A Hódmezővásárhelyen megrendezett állattenyésztési és mezőgazda napokon a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI) több lova is szakmai díjat kapott.
A 2009-ben, vagy előtte született kancák show bírálatát a DE AKIT DTTI gidrán kancája, Cselszövő I-54 (Serény) nyerte meg, továbbá harmadik díjat kapott a Gidran Cselszövő-23 (Boróka) nevű kanca. A 2014 -2018 között született kancák közül a második díjat érdemelte ki a Gidran XXX-38 (Orsó) nevű ló, míg a harmadik lett a DTTI által tenyésztett Déva Gidran I-28 (Nádszál) nevű kanca. A díj kiérdemléséhez hozzájárult az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság kiállított lóállománya, a MÉK lovasképzésében résztvevő hallgatók szakmai programja, nem utolsó sorban a bemutatóra felkészítő lovas oktató munkája – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Mihók Sándor professzor emeritus.
A DE MÉK lótenyésztő mérnök- és ménesgazda hallgatói a szakmai napon, a gidrán fajta gálaprogramjában karusszel-lovaglást mutattak be.
Az összetett gyakorlatsor lényege, hogy a lovasok különböző alakzatokban, zenére, együttesen mozogva, díjlovas elemeket végeznek. A programhoz hasonló felkészültségű lovasok és lovak kellenek. Idén nyolc hallgatónk vett részt ebben a gyakorlatban. Különösen nagy öröm számunkra, hogy több első éves diákunk is szerepet vállalt a feladatban. A szakmai rendezvényen emellett egy egyetemi és egy magántulajdonban lévő hidegvérű kancával bemutató programot tartott két ifjú hallgatónk, lovaglásukat a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület különdíjjal jutalmazta. Hallgatóink az elvárásoknak kiválóan megfeleltek – fejtette ki Mihók Sándor.
A háromnapos rendezvény a DE MÉK lovasképzésében résztvevők gyakorlati képzésének fontos része.
Az egyetem gidrán-tenyészete szervesen illeszkedik a hazai génmegőrzési programba, s az ország legjelentősebb állattenyésztési kiállítása jó alkalmat teremt az egyetemen zajló gidrán génvédelmi program bemutatására. Az ilyen bemutatókon is nyilvánvalóvá válik, hogy a génbanki állományok nem élő múzeumok, hanem ezeket használni lehet, történetesen az oktatásba is jól beilleszthetők – hangsúlyozta a professzor emeritus.
A Debreceni Egyetem lovasképzésében jelenleg 20 ló, illetve velük együtt a génmegőrző programban közel 30 egyed vesz részt.
Forrás: Debreceni Egyetem