Keressen minket

Mezőgazdaság

Az átlagoshoz közeli a várható termésmennyiség

Bizakodásra adnak okot a termékbecslési adatok, az agrárkamara idei előrejelzése az átlagoshoz közeli mennyiségeket jelez azzal, hogy az egyes kultúrák területcsökkenésének egy részét kompenzálhatják a viszonylag kedvező hektáronkénti hozamok – jelentette ki az agrárminiszter szombaton a hagyományos Jászsági aratónap és birkapörköltfőző verseny megnyitóján, Jászapátin.

Közzétéve:

Bizakodásra adnak okot a termékbecslési adatok, az agrárkamara idei előrejelzése az átlagoshoz közeli mennyiségeket jelez azzal, hogy az egyes kultúrák területcsökkenésének egy részét kompenzálhatják a viszonylag kedvező hektáronkénti hozamok – jelentette ki az agrárminiszter szombaton a hagyományos Jászsági aratónap és birkapörköltfőző verseny megnyitóján, Jászapátin.

Dr. Nagy IStván agrárminiszter Jászapátin (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

Nagy István elmondta: a termésbecslés őszi búzánál 5 millió tonnát alulról megközelítő mennyiséget jelez. Őszi árpánál 1,38 millió tonnás, valamint repcénél 776 ezer tonnás termést prognosztizálnak – számolt be. Kitért arra, hogy az elmúlt egy évben a pandémia átírta az életet. Ezekben a hetekben az orvosok, a nővérek, a kórházi dolgozók és a mentőszolgálat kiállása ismét emberfeletti – emelte ki. Emellett tapasztalható volt a magyar gazdák mérhetetlen szorgalma és szolidaritása is – hangsúlyozta, hozzátéve: ezekben a napokban is, minden nehezítő körülmény ellenére, nekik köszönhetően, kiváló magyar élelmiszerek kerültek az asztalainkra. Nagy István azt mondta: a magyar agrárium és élelmiszeripar stratégiai ágazattá vált.

Őszi árpánál 1,38 millió tonnás, valamint repcénél 776 ezer tonnás termést prognosztizálnak (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

Magyarország kormánya ezt a példaértékű kitartást a maga eszközeivel igyekszik támogatni. Úgy, hogy történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttatja és megerősíti a magyar agráriumot és a vidéki térségeket. A kormány az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos hazai társfinanszírozást biztosít, amellyel 2021-ben a teljes magyar mezőgazdaságot érintő megújulást teszi lehetővé – számolt be. A mezőgazdaságunk kizárólag folyamatos fejlesztésekkel és a legmodernebb technológiák alkalmazásával lehet sikeres – emelte ki. A Vidékfejlesztési programban rendelkezésre álló forrásokból ezekben a hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben kerülnek kiírásra új beruházási pályázatok. Bíznak abban, hogy mind több gazda él ezekkel a pályázati lehetőségekkel. Nagy István szólt arról is, hogy “a búza aratására készülve őseink már a jövőt tervezték”. Szavai szerint példaként szolgál a Jászsági Aratóünnep, “amely hagyománytiszteletből, eleink iránti hűségből fakad”, de évről évre képes új oldaláról megmutatni egy összetartó, erős közösséget. Bár a több évszázados helyi tradíciók adják a keretét, mégis újraépíti, erősíti és kifejezi a magyar gazdatársadalom együvé tartozását – fejtette ki.

De ez az aratóünnep azt is jelenti, hogy Péter és Pál apostolok emléknapján, szerte az országban megkezdődik az aratás, beérett a búza – mondta. Köszönetet mondott az aratóünnep szervezőinek is, mert “olyan közösségi ünnepet álmodtak, amely a megfáradt gazda munkáját méltatja”. Az eseményen Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Farkas Ferenc, Jászapáti polgármestere (Fidesz-KDNP) és Kiss János, a Jászapáti Gazdakör elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke azt mondta: “a múltat nem feledhetjük, mert a jövő a múltban gyökerezik”. A magyarságot, a magyar nyelvet, a nemzetet a parasztság, jobbágyság mentette meg, tartotta meg nagyon vészterhes időkben is – közölte. Szólt arról, hogy a magyar gazda “zöld gazda”, ezt bizonyítják a mutatószámok is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) online aláírásgyűjtést indított “Petíció a magyar agráriumért” címmel – tájékoztatott, majd arra kérte a jelenlevőket, hogy a kamara oldalán levő petíciót írják alá. Rusvai Miklós virológus azt mondta, hogy a hazai járványügyi helyzet jónak számít, az előrejelzések szerint a tavalyi nyárhoz hasonlóan telhet az idei is. Szavai szerint “a legnehezebb időszakon már túl vagyunk”. Az eseményen Ivancsó István plébános mondott áldást.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag

Az Agrárközgazdasági Intézet közleménye:

Published

on

Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.

Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.

További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása

Published

on

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.

A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.

A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelöletlen tojások

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.

Published

on

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.

A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.

Fotó: NAV

Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.

Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Forrás: NAV

Tovább olvasom