Keressen minket

Mezőgazdaság

Megjelent az új AKG és ÖKO felhívás

Közzétéve:

Több hónapos előkészítést és számos egyeztetést követően szeptember 24-én megjelent a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 2022. január 1.-től induló Agrár-környezetgazdálkodás (AKG) és Ökológiai (ÖKO) gazdálkodásra történő áttérés és fenntartás támogatásának a pályázati felhívása – közölte a MOSZ.

A támogatási kérelmeket október 25. és november 25-e között lehet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

A MOSZ fellépésének hatásra érdemi változások következtek be a támogatások igénybevételi feltételeiben. A tagjainkat leginkább érintő érdekképviseleti eredmény, hogy a MOSZ kezdeményezésére eltörlésre került a horizontális szántó Tematikus Előírás Csoport (TECS) esetében eddig alkalmazott degresszió. Vagyis az új felhívás alapján, a művelt terület nagyságától függetlenül, minden termelő megkaphatja a teljes támogatási összeget. Az AKG-ban átlagosan 45%-kal, míg az ÖKO esetében átlagosan 70%-kal került növelésre a hektáronkénti támogatás összege, valamint könnyebbé vált a földhasználat igazolása is.

A megváltozott, tagszervezeteink számára lényegesen kedvezőbb feltételekre tekintettel felhívjuk tagjaink figyelmét a programban való részvételre.

A támogatási kérelmeket október 25. és november 25-e között lehet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani. A programok 3 éves kötelezettségvállalást tartalmaznak, a támogatási keretösszeg ismeretében forráshiány miatt elutasítás nem várható.

Az AKG és ÖKO programokat érintően – a korábbi felhívásokhoz képest – a főbb szabályok az alábbiak szerint változtak:

1. A MOSZ kezdeményezésre az AKG horizontális szántó Tematikus Előírás Csoport (TECS) esetében alkalmazott degresszió eltörlésre került, így valamennyi gazdálkodó – függetlenül az általa művelt terület nagyságától – megkaphatja a vállalt kötelezettségek után járó teljes költség kompenzációt.

2. A támogatási kérelmek benyújtásához nem kell rendelkezni a 3 éves kötelezettségvállalás időtartamára szóló jogszerű földhasználattal. Amennyiben a gazdálkodónak a kötelezettségvállalás ideje alatt lejár a földbérleti szerződése és nem tudja azt meghosszabbítani, akkor csak és kizárólag a lejáró szerződésű hrsz.-re vonatkozóan szankciómentesen visszavonható a támogatási kérelem vonatkozó része (részleges KET visszavonás).

3. A 2015 és 2016-tól induló AKG-ban részt vevő gazdálkodóknak nem kell ismételten kötelező képzésen részt venni. A korábbi AKG képzésen való részvételt elfogadják a képzési kötelezettség teljesítéseként.

4. A talajmintavételi kötelezettség esetében az 5 éven belül elvégzett – a vállalt kötelezettségeknek megfelelő – talajmintavételt elfogadják teljesítésnek.

5. Kikerül az AKG-ból a maximum 40 hektáros táblaméret előírása, illetve nem lehet vállalni a forgatás nélküli talajművelést és a baktériumtrágyázást többlet kötelezettségként. Ennek oka, hogy 2023-tól a zöldítés rendszerét felváltó Agrár Ökológiai Programban (AÖP) lesz erre lehetősége a gazdálkodóknak.

6. Olyan ültetvényekre is nyújtható be AKG kérelem, melyek csak 2022, vagy 2023-ban kerülnek telepítésre. Az ilyen ültetvények esetében csak a telepítést követően nyújthatóak be a kifizetési kérelmek. Amennyiben egy gazdálkodó a támogatási időszakon belül ültetvény cserét hajt végre a területén, és ezt október és a következő év egységes kérelem benyújtási időszaka között elvégzi, akkor jogosult lesz az új ültetvény utáni támogatásra. Ennek azonban feltétele, hogy az új telepítés ugyanazon hasznosítású legyen, mint a kivágott ültetvény.

7. A korábbi AKG és ÖKO programok ellenőrzési tapasztalatai alapján módosításra, pontosításra került a területek elkülönítése, lehatárolása (KET, tábla), illetve az ültetvények esetében, hogy mi mérhető bele a támogatott területbe.  A módosításokra a rendkívül sok szankció, illetve a számos esetben a támogatás kifizetésének az elmaradását eredményező egybeművelések miatt volt szükség.

8. Bár az Irányító Hatóság a Gazdálkodási Napló esetében az ún. webGN benyújtását a korábbiaktól rövidebb idő alatt szerette volna megvalósítani, maradt a korábbi gyakorlat, azaz január 1. és 31. között kell az előírt adatokat szolgáltatni a NÉBIH felé.

9. Az AKG-s gazdálkodóknak évente kifizetési kérelmet kell benyújtani. Ez alól csak akkor van kivétel az első év vonatkozásában, ha az intézkedésbe vont valamennyi területe olyan terület, amely kapcsán az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásakor nyilatkozott arról, hogy legkésőbb a 2023. évi Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásáig eltelepíti az ültetvényt, de az eltelepítés nem történt meg a 2022. évi Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásának jogvesztő határnapjáig.

10. Korábbi poligonok feltöltésének lehetősége – Azon gazdálkodók számára, akik korábban AKG15, AKG16, ÖKO15 résztvevők voltak és ugyanazon poligonokkal kívánnak ismét csatlakozni, a korábbi területmérések elfogadásra kerülnek (amennyiben a jelenlegi állapotnak is megfelel a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület).

11. Az AKG és ÖKO programok esetében harmonizálásra került az Állategység előírása a gyepterületek esetén. Egységesen 0,2 Állategység (ÁE) / hektár kerül mindenhol alkalmazásra. Az állatállomány meglétét és a feltételek teljesülését a hivatalos adatbázisokból (pl. ENAR, OLIR) ellenőrzik.

12. Az ÖKO ültetvények esetében kötelező előírás a területek művelése. Csak olyan területek kaphatnak támogatást, melyek kultúrállapotban vannak, és rajtuk gazdálkodás folyik.

13. Az ÖKO területek esetében jogosultsági feltétel a kötelezettségvállalás időtartamára szóló tanúsító szervezettel kötött szerződés, de a szerződést nem kell a támogatási kérelemhez mellékelni.

A kérelmek benyújtásához a területmérés során elkészített shape fájl feltöltésére, illetve a többlet pontok érdekében a szaktanácsadóval történt egyeztetés igazolásának a becsatolására van szükség. Ha a támogatásigénylő maga is szaktanácsadó, akkor esetében a szaktanácsadási igazolványt is be kell nyújtani szkennelt formában.

Amennyiben többségi állami tulajdonban van a támogatásigénylő vállalkozás, akkor esetükben a Kormány hozzájárulását is be kell nyújtani a támogatási kérelemhez.

A kérelmeket kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a MÁK MV felületén keresztül.

A pályázatok részletes feltételei és kapcsolódó mellékletek az alábbi linkeken érhetőek el:

AKG: https://www.palyazat.gov.hu/vp4-1011-21-agrr-krnyezetgazdlkodsi-kifizets-1

ÖKO:https://www.palyazat.gov.hu/vp4-1111-1121-21-kolgiai-gazdlkodsra-trtn-ttrs-kolgiai-gazdlkods-fenntartsa-1

A támogatási kérelmek elkészítésében, illetve a szaktanácsadóval történő egyeztetések igazolásával kapcsolatban keressék bizalommal a MOSZ szaktanácsadóit.

Forrás: MOSZ

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom