További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Gyorsan esnek az olykor extrém magasról induló gyümölcsárak, a terményekét a közelgő aratás sem törte le igazán – közölte az Index.
„Az elmúlt napok tartós hősége megtette a hatását, az ország déli megyéiben már megkezdődött az őszi árpa aratása, a jövő hét második felétől pedig országszerte nekilátnak a gazdák a betakarításnak” – mondta az Index érdeklődésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke.
A napok óta tartó kánikula egyébként – amellett, hogy felgyorsította a repce és a kalászos gabonák érését – nagyon nem tesz jót a tavalyi őszi időjárás miatt eleve az optimálisnál későbbi vetésű, illetve a hosszabb tenyészidejű búzáknak. A hőség miatt a még érésben lévő szemek megrekednek a kalászban, kisebbek lesznek, és végül a betakarítható hektáronkénti súly csökken.
A GLOBÁLIS TAKARMÁNYÁR-ROBBANÁS NYOMÁN TÖRTÉNELMI MAGASSÁGOKBA EMELKEDŐ BÚZA- ÉS ÁRPAÁRAK AZ ELMÚLT EGY HÓNAPBAN CSAK KIS MÉRTÉKBEN KORRIGÁLTAK
– és az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a belföldi termelői árak tonnánként – az étkezési búza esetében – 75 ezer forintról 65 ezerig mérséklődtek az aratáshoz közeledve, míg a takarmánybúzáé 73 ezerről 62 ezer közelébe csökkentek.
Hasonló pályát járt be a termény párizsi tőzsdei ára is, amely május elején még tonnánként kilencvenezer forintot kóstált, június közepére pedig 73 ezer forint közelébe süllyedt. A takarmányárpa továbbra is a szokottnál bőven többért cserél gazdát: míg május elején tonnánként közel hatvanezer forintba került, addig június közepén még mindig hatvanezerért adják a termelők. Vagyis még bőven a tavaly októberi szint felett vannak az árak, ami aligha jó hír az állattartók vagy a malmok számára, mivel a megszokottnál továbbra is drágábban juthatnak hozzá az alapanyagokhoz.
A tartós hőség a vízhiány okozta méretcsökkenés mellett logisztikai, ár- és minőségromlási problémákat okozhat a kertészek számára – mondta az Indexnek Mártonffy Béla, a Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke.
A hőség, amellett hogy a jégháló nélküli ültetvényeken napégést okozhat a termés felszínén, a kajszi esetében még az öntözött ültetvényeken is borítékolhatóan méretcsökkenést okozott, felgyorsította a gyümölcsök érését.
Az egyes fajták érésidejének összecsúszása komoly fejfájást okoz a gazdáknak, mivel esetenként egyszerre, dömpingszerűen kell megoldani a friss piacra szánt gyümölcsök szedését, pedig a szüretre a hőség nélkül is kihívás napszámost találni, nemhogy plusz embereket.
Az öntözött ültetvényeken is csak hűteni, életben tartani tudják a növényeket, vagyis csak enyhítik a hőstressz hatását. A még növekedési fázisban lévő gyümölcsök későbbi csapadék esetén ezt még ellensúlyozni tudják, azonban az épp érésben lévő cseresznye- és meggyültetvények gazdáit még az esetleges összeérés miatti problémáknál is jobban aggasztják az előrejelzett hidegfrontot kísérő viharok, zivatarok és a potenciális jégverés – tette hozzá Apáti Ferenc. A hirtelen sok csapadék miatt megrepedhet a gyümölcs, ami szintén okozhat minőségi problémákat, még ha a jég el is kerüli az ültetvényeket.
„A rázott termékeknél – amilyen a hazai meggyültetvények többségéről lekerülő ipari felhasználású áru is” – várhatóan heterogén lesz a minőség, mondta Mártonffy Béla. A korai becslések hatvan-hetvenezer tonnás meggyterméssel számoltak. Az ipari meggy ára körüli, a termelők és feldolgozók közötti, közvetlenül a szüret előtti vitákra utalva megjegyezte, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy az agrártárca által bevezetett kötelező szerződéses rendszer – bár jó szándékú kezdeményezés volt – nem igazán váltotta be a hozzá fűzött, piacstabilizálással kapcsolatos várakozásokat. Épp ezért szerinte ismét elő kéne venni a NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által korábban javasolt megoldást a várható az évi kalkulált ársáv közzétételéről, és nagyon nagyot javítani a meggytermelők szervezettségén, mivel így megelőzhető lenne, hogy a feldolgozóiparral és a kiskereskedelemmel szemben kiszolgáltatottak legyenek az ártárgyalásokon.
A kamara ezért kezdeményezi a termelői értékesítési szervezetekkel kapcsolatos szabályozás áttekintését és szükség esetén módosítását, mivel létfontosságú lenne feltárni, miért fordulhat elő az, hogy az EU szinte minden tagállamában sikeresek ezek a termelői szerveződések, míg nálunk alig életképesek, nemhogy támogatnák a kertészek sikeres, kiszámítható piacra lépését, értékesítését – jegyezte meg Mártonffy Béla.
Másrészt az is problémás, hogy az idei szokatlan időjárás miatt gyakorta tapasztalják a kertészek, hogy a cseresznye vagy a meggy esetében egy-egy termőbokron éretlen, félérett és teljesen érésben lévő termés is van, emiatt pedig a bevásárlóközpontokba beszállítóknak fokozottan ügyelniük kell a gyümölcs előválogatására, ami szintén plusz erőforrásokat igényel. Válogatás nélkül ugyanis rövidebb ideig tartható polcon az áru, nagyobb a romlásból eredő veszteség – hívta fel a figyelmet Mártonffy Béla. A kisebb termelőknek pedig az okoz problémát, hogy a nagybani piacokon többnyire nincs hűtött helyük, csak egy kocsibeálló, ahonnan kínálhatják az árujukat. Márpedig a 26 fok feletti éjszakai hőmérséklet itt is minőségi, eltarthatósági gondokat okozhat.
Egyelőre még nem látni, konkrét jelzés ugyanis még nem érkezett a kamarához, hogy a mostani hőség hogyan hat a piacra, hogy az esetleges összeéréseket mennyire tudja lekezelni a friss piac és az ipari felhasználás – mondta Mártonffy Béla. Ami biztos, hogy a vártnál korábban, már ezen a héten véget ér a szamócaszezon a meleg miatt. Az iparimeggy-ültetvényeken e héten indult be gőzerővel a betakarítás országszerte, és már a friss piacon is ott van, igaz, még magasabb fogyasztói áron.
A melegedő idő hatása a termelői árakon már látszik, az AKI piaci árinformációs rendszerének adatai szerint míg a Budapesti Nagybani Piacon június 7–13. között kilogrammonként átlagosan 1300 forintért adták a korai meggyet a termelők, addig egy héttel később már 900 forintért.
A fővárosi fogyasztói piacokon is nagyot esett egy hét alatt a gyümölcs ára: míg a múlt héten még közel 1200 forintba került, addig ezen a héten már 980–549 forint közötti árat is feljegyeztek. Mivel igazából még csak most indul a meggyszezon, ezért egyelőre nincs érdemi visszajelzés a piaci folyamatokról – tette hozzá Apáti Ferenc. Az Index értesülései szerint azonban lehetnek még feszültségek az iparimeggy-piacon, mivel a feldolgozóipar által kínált szezonnyitó felvásárlási árak messze elmaradtak a termelők által remélt, átlagosan kétszáz forint feletti kilogrammonkénti nyitóáraktól.
A cseresznye esetében a fogyasztói árak az AKI által megfigyelt fővárosi piacokon június harmadik hetében 1500–1200 forint között szóródtak, ezen a héten 1500–800 forint között változtak. Egyelőre nem tudjuk, mi okozta, de kétségtelenül volt egy árzuhanás a cseresznye piacán a termelői visszajelzések szerint – mondta Apáti Ferenc. Közepes termésre van kilátás, ezért sem értik a termelők, miért van átmeneti feltorlódás a piacon.
Az igazi meglepetés a belföldi málna ára: itt 2020 azonos időszakához képest:
KÉTSZÁZ SZÁZALÉKOS DRÁGULÁST MÉRT AZ AKI, CSAKNEM HATEZER FORINTOS KILOGRAMMONKÉNTI ÁRAT FELJEGYEZVE A FEHÉRVÁRI ÚTI PIACON.
Az is borítékolható, hogy a tavaszi fagyok miatti terméskiesés hatására se a kajszi-, se az őszibarack nem lesz olcsó, és mivel Európa-szerte hasonlóan jártak a termelők, ezért importból sem lesz olcsó a gyümölcs. A virágzáskori felmérésekből számított előzetes becslés szerint idén összesen ötezer tonna kajszi- és öt-hatezer tonna őszibarack kerülhet le a fákról.
A leginkább azonban a zöldborsótermesztőket sújtja a hőhullám, mivel ez eleve érzékeny kultúra – mondta Apáti Ferenc. A döntően ipari felhasználásra termesztett növény esetében az elvetett fajtától és adott táblától függően általában két nap a betakarításra optimális időszak, utána már kevésbé zsenge a termés. A mostani meleg miatt azonban egy napra szűkült az optimális betakarításra rendelkezésre álló idő, az általában szűk öthetes szezon pedig szűk három hétre rövidült – tette hozzá Apáti Ferenc. Ez pedig nemcsak a termelők, de a feldolgozóipar számára is jelentős logisztikai kihívást jelent. A vetésterület húsz-harminc százalékán öntözés nélkül termesztik a zöldborsót, ezek a táblák egyszerűen felsültek az utóbbi egy hétben – tette hozzá az elnök. A zöldborsótermesztéssel foglalkozóknak ez egyébként már zsinórban a negyedik rossz évük, mivel az elmúlt években a júniusi esőzések akadályozták az optimális időben való betakarítást.
A dinnyések viszont nem bánják a meleg éjszakákat, mivel a bőven 16 fok feletti átlaghőmérséklet mellett jobban köt a virágzó növény, azaz több termés várható – tette hozzá Mártonffy Béla.
Forrás: Index.hu
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került
A Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.
A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.
A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.
A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH