a betakarítás, 1,8 millió tonna (–13 százalék) termés várható. Ezzel szemben a többi tagországban csaknem véget ért az aratás, Romániában és Bulgáriában mennyiségi és minőségi szempontból is gyenge eredménnyel, előbbinél 1,8 millió tonna (–16 százalék), utóbbinál 1,5 millió tonna (–14 százalék) terményt tároltak be. Magyarországon az AM tájékoztatása szerint 2,5 tonna/hektáros termésátlaggal 1,7 millió tonna napraforgómagot takarítottak be a gazdák az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 185,7 ezer forint/tonna (+42 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 168,5 ezer forint/tonna (+38 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők október harmadik hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 172,3 ezer forint/tonna (+37 százalék) volt.
További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 21. szám.
Forrás: AKI
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Ismét egy erdőgazdaság nevével éltek vissza a tűzifacsalók
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Nemzetközi kongresszus a fenntartható szőlészetről és borászatról
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
Visszanéző (2020): Életbikám története
Beteljesült álom!
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
Három a magyar igazság!
