Mezőgazdaság
Megjelent az új AKG és ÖKO felhívás
Több hónapos előkészítést és számos egyeztetést követően szeptember 24-én megjelent a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 2022. január 1.-től induló Agrár-környezetgazdálkodás (AKG) és Ökológiai (ÖKO) gazdálkodásra történő áttérés és fenntartás támogatásának a pályázati felhívása – közölte a MOSZ.
A támogatási kérelmeket október 25. és november 25-e között lehet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
A MOSZ fellépésének hatásra érdemi változások következtek be a támogatások igénybevételi feltételeiben. A tagjainkat leginkább érintő érdekképviseleti eredmény, hogy a MOSZ kezdeményezésére eltörlésre került a horizontális szántó Tematikus Előírás Csoport (TECS) esetében eddig alkalmazott degresszió. Vagyis az új felhívás alapján, a művelt terület nagyságától függetlenül, minden termelő megkaphatja a teljes támogatási összeget. Az AKG-ban átlagosan 45%-kal, míg az ÖKO esetében átlagosan 70%-kal került növelésre a hektáronkénti támogatás összege, valamint könnyebbé vált a földhasználat igazolása is.
A megváltozott, tagszervezeteink számára lényegesen kedvezőbb feltételekre tekintettel felhívjuk tagjaink figyelmét a programban való részvételre.
A támogatási kérelmeket október 25. és november 25-e között lehet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani. A programok 3 éves kötelezettségvállalást tartalmaznak, a támogatási keretösszeg ismeretében forráshiány miatt elutasítás nem várható.
Az AKG és ÖKO programokat érintően – a korábbi felhívásokhoz képest – a főbb szabályok az alábbiak szerint változtak:
1. A MOSZ kezdeményezésre az AKG horizontális szántó Tematikus Előírás Csoport (TECS) esetében alkalmazott degresszió eltörlésre került, így valamennyi gazdálkodó – függetlenül az általa művelt terület nagyságától – megkaphatja a vállalt kötelezettségek után járó teljes költség kompenzációt.
2. A támogatási kérelmek benyújtásához nem kell rendelkezni a 3 éves kötelezettségvállalás időtartamára szóló jogszerű földhasználattal. Amennyiben a gazdálkodónak a kötelezettségvállalás ideje alatt lejár a földbérleti szerződése és nem tudja azt meghosszabbítani, akkor csak és kizárólag a lejáró szerződésű hrsz.-re vonatkozóan szankciómentesen visszavonható a támogatási kérelem vonatkozó része (részleges KET visszavonás).
3. A 2015 és 2016-tól induló AKG-ban részt vevő gazdálkodóknak nem kell ismételten kötelező képzésen részt venni. A korábbi AKG képzésen való részvételt elfogadják a képzési kötelezettség teljesítéseként.
4. A talajmintavételi kötelezettség esetében az 5 éven belül elvégzett – a vállalt kötelezettségeknek megfelelő – talajmintavételt elfogadják teljesítésnek.
5. Kikerül az AKG-ból a maximum 40 hektáros táblaméret előírása, illetve nem lehet vállalni a forgatás nélküli talajművelést és a baktériumtrágyázást többlet kötelezettségként. Ennek oka, hogy 2023-tól a zöldítés rendszerét felváltó Agrár Ökológiai Programban (AÖP) lesz erre lehetősége a gazdálkodóknak.
6. Olyan ültetvényekre is nyújtható be AKG kérelem, melyek csak 2022, vagy 2023-ban kerülnek telepítésre. Az ilyen ültetvények esetében csak a telepítést követően nyújthatóak be a kifizetési kérelmek. Amennyiben egy gazdálkodó a támogatási időszakon belül ültetvény cserét hajt végre a területén, és ezt október és a következő év egységes kérelem benyújtási időszaka között elvégzi, akkor jogosult lesz az új ültetvény utáni támogatásra. Ennek azonban feltétele, hogy az új telepítés ugyanazon hasznosítású legyen, mint a kivágott ültetvény.
7. A korábbi AKG és ÖKO programok ellenőrzési tapasztalatai alapján módosításra, pontosításra került a területek elkülönítése, lehatárolása (KET, tábla), illetve az ültetvények esetében, hogy mi mérhető bele a támogatott területbe. A módosításokra a rendkívül sok szankció, illetve a számos esetben a támogatás kifizetésének az elmaradását eredményező egybeművelések miatt volt szükség.
8. Bár az Irányító Hatóság a Gazdálkodási Napló esetében az ún. webGN benyújtását a korábbiaktól rövidebb idő alatt szerette volna megvalósítani, maradt a korábbi gyakorlat, azaz január 1. és 31. között kell az előírt adatokat szolgáltatni a NÉBIH felé.
9. Az AKG-s gazdálkodóknak évente kifizetési kérelmet kell benyújtani. Ez alól csak akkor van kivétel az első év vonatkozásában, ha az intézkedésbe vont valamennyi területe olyan terület, amely kapcsán az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásakor nyilatkozott arról, hogy legkésőbb a 2023. évi Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásáig eltelepíti az ültetvényt, de az eltelepítés nem történt meg a 2022. évi Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásának jogvesztő határnapjáig.
10. Korábbi poligonok feltöltésének lehetősége – Azon gazdálkodók számára, akik korábban AKG15, AKG16, ÖKO15 résztvevők voltak és ugyanazon poligonokkal kívánnak ismét csatlakozni, a korábbi területmérések elfogadásra kerülnek (amennyiben a jelenlegi állapotnak is megfelel a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület).
11. Az AKG és ÖKO programok esetében harmonizálásra került az Állategység előírása a gyepterületek esetén. Egységesen 0,2 Állategység (ÁE) / hektár kerül mindenhol alkalmazásra. Az állatállomány meglétét és a feltételek teljesülését a hivatalos adatbázisokból (pl. ENAR, OLIR) ellenőrzik.
12. Az ÖKO ültetvények esetében kötelező előírás a területek művelése. Csak olyan területek kaphatnak támogatást, melyek kultúrállapotban vannak, és rajtuk gazdálkodás folyik.
13. Az ÖKO területek esetében jogosultsági feltétel a kötelezettségvállalás időtartamára szóló tanúsító szervezettel kötött szerződés, de a szerződést nem kell a támogatási kérelemhez mellékelni.
A kérelmek benyújtásához a területmérés során elkészített shape fájl feltöltésére, illetve a többlet pontok érdekében a szaktanácsadóval történt egyeztetés igazolásának a becsatolására van szükség. Ha a támogatásigénylő maga is szaktanácsadó, akkor esetében a szaktanácsadási igazolványt is be kell nyújtani szkennelt formában.
Amennyiben többségi állami tulajdonban van a támogatásigénylő vállalkozás, akkor esetükben a Kormány hozzájárulását is be kell nyújtani a támogatási kérelemhez.
A kérelmeket kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a MÁK MV felületén keresztül.
A pályázatok részletes feltételei és kapcsolódó mellékletek az alábbi linkeken érhetőek el:
AKG: https://www.palyazat.gov.hu/vp4-1011-21-agrr-krnyezetgazdlkodsi-kifizets-1
A támogatási kérelmek elkészítésében, illetve a szaktanácsadóval történő egyeztetések igazolásával kapcsolatban keressék bizalommal a MOSZ szaktanácsadóit.
Forrás: MOSZ
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
Fotó: FAO
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Komádi aranysakál
