Mezőgazdaság
Az indiai lencsetermesztés kihívásai
Indiában a világ második legnépesebb országában a lencsét hagyományosan hántolva fogyasztják. A hántolás után gyakran kettévágják a lencsét, hogy így gyorsítsák fel a főzést Héj nélkül 10 perc is elegendő az elkészítéséhez, így ez a legegészségesebb gyors étel a világon.
Indiában a világ második legnépesebb országában a lencsét hagyományosan hántolva fogyasztják. A hántolás után gyakran kettévágják a lencsét, hogy így gyorsítsák fel a főzést. Héj nélkül 10 perc is elegendő az elkészítéséhez, így ez a legegészségesebb gyors étel a világon.
Ezek a tulajdonságok azok, amelyek olyan érdekessé teszik a lencsét az európaiak számára. Európában egy dolog bizonyossá vált, a lencse divatos lett a vegánok számára. Egy fehérjében gazdag táplálékot jelent, ami miatt előszeretettel fogyasztják. Nem csoda, hogy az iparág keresi az újfajta feldolgozási módjait. 2016 elején az alternatív Nobel-díjas Vandana Shiva bemutatta a hüvelyesekről szóló új könyvét, amely a lencse kistermelői gazdálkodásba történő visszahelyezésével foglalkozik.
Nem jelent problémát, ha az ember nem akar húst enni. Egy sokkal gazdagabb és sokszínűbb táplálkozási mód áll rendelkezésre ahelyett, hogy szójababbal etetett állat húsát fogyasztanánk el, ami csupán 1 % az eredeti tápértéknek. Az általa vezetett szervezet neve Navdanja, ami kilenc magot jelent. A hagyományos növények ökológiai termesztését próbálják elősegíteni,azon belül is a lencséét.
Vandana Shiva nagy veszélyt lát a kanadai lencse behozatalában. Egy folyamatosan emelkedő trendet látnak: nemcsak az organikus módon fejlődő hüvelyesek fognak eltűnni, hanem egyéb növények is. Egyetlen rossz év elegendő ahhoz, hogy katasztrófa alakuljon ki. A helyes úton kell járni – véli a kutató. Hogyan hívhatnánk egy vegyszerrel kezelt növényt termését egészségesnek- tette fel a kérdést. Vandana Shiva kvantumfizikus Dehradúnban nőtt föl, Nyugat-Indiában. A Himalája tövében kezdte meg a hagyományos organikus növénytermesztését. 30 éves működése során a szervezet olyan kutatási eredményekhez jutott, amelyek az általánosan alkalmazott eredményekkel szemben állnak. A szervezet célja az, hogy olyan alternatívákat nyújtson, ami felveszi a versenyt az iparosodott mezőgazdasággal szemben. Éppen ezért, vegyszerek nélkül termesztenek régi lencsefajtákat. Vandana Shiva az úgynevezett a zöld forradalom kemény kritikusa. Rizs és búza monokultúrákat hoztak létre Indiiában és ennek hatására különböző hüvelyesek eltűntek az indiai földekről. A helyzet miatt hiány alakult ki a piacon, és ez volt az oka, hogy Kanadában fejlődésnek indult a lencseipar. Vandana Shiva gazdaságában van egy kisméretű vetőmag bank, amit több mint 120 helyszínen használnak India szerte. Ez utóbbival soha nem fognak világpiaci szinten kereskedni. 10 fajtát termelnek a földjeiken, amiből jut a nedvesebb és szárazabb területekre is. A sokszínűséget és a gazdák növénytermesztési módjait erősítik. Mivel a helyi növényfajták folyamatosan fejlődnek, könnyebben alkalmazkodni tudnak a időjárási anomáliákhoz. Sajnos nem tudják, hogy milyen módon változik a helyi időjárás. A folyamat már elindult, de azzal nincsenek tisztában, hogy a szárazság lesz-e, vagy túlzott eső.
A növények genetikai módosítás révén olyan növény állítható elő, ami ellenálló a szárazsággal szemben, de ha egy évvel később áradás lesz, akkor tönkremegy a termés – mondta Shiva. A sokszínűség hiányában az egy tulajdonsággal rendelkező növényfajta nagyobb eséllyel pusztul ki.
Az indiai agrárreformnak azonban más kritikusai is vannak. Egyesek szerint bizonyos ismeretek is elvesztek. Mindennek ellenére számos új ismerettel bővült az ökológiai mezőgazdasági termelés. Vandana Shiva féle Kilenc Mag-nevű szervezet képzési központot is üzemeltet, ahová egész Indiából jönnek a tanulók. Főleg nők, akik megismerhetik a vetésforgók alkalmazását. A képzés során megtanítják, hogyan kell különböző növényeket termeszteni. 22 államban dolgoznak, közel 1 millió földműveléssel állnak kapcsolatban. Több százezer növényfajt sikerült megmenteniük, ráadásul az organikus növények piacát is segítik megteremteni. A lencse az egyik legfontosabb indiai étel, Vandana Shiva régiójában élő emberek napi szinten fogyasztják. A szegényebb emberek számára pitával kiegyensúlyozott élelmet biztosít. Vandana Shiva szervezete segít, hogy a lencse termesztése India szerte visszatérjen.
Az ENSZ 2016-ot a hüvelyes növények évének választotta, hogy evvel segítse elő a növények ismertséget. Az ICARDA eközben konferenciát is szervezett Marokkóban, ahol a Kongresszusi palotában találkozott a lencsekutatók krémje. A kutatóintézetekben és földeken dolgozó kutatók mindegyike igyekszik megoldást találni a világ élelmezési problémáira, ezen felül olyan új lencsefajtákat igyekeznek kifejleszteni, amelyek csökkentik az alultápláltságot. Ha sikerülne növelni a növények cink és vas tartalmát, akkor olyan tápanyagokhoz juthatnak Kelet Indiában és Bangladesben, valamint Nepálban élők, amelyhez alapvetően nem jutnak – mondta el Ashutosh Sarker lencsenemesítő.
Alapvetően nem jutnak elegendő cinkhez és vashoz. Legalább 35 %-kal szeretnék növelni a cink és vastartalmat a lencsében. A konferencián résztvevő kutatók igyekeznek segítséget nyújtani a világ számos pontját érintő problémára. Nyugat-Bengália India egyik legszegényebb régiója, a lencse itt is véget vethet a főleg nőket és gyerekeket érintő alultápláltságra. Az ICARDA itt is együttműködik a helyi mezőgazdasági kutatókkal. A nemzetközi programból származó genetikailag módosított lencsefajtákat a főváros, Kalkutta közelében tesztelik. Az elvetett növény nemhogy megterem, hanem több cinket és vasat is tartalmaz. Kohinoor Mandal helyi indiai földművest azonban nem érdekli, hogy az új betakarított lencsefajta minőségi paramétereinek a pozitív változása. Más tulajdonsága miatt kedveli, számára az átlagos 120 nap helyett ez a lencsefajta 90 nap alatt megérik. Az általában parlagon hagyott rizsföldeket hasznosítani tudják és elvetik az új lencsefajtával.
Korábban még nem termesztették az új lencsefajtát. Vetnek repcét, szezámmagot és jutá-t. A terményt nem adják el, csak önellátásra használják fel. 12 hónapon át lencsét esznek, enélkül nem lenne semmijük – mondta a helyi indiai termelő.
A faj keresztezées során a korábban termő növényeket keresztezték, a szintén korábban termő növényekkel, és így sikerült csökkenteni az érési folyamatokat. A földművesek még egy növényt tudnak termelni a gazdaságukban. A növény szára az állatok etetésére használható fel, ráadásul a növekedés során a Föld termékenysége is növekszik.
A kutatásoknak köszönhetően egy nagyobb tápértékkel rendelkező magot fogyaszthatnak a hagyományosan lencsét fogyasztó fejlődő országok. A világ lencséinek több, mint háromnegyede Bert Vanderberg és Shiv Kumar Agrawal kutatásának eredménye. Nem lehet megmondani, hogy az általunk fogyasztott hagyományos marokkói lencseleves a harira az ő üvegházakból, vagy helyi kistermelőktől származik. Akár genetikailag módosított, vagy organikus módon termesztett lencséről van szó, a kutatók egyetértenek abban, hogy az apró mag rendkívüli képességekkel bír.
Etiópiában a házasság előtt a vőlegény és a menyasszony egy héten keresztül lencsét eszik, mert a hitünk szerint ez növeli a szexuális képességüket, de nemcsak Etiópiában, hanem Sri-Lankán is él ez a gyakorlat. Sőt még Észak-Indiában is él ez a szokás, a lencsét királyok fogyasztották, az uralkodók eledele volt, akiknek 100 feleségük is lehetett.
Etiópiában a kutatásoknak köszönhetően Demekech Tekleyohannes etióp gazda vagyonossá vált, mivel a nagyobb termésű és gombafertőzésnek ellenálló lencsefajtát használ. Az új lencse miatt egy új bútorokkal berendezett házat építtetett magának és gyermekeit is jobb iskolába küldhette. Ráadásul most már több szarvasmarha új gazdája is lett. Nagy dolog hogy három új ökröt tudtam venni a szántáshoz, ez olyan számomra, mintha magánrepülőt vásároltam volna – mondta a helyi etióp gazda.
Egy szegény ember nem tudna magának ilyet megengedni, hát ilyen sokat érnek számomra ezek az állatok. Úgy érzem, mintha milliomos lennék. Nem is kívánhatnék többet, nagyon nagyon boldog vagyok – fejezte be az etióp gazda az interjú végén.
A tudósok munkája miatt az etióp földművesek jobb életkörülményeket értek el, sokan és sokféleképpen dolgoznak azon hogy a lencse újravetésre kerüljön a Földön. Lehet hogy az összes módszer együttes alkalmazása fogja megoldani a klímaváltozás küszöbén álló világ élelmezési problémáit.
Cikket összeállította: Lentils – Food for the future alapján Dr. Szilágyi Gergely
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.