Mezőgazdaság
Megjelent az új AKG és ÖKO felhívás
Több hónapos előkészítést és számos egyeztetést követően szeptember 24-én megjelent a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 2022. január 1.-től induló Agrár-környezetgazdálkodás (AKG) és Ökológiai (ÖKO) gazdálkodásra történő áttérés és fenntartás támogatásának a pályázati felhívása – közölte a MOSZ.

A támogatási kérelmeket október 25. és november 25-e között lehet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
A MOSZ fellépésének hatásra érdemi változások következtek be a támogatások igénybevételi feltételeiben. A tagjainkat leginkább érintő érdekképviseleti eredmény, hogy a MOSZ kezdeményezésére eltörlésre került a horizontális szántó Tematikus Előírás Csoport (TECS) esetében eddig alkalmazott degresszió. Vagyis az új felhívás alapján, a művelt terület nagyságától függetlenül, minden termelő megkaphatja a teljes támogatási összeget. Az AKG-ban átlagosan 45%-kal, míg az ÖKO esetében átlagosan 70%-kal került növelésre a hektáronkénti támogatás összege, valamint könnyebbé vált a földhasználat igazolása is.
A megváltozott, tagszervezeteink számára lényegesen kedvezőbb feltételekre tekintettel felhívjuk tagjaink figyelmét a programban való részvételre.
A támogatási kérelmeket október 25. és november 25-e között lehet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani. A programok 3 éves kötelezettségvállalást tartalmaznak, a támogatási keretösszeg ismeretében forráshiány miatt elutasítás nem várható.
Az AKG és ÖKO programokat érintően – a korábbi felhívásokhoz képest – a főbb szabályok az alábbiak szerint változtak:
1. A MOSZ kezdeményezésre az AKG horizontális szántó Tematikus Előírás Csoport (TECS) esetében alkalmazott degresszió eltörlésre került, így valamennyi gazdálkodó – függetlenül az általa művelt terület nagyságától – megkaphatja a vállalt kötelezettségek után járó teljes költség kompenzációt.
2. A támogatási kérelmek benyújtásához nem kell rendelkezni a 3 éves kötelezettségvállalás időtartamára szóló jogszerű földhasználattal. Amennyiben a gazdálkodónak a kötelezettségvállalás ideje alatt lejár a földbérleti szerződése és nem tudja azt meghosszabbítani, akkor csak és kizárólag a lejáró szerződésű hrsz.-re vonatkozóan szankciómentesen visszavonható a támogatási kérelem vonatkozó része (részleges KET visszavonás).
3. A 2015 és 2016-tól induló AKG-ban részt vevő gazdálkodóknak nem kell ismételten kötelező képzésen részt venni. A korábbi AKG képzésen való részvételt elfogadják a képzési kötelezettség teljesítéseként.
4. A talajmintavételi kötelezettség esetében az 5 éven belül elvégzett – a vállalt kötelezettségeknek megfelelő – talajmintavételt elfogadják teljesítésnek.
5. Kikerül az AKG-ból a maximum 40 hektáros táblaméret előírása, illetve nem lehet vállalni a forgatás nélküli talajművelést és a baktériumtrágyázást többlet kötelezettségként. Ennek oka, hogy 2023-tól a zöldítés rendszerét felváltó Agrár Ökológiai Programban (AÖP) lesz erre lehetősége a gazdálkodóknak.
6. Olyan ültetvényekre is nyújtható be AKG kérelem, melyek csak 2022, vagy 2023-ban kerülnek telepítésre. Az ilyen ültetvények esetében csak a telepítést követően nyújthatóak be a kifizetési kérelmek. Amennyiben egy gazdálkodó a támogatási időszakon belül ültetvény cserét hajt végre a területén, és ezt október és a következő év egységes kérelem benyújtási időszaka között elvégzi, akkor jogosult lesz az új ültetvény utáni támogatásra. Ennek azonban feltétele, hogy az új telepítés ugyanazon hasznosítású legyen, mint a kivágott ültetvény.
7. A korábbi AKG és ÖKO programok ellenőrzési tapasztalatai alapján módosításra, pontosításra került a területek elkülönítése, lehatárolása (KET, tábla), illetve az ültetvények esetében, hogy mi mérhető bele a támogatott területbe. A módosításokra a rendkívül sok szankció, illetve a számos esetben a támogatás kifizetésének az elmaradását eredményező egybeművelések miatt volt szükség.
8. Bár az Irányító Hatóság a Gazdálkodási Napló esetében az ún. webGN benyújtását a korábbiaktól rövidebb idő alatt szerette volna megvalósítani, maradt a korábbi gyakorlat, azaz január 1. és 31. között kell az előírt adatokat szolgáltatni a NÉBIH felé.
9. Az AKG-s gazdálkodóknak évente kifizetési kérelmet kell benyújtani. Ez alól csak akkor van kivétel az első év vonatkozásában, ha az intézkedésbe vont valamennyi területe olyan terület, amely kapcsán az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásakor nyilatkozott arról, hogy legkésőbb a 2023. évi Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásáig eltelepíti az ültetvényt, de az eltelepítés nem történt meg a 2022. évi Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásának jogvesztő határnapjáig.
10. Korábbi poligonok feltöltésének lehetősége – Azon gazdálkodók számára, akik korábban AKG15, AKG16, ÖKO15 résztvevők voltak és ugyanazon poligonokkal kívánnak ismét csatlakozni, a korábbi területmérések elfogadásra kerülnek (amennyiben a jelenlegi állapotnak is megfelel a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület).
11. Az AKG és ÖKO programok esetében harmonizálásra került az Állategység előírása a gyepterületek esetén. Egységesen 0,2 Állategység (ÁE) / hektár kerül mindenhol alkalmazásra. Az állatállomány meglétét és a feltételek teljesülését a hivatalos adatbázisokból (pl. ENAR, OLIR) ellenőrzik.
12. Az ÖKO ültetvények esetében kötelező előírás a területek művelése. Csak olyan területek kaphatnak támogatást, melyek kultúrállapotban vannak, és rajtuk gazdálkodás folyik.
13. Az ÖKO területek esetében jogosultsági feltétel a kötelezettségvállalás időtartamára szóló tanúsító szervezettel kötött szerződés, de a szerződést nem kell a támogatási kérelemhez mellékelni.
A kérelmek benyújtásához a területmérés során elkészített shape fájl feltöltésére, illetve a többlet pontok érdekében a szaktanácsadóval történt egyeztetés igazolásának a becsatolására van szükség. Ha a támogatásigénylő maga is szaktanácsadó, akkor esetében a szaktanácsadási igazolványt is be kell nyújtani szkennelt formában.
Amennyiben többségi állami tulajdonban van a támogatásigénylő vállalkozás, akkor esetükben a Kormány hozzájárulását is be kell nyújtani a támogatási kérelemhez.
A kérelmeket kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a MÁK MV felületén keresztül.
A pályázatok részletes feltételei és kapcsolódó mellékletek az alábbi linkeken érhetőek el:
AKG: https://www.palyazat.gov.hu/vp4-1011-21-agrr-krnyezetgazdlkodsi-kifizets-1
A támogatási kérelmek elkészítésében, illetve a szaktanácsadóval történő egyeztetések igazolásával kapcsolatban keressék bizalommal a MOSZ szaktanácsadóit.
Forrás: MOSZ
Mezőgazdaság
Száj- és körömfájás – mi várható?
A vadon élő párosujjú patások, a szarvasfélék és vaddisznó is fogékony a vírusra
A veol.hu kérésére a Verga, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztatást adott arról, érinti-e a társaság munkáját a hazánkban március elején jelentkezett járvány. A száj- és körömfájást ugyanis nem csak a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske kaphatja el, a rendkívül fertőző, vírusos betegségre fogékonyak a szarvasfélék és a vaddisznó is.

Fotó: Pixabay
A vadon élő párosujjú patások, a szarvasfélék és vaddisznó is fogékony a vírusra, ezért járványügyi szempontból fontos a vadállomány figyelése, különösen azért, mert megfertőződhetnek a száj- és körömfájással, amikor a háziállatokkal közös legelőket használnak vagy a közvetlen érintkezés révén – áll a Veszprém vármegyei hírportálhoz eljuttatott tájékoztatásban.
A betegség fő tünetei közé tartozik
- a láz,
- az étvágytalanság,
- a nyálzás,
- a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken.
A száj- és körömfájás vírusa képes tartósan fennmaradni a környezetben és átkerül ragályfogó tárgyakra, például járművekre és emberekre. Ám elpusztítható kereskedelmi fertőtlenítőszerekkel, így alapos tisztítással és fertőtlenítéssel csökkenthető a fertőzés kockázata. A Bakonyban kirándulók is tehetnek a betegség megállítása érdekében, azzal, hogy elkerülik az állattartó telepeket és a legelő állatokat, illetve túrázás, erdőjárás után fertőtlenítik a ruházatukat és a cipőjüket.
A Verga szerint lényeges, hogy a vadászoknak fertőtleníteniük kell felszerelésüket, különösen, ha másik területről érkeznek.
A vírus vadgazdálkodási következménye lehet a vadászat és a vadhús forgalmazásának korlátozása fertőzött területen.
A vírus továbbterjedésének megakadályozása érdekében hatósági intézkedések, például kilövési tilalom vagy fokozott monitorozás léphet életbe.
Veszprém vármegyében az említett intézkedések a tájékoztatás időpontjában (március 17.) nem voltak hatályban. Érdemes azonban folyamatosan figyelemmel kísérni a hatósági tájékoztatást és betartani az előírásokat annak érdekében, hogy minimalizáljuk a vírus terjedésének kockázatát, védve ezzel mind a vadállományt, mind a háziállatokat – hangsúlyozza a Verga.
A járvány alakulásáról, a betegséggel kapcsolatos információkról a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán lehet tájékozódni.
Szerző: Rományi Zita – VEOL – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
NÉBIH: Tájékoztatás a durumbúza kultúrában felhasználható növényvédő szerekről
Gyakran felmerül a gazdálkodók részéről a kérdés, hogy mely növényvédő szerek alkalmazhatóak a durumbúza kultúrában. Az engedélyező hatóság állásfoglalása szerint a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyük alapján a „búza” vagy „őszi búza” kultúrában engedélyezett növényvédő szerek alkalmazása a durum- és tönkölybúza kultúrákban is megengedett.

Érdemes használni a Nébih növényvédő szerek adatbázisát. Kattints a képre és próbáld ki! Fotó: Agro Jager
A gyomirtó szerek alkalmazásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a (tavaszi, illetve őszi) durum- és tönkölybúza sokkal érzékenyebb a herbicides kezelésekre, mint az őszi búza.
Fontos tudni, hogy a durum- és tönkölybúza kultúrákban felhasználható növényvédő szerek kijuttatását megelőzően, javasolt a fitotoxicitás kockázatáról az engedélytulajdonossal és a fajta fenntartóval is konzultálni, ellenkező esetben gyomirtó szerek vonatkozásában akár a kultúrnövény pusztulása is bekövetkezhet.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az elektronikus gazdálkodási naplóban (eGN) a búzában engedélyezett növényvédőszerek durumbúzában és tönkölybúzában is kiválaszthatóak, viszont az élelmezésügyi várakozási időt (ÉVI) a gazdálkodónak szükséges beírni, az nem jelenik meg automatikusan mivel nem szerepel az okiratban durumbúza vagy tönkölybúza hasznosítás. Ilyen esetben az őszibúza/búza mellett szereplő ÉVI-t kell beírniuk a kitöltőknek.
A durumbúza és tönkölybúza hasznosítások kódjai az alábbiak:
KAL04 Őszi durumbúza
KAL05 Tavaszi durumbúza
KAL06 Őszi tönkölybúza
KAL07 Tavaszi tönkölybúza
Forrás: Nébih
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján.

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Vermes Tibor / AM
A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte, az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag.
Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja.

Már kapható! Futó Tamás: +36 70 201 4274
A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki. Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére.

Őshonos erdőtársulásaink megőrzése az erdész szakma egyik főfeladata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek. Mocz András hangsúlyozta, szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.

Ne bízza másra! Vadászatát foglalja le közvetlenül Dobos Sándor vadászmesternél. Cserkeljen őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már a tavalyi évben két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között.
A helyettes államtitkár kiemelte, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.
Agrárminisztérium