Keressen minket

Mezőgazdaság

A társadalom alapja az agrárium

A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást – jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.

Közzétéve:

A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást – jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.

A keszthelyi majormúzeum számos érdekes gépet is bemutat (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

Nagy István úgy fogalmazott: a keszthelyi múzeum egyik legnagyobb érdeme, hogy vonzóvá teszi a fiatalok számára a vidéki életformát, a mezőgazdasági munkát, “a föld, az élővilág, a jószág, a kert szeretetére nevel”. Egész társadalmunk alapja az agrárium, amelyben ma már a legkorszerűbb körülmények között folyhat a munka, ennek a presztizsét kell felemelni és megmutatni a társadalomnak – vélekedett.

A múzeumban újonnan kialakított malomjátszó és közösségi tér avatása kapcsán felidézte, hogy az agrártárca fennhatósága alá tartozó Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárat – amelynek része a keszthelyi majormúzeum – Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 125 évvel ezelőtt éppen ezen a napon alapította. Az intézmény ma is nagy gonddal gyűjti és őrzi a magyarság ezeréves Kárpát-medencei agrármúltjának emlékeit. Egy kultúrtörténeti kiállításnak azonban nemcsak az a célja, hogy megállítsa, visszaforgassa az idő kerekét, akkor tölti be igazán a küldetését, ha a múlt feltárásával képes átmenteni, átörökíteni letűnt évszázadok, évezredek értékeit.

A kerék felfedezése alapjaiban változtatta meg a termelést, az áruszállítást, a kereskedelmet, a gazdaságot, egészében véve tehát a történelmet. Éppen ezért a kocsikerék ugyanolyan lenyűgöző tud lenni egy ókori agyagszobron és a majormúzeum kocsiszínében, mint a 21. századi erőgépeken, amelyek gyártói nemcsak sportautókat, de a fiatalokat is magával ragadó kombájnokat, traktorokat is előállítanak – fogalmazott a miniszter.

Kifejtette: kevesek kiváltsága a természet közelében élni, dolgozni, erdőt, mezőt járni, szőlőhegyek panorámájában gyönyörködni nap mint nap. A mezőgazdasági munka “ma is embert farag a fiatal termelőkből”, mindazokból, akik az agrárpályát választják, de napjainkban már nem kell reménytelen küzdelmet, szélmalomharcot vívniuk az elemekkel a jó terméseredményekért.

A növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszertermelés ma már korszerű, digitalizált, csúcstechnológiájú gépek, gyártósorok alkalmazásával zajlik majdnem minden ágazatban. Az agrárinnováció, a startup típusú kezdeményezések, a robotika egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban, például a kézimunka-igényes kertészeti ágazatban, így az élőmunkát a jövő csúcstechnológiájú gépei váltják fel – mondta Nagy István. A múzeumok küldetését illetően arról beszélt, hogy a budapesti Vajdahunyadvár és a keszthelyi majormúzeum közönséget megszólító, fiatalokat megragadó, izgalmas, interaktív kiállításainak óriási a szerepe az utánpótlás-nevelésben. Abban, hogy az agrárium vonzó életpályát jelentsen a jövőjüket tervező iskolásoknak, fiataloknak, ezáltal a nemzedékváltás zökkenőmentes legyen a magyar mezőgazdaságban.

Nagy István jelezte: hatalmas fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság az elmúlt 125 évben, miközben a globális éghajlatváltozás, a szélsőségessé vált időjárás újszerű kihívások elé állít mindenkit. A magyar mezőgazdaság egyre korszerűbb gépparkjával, a hazai élelmiszeriparban alkalmazott modern technológiákkal ugyanakkor minden váratlan helyzetre választ tud adni, az elmúlt tíz évben is újabb rekordokat mutatott fel, a koronavírus-járvány idején is talpon maradt, bebizonyította, hogy ütésálló.

Nagy István kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból valósult meg Keszthelyen egy olyan program, amelynek látogatói végig követhetik a gabona útját a vetéstől a kenyérsütésig, ugyanis a gabonatermesztés, a gabonatárolás, az őrlés minden egyes fázisát bemutatja a malomjátszó. A Festetics Közösségi Tér újonnan kialakított tárlata a lisztfeldolgozás, a tésztakészítés, a kenyér- és a kalácssütés eszközeit, módszereit tárja az érdeklődők elé, akik elsajátíthatják az őrlés, a dagasztás, a sütés folyamatait. Az agrárminiszter hozzátette: tavaly tavasszal az egész társadalom megmutatta, hogy mit is jelent az önellátás, miután a járvány kitörése miatt sokan maguk kezdtek el otthon kenyeret sütni, ez az elmúlt időszak egyik nagy-nagy csodája.

Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója arra emlékeztetett, hogy 1896-ban az akkori földművelésügyi miniszter által létrehozott fővárosi mezőgazdasági múzeum ma is a hagyományok őrzője. Nemcsak a Vajdahunyadvárban, de Tápiószelén, Lajosmizsén, Cecén is bemutatóhelyeket tart fent és fejleszt, de igazi gyöngyszemnek számít a keszthelyi majormúzeum, amely jövőre lesz ötven éves.

Az új fejlesztések átadásán köszöntőt mondott Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, illetve Nagy Bálint, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozva, hogy Keszthely az egyetemével is régóta őrzi a mezőgazdasági hagyományokat, a múzeum új programjai pedig az egészséges életmódra és táplálkozásra vonatkozó, a mai világban is fontos tudást adnak át.

Forrás: AM

Kiemelt cikk

Határnyitás Körösnagyharsánynál is – Románia csatlakozott a schengeni övezethez

Published

on

 

Történelmi jelentőségű, hogy 2025. január 1-től Románia és Bulgária csatlakozott az Európai Unió schengeni övezetéhez. 2024. őszén, az Európai Unió soros elnöki tisztét Magyarország töltötte be és hazánk elnöksége alatt sorra kerültek aláírásra a különféle megállapodások, belügyminiszteri csúcstalálkozók, amelyekről folyamatosan beszámolt az Agro Jager News. Akik pedig 2024. december 31-én, szilveszter éjszakáján éppen úton voltak vagy csatlakozni akartak az ünneplőkhöz, azok a határmentén végig óriási ünnepségekkel találkozhattak. Az Agro Jager News Körösnagyharsány és Körösszeg határátkelőn várta be az éjfélt.

Legelőször a román határrendészek érkeztek meg. Fotó: Agro Jager

Óriási ünnepséggel várták a Körösnagyharsány-Körösszeg határátkelőnél az éjfélt. Már a határnyitás előtt megjelentek a román határrendészek, hogy biztosítsák az ünnepséget, hiszen a trianoni szerződés óta jóformán zárva volt ez a határátkelő, amely valaha fontos vasúti útvonalat is bírt, amely Vésztő felől egészen Nagyváradig tartott.

Hatalmas tömeg gyűlt össze Körösnagyharsány és Körösszeg között. Fotó: Agro Jager

A látogatók, az ünneplők elmondták, hogy számunkra személy szerint is nagy dolog, hatalmas esemény, hiszen nem kell Nagyszalontáig vagy éppen Ártándig utazni, hogy beléphessenek Magyarország területére, továbbá ezzel a döntéssel megszűnnek a várakozások, amelyek nagyon megnehezítették nemcsak a személyforgalmat, hanem a kereskedelmet is.

Románia csatlakozásával most a személyazonossági okmányok bemutatása megszűnt mindazok számára, akik a belső határállomásokon kelnek át

A legfontosabb tudnivalók utazáskor:

– Fontos, hogy mind a román, mind pedig a magyar járőrök 20 km széles határmenti sávban bárkit, bármikor igazoltathatnak.

– A schengeni tagországok állampolgárai a saját országukban érvényben lévő személyi okmányaikkal igazolhatják magukat, amelyeket minden más schengeni tagország hatóságai kötelesek elfogadni, így útlevelet továbbra sem kell vinnünk, ha Romániába vagy onnan Magyarország felé utazunk, viszont okmányainkat tartsuk magunknál!

Magyar oldalon keveset lehetett hallani, hogy mekkora ünnepséggel készültek a román oldalon. Fotó: Agro Jager

Ki kell emelni azt is, hogy a tagországok rendőri, adminisztratív és bírói szervei kormányközi együttműködés keretében továbbra is együtt dolgoznak, különös tekintettel a felderítésben és a megelőzésben. Románia és Magyarország kölcsönösen, egymás rendelkezésére bocsátja információit, valamint az EUROPOL keretein belül a kábítószer, a tiltott kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni akcióikat szerveznek. Fontos, hogy a csatlakozást követően mind a magyar, mind pedig a román rendőri szervek átléphetik a szomszédos tagország határait, azonban minden egyes határátlépés során tájékoztatni kell a szomszéd tagországot, akik kötelesek segítséget nyújtani.

Körösnagyharsánynál 2024. december 31-én éjfélkor végül megnyitották a határt, amely kicsivel több, mint 100 év után újra szabadon átjárható. Ezzel a történelmi döntéssel újra bekapcsolták a valaha Nagyváradhoz tartozó magyar településeket, mind a gazdasági, mind pedig a kulturális vérkeringésbe.  Ma már Zsadányhoz, Biharugrához, Körösnagyharsányhoz, Körösszakálhoz, Magyarhomoroghoz és Komádihoz is a legközelebbi igazi nagyváros újra Ady Endre Körösparti Párizsa, Nagyvárad lett.

Ezzel a döntéssel Románia teljes értékű tagállama lett az EU-nak és mi is szabadon utazhatunk a Partiumba, Erdélybe és Székelyföldre is. Fotó: Agro Jager

2025. január 1-től Románia teljes értékű tagállamává vált az Európai Uniónak.

A határátkelők listája itt érhető el!

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató

Agro Jager News

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Tűzijáték a méhekre is káros!

Boros Tibor méhész cikket írt a szilveszteri tűzijáték méhekre gyakorolt hatásáról.

Published

on

Boros Tibor méhész cikket írt a szilveszteri tűzijáték méhekre gyakorolt hatásáról.

Többen írtatok azzal kapcsolatban, hogy a petárdázás és a tűzijátékozás ártalmas-e a méhekre? Nos, sajnos azt kell mondanom, hogy ahogyan minden állatot megzavar, úgy a méheket is. Sokan azt gondolják, hogy a méhek télen alszanak. Hát nem… A méhek egész évben gyűjtögetnek, készülnek a téli pihenőre. Ahogy beköszönt az ősz vége, nyugovóra térnek. Ez nem azt jelenti, hogy elalszanak, mint a maci, hanem azt, hogy a kaptárakban egy nagy fürtöt alkotnak. A fürt közepén tartózkodik a királynő, akit körülvesz a családja. A fürt közepét képesek a testükkel 25-30 fokra felfűteni, így védekezve a megfagyás ellen.

Fotó: Boros Tibor – Agro Jager News

A kaptárban előfordul, hogy a hőmérséklet fagypont alá esik, ezért nagyon kell vigyázniuk egymásra. Nem tehetik meg, hogy aki belül van a melegben, nem törődik azzal, aki kívül tartózkodik. Ha a külső méhek átfáznak, helyet cserélnek a belsőkkel: a belsők kimennek a hidegbe, a külsők pedig bemennek a melegbe. Ezt a cserét addig folytatják, amíg a kaptáron kívüli hőmérséklet el nem éri a +15 °C-ot. Közben nagyon vigyázniuk kell arra, hogy megtartsák a fürt melegét, mert ha a fürt kihűl, az a méhcsalád számára a biztos halált jelenti.

Fotó: Boros Tibor – Agro Jager News

Szilveszter estéjén nemcsak a 100 kg-os Beethovent (a kutyámat), kell kordában tartanom, nemcsak a malacokat, akik ki akarnak törni, és nemcsak a libákat, kacsákat, tyúkokat, akik a kerítésnek mennek, hanem aggódnom kell a méhcsaládjaim miatt is.

Miért? A szomszéd kivonul a családjával, hatalmas ordítozással elkezdik dobálni a tűzijátékokat és petárdákat. Ők örülnek annak, hogy szilveszter van, és azt gondolják, kötelezően örülni kell, közben nem törődnek azzal, hogy mekkora károkat okoznak másoknak az értelmetlen őrjöngésükkel.

Fotó: Boros Tibor – Agro Jager News

A hatalmas hangokra felbomlik a nyugodtan telelő fürt élete. A méhek megijednek, és szétszélednek. A természetes ösztön működésbe lép: azt hiszik, veszélyben van a család biztonsága, és meg kell védeniük valamitől. Ezzel együtt megbomlik a fürt, az addig megtartott meleg elillan. Szép lassan minden méh átfázik, és nincs, akivel helyet cseréljenek, hogy felmelegedjenek. A 35-40 ezer méh megdermed és elpusztul.

Ezzel nemcsak egy méhcsalád vész oda, hanem a méhész munkája is, hiszen az ő bevétele a szakmájából, a méhészetből ered. Az anyagi kár egy méhcsalád esetében 35-50 ezer forint között mozoghat, de a méhek elvesztése felbecsülhetetlen kárt jelent. Mindez azért, mert 20-30 percig alkoholmámor közepette örülni kellett annak, hogy szilveszter van.

Természetesen ilyenkor a méhész anyagi veszteségét senki sem téríti meg: sem a petárdázó, sem a biztosító, sem más.

Röviden: hogyan hat a méhek életére a nagyzolási mánia? Vannak családok, akik buliznak szilveszter éjszaka, és vannak családok, akik azért rettegnek, hogy lesz-e bevételük a következő évben. De ugyanez történik a madarakkal: tömegével pusztulnak el, mert félelmükben a sötétben mindenbe beleütköznek. Ugyanez történik a kutyákkal, akik világgá mennek, és autók ütnek el őket. Ugyanez van a denevérekkel és más állatokkal is: félelem és rettegés közepette halnak meg.

Fotó: Boros Tibor – Agro Jager News

De a lényeg megint a megszokott: senki és semmi nem számít, csak az, hogy egyes emberek jól szórakozzanak.

Kérlek, segíts egy megosztással, hátha megértik az emberek, miért káros a petárdázás és tűzijáték-durrogtatás!

 

Írta és fényképezte: Boros Tibor méhrajbefogó

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Változások a magyar-román határszakaszon

A magyar rendőrség három nyelvű közleményt adott ki a román határnyitásról

Published

on

Románia 2025. január 1-jét követően a schengeni térség teljes jogú tagja. Ezzel megváltoznak a közös határszakasz átlépésére vonatkozó szabályok.
România va deveni membru cu drepturi depline al spațiului Schengen de la 1. ianuarie 2025. Acest lucru va schimba regulile de trecere ale frontierei comune.
Romania will become a full member of the Schengen area from 1 January 2025. This will change the rules for crossing the common border.

Fotó: Rendőrség

Több uniós tagállam meglévő gyakorlatához hasonlóan – a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szabályai szerint –, a schengeni térség közrendjét és belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzése érdekében Magyarország a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását tervezi belépő irányban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2025. január 1-jétől az államhatáron történő átkelés a korábbiakhoz képest könnyebben és gyorsabban fog lezajlani, de egyes esetekben a belépési jogosultság ellenőrzésére sor kerülhet. A schengeni szabályokra tekintettel kizárólag az alábbi határátkelőhelyeken, illetve határátlépési pontokon lehet – a közúton engedélyezett járműkategóriákkal – belépni az országba:

Autópálya-határátkelőhely:

  • Nagykereki
  • Csanádpalota
  • Közúti határátkelőhelyek:
  • Csengersima
  • Vállaj
  • Nyírábrány
  • Létavértes
  • Ártánd
  • Méhkerék
  • Gyula
  • Battonya
  • Nagylak
  • Kiszombor

Vasúti határátkelőhelyek:

  • Tiborszállás (Ágerdőmajor)
  • Nyírábrány
  • Biharkeresztes
  • Kötegyán
  • Lőkösháza

Útkapcsolatok (határátlépési pontok):

  • Garbolc–Bercu /Szárazberek/
  • Zajta–Peles /Nagypeleske/
  • Ömböly–Karulypuszta/
  • Bagamér–Voivozi /Érkenéz/
  • Pocsaj–Rosiori /Biharfélegyháza/
  • Körösnagyharsány–Cheresig /Körösszeg/
  • Gyula/Dénesmajor–Iermata Negră
  • Elek–Grăniceri /Ottlaka/
  • Dombegyház–Variasu Mic /Kisvarjas/
  • Csanádpalota–Nădlac /Felsőnagylak/

A felsorolt helyszíneken az államhatár 0–24 órában, a hét bármely napján átléphető. Fontos azonban tudni, hogy az utazóknak továbbra is maguknál kell tartaniuk okmányaikat, a tagállamok területén való jogszerű tartózkodás megállapítására a rendőrök szúrópróbaszerű ellenőrzést végezhetnek.

Kérjük az utazókat, hogy a balesetek elkerülése érdekében fokozott figyelemmel közelítsék meg az átkelőket, ahol találkozhatnak mind a magyar, mind a román hatóság munkatársaival.

 

În conformitate cu practica existentă a mai multor state membre ale UE, Ungaria intenționează să reintroducă temporar controlul la frontieră pe sensul de intrare, în conformitate cu normele Codului Frontierelor Schengen, pentru a preveni amenințările la adresa ordinii publice și a securității interne în spațiul Schengen. În practică, aceasta înseamnă că, de la 1 ianuarie 2025, trecerea frontierei de stat va fi mai ușoară și mai rapidă decât înainte dar, în unele cazuri, vor fi controlate îndeplinirea condițiilor de intrare. Având în vedere normele Schengen, numai prin următoarele puncte de trecere a frontierei și puncte de trecere ocazionale, dupa specificul categoriilor de vehicule autorizate, vor putea intra în țară:

Puncte de trecere a frontierei de pe autostradă:

  • Nagykereki
  • Csanádpalota

Puncte de trecere a frontierei rutiere:

  • Csengersima
  • Vállaj
  • Nyírábrány
  • Létavértes
  • Ártánd
  • Méhkerék
  • Gyula
  • Battonya
  • Nagylak
  • Kiszombor

Puncte de trecere a frontierei feroviare:

  • Tiborszállás (Ágerdőmajor)
  • Nyírábrány
  • Biharkeresztes
  • Kötegyán
  • Lőkösháza

Conexiuni rutiere (puncte de trecere a frontierei):

  • Garbolc–Bercu /Szárazberek/
  • Zajta–Peles /Nagypeleske/
  • Ömböly–Karulypuszta/
  • Bagamér–Voivozi /Érkenéz/
  • Pocsaj–Rosiori /Biharfélegyháza/
  • Körösnagyharsány–Cheresig /Körösszeg/
  • Gyula/Dénesmajor–Iermata Negră
  • Elek–Grăniceri /Ottlaka/
  • Dombegyház–Variasu Mic /Kisvarjas/
  • Csanádpalota–Nădlac /Felsőnagylak/

În locațiile enumerate, frontiera poate fi traversată între orele 0-24, șapte zile pe săptămână. Cu toate acestea, este important de reținut că participanții la trafic trebuie să aibă documentele asupra lor și că polițiștii pot efectua controale aleatorii pentru a verifica dacă aceștia se află legal pe teritoriul statelor membre.

Pentru evitarea accidentelor, călătorii sunt rugați să se apropie cu atenție sporită de punctele de trecere, unde pot întâlni atât autorități maghiare, cât și cele române.

In line with the existing practice of several EU Member States, Hungary plans to temporarily reintroduce border control on the entry side, in accordance with the rules of the Schengen Borders Code, in order to prevent threats to public order and internal security in the Schengen area. In practice, this means that, from 1 January 2025, crossing the state border will be easier and faster than before, but in some cases, entry rights may be checked. With regard to the Schengen rules, you can only enter the country at the following border crossing points and border crossings by vehicle categories authorised on public roads:

Motorway border crossing points:

  • Nagykereki
  • Csanádpalota

Road border crossing points:

  • Csengersima
  • Vállaj
  • Nyírábrány
  • Létavértes
  • Ártánd
  • Méhkerék
  • Gyula
  • Battonya
  • Nagylak
  • Kiszombor

Rail border crossing points:

  1. Tiborszállás (Ágerdőmajor)
  2. Nyírábrány
  3. Biharkeresztes
  4. Kötegyán
  5. Lőkösháza

Road connections (border crossings):

  • Garbolc–Bercu /Szárazberek/
  • Zajta–Peles /Nagypeleske/
  • Ömböly–Karulypuszta/
  • Bagamér–Voivozi /Érkenéz/
  • Pocsaj–Rosiori /Biharfélegyháza/
  • Körösnagyharsány–Cheresig /Körösszeg/
  • Gyula/Dénesmajor–Iermata Negră
  • Elek–Grăniceri /Ottlaka/
  • Dombegyház–Variasu Mic /Kisvarjas/
  • Csanádpalota–Nădlac /Felsőnagylak/

At the listed locations, the border can be crossed 24 hours a day, seven days a week. It is important to note, however, that travellers must still carry their documents with them and that police officers may carry out random checks to verify that they are legally present on the territory of the Member States.

To avoid accidents, travellers are asked to approach the border crossing points with increased attention, where they may encounter both Hungarian and Romanian authorities.

Forrás: Rendőrség

 

Tovább olvasom