Keressen minket

Mezőgazdaság

Nagy lehetőségek előtt áll a magyar juh- és kecskeágazat

Az Európai Unió piacán nagy lehetőségek előtt áll a magyar juh- és kecskeágazat – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napok keretében megtartott Szent Mihály-napi Juhtenyésztési Fórumon.

Közzétéve:

Az Európai Unió piacán nagy lehetőségek előtt áll a magyar juh- és kecskeágazat – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napok keretében megtartott Szent Mihály-napi Juhtenyésztési Fórumon.

A koronavírus és a brexit miatt keletkezett piaci űrt  az exportorientált termelést folytató magyar juhászoknak lehetőségük van kitölteni (Kép: PIxabay)

Feldman Zsolt kiemelte, hogy ez két dolognak is köszönhető, egyrészt annak, hogy a koronavírus- járvány miatt megszakadt korábbi ellátási láncok még nem épültek újra, másrészt a brexit miatt a brit juhhús nehezen jut el a kontinensre. A kialakult piaci űrt pedig az egyébként is exportorientált termelést folytató magyar juhászoknak lehetőségük van kitölteni.  A továbbiakban az államtitkár felvázolta, a 2023. január 1-jén életbe lépő új Közös Agrárpolitikában, illetve az addig tartó átmeneti időszakban a juh- és kecskeágazat milyen támogatásokat vehet majd igénybe. Mint kifejtette, jelen pillanatban 10-féle jogcímen juthatnak forráshoz a 25 milliárdos kibocsátású ágazat szereplői.

Feldman Zsolt az átmeneti időszakban adható indított új támogatások közül kiemelte az új agrár-környezetgazdálkodási támogatást, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy  érdemben nem változtathatták meg a támogatási formát, de például a költségnövekedést lekövető mértékben, 282 euró/hektárra emelkedett a gyepek után adható maximális támogatási összeg és  a földhasználat kezelésében is rugalmasságot biztosítanak. A minimális állatsűrűség pedig 0,2 állategység/ hektár mértékben lett megállapítva az október 25. és november 25. között benyújtható pályázatokban.

A Közös Agrárpolitika támogatásainak juhágazati fontosságáról szólva Feldman Zsolt hangsúlyozta, a most életben lévő támogatási rendszerben a támogatások mintegy negyede anyajuhokhoz kötött termelési támogatás, fele pedig területalapú támogatás, a többi agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai támogatás formájában érkezik a juhtartókhoz. 2023-tól indul a területalapú támogatások között az agrár-ökológiai alapprogram, amely támogatási forma a gazdálkodók környezeti vállalásai után fizethető és amelynek jövőbeli feltételeit összehangolták a most induló AKG-val. Ennél a KAP első pilléréből nyújtott új támogatás igénylésekor a termelőnek egy listából ki kell majd választania, hogy a szántóján, gyepterületén vagy ültetvényén az agrárökológiai alapprogram keretében milyen kötelezettségeket vállal majd, amelyért cserébe elnyerheti majd az akár 20-25 ezer forint/hektár támogatást az alaptámogatáson felül.

A fejlesztési célú támogatások tekintetében a Vidékfejlesztési Programon belül külön pályázati felhívást írtunk ki a nagyobb és külön a kisebb léptékű beruházásokhoz, utóbbiak ráadásul egyszerűsítettek. A nagyobb projekteket támogató felhívás kapcsán 68 kérelem kapott 5,9 milliárd forint támogatást, a kisebb fejlesztések tekintetében pedig a kiskérődző ágazatból beérkezett kérelmekről lehet számot adni, az pedig 365 darab pályázat 4,94 milliárd forint értékben – mondta az államtitkár.

Feldman Zsolt előadásában a mezőgazdasági krízisbiztosítási alapot emelte ki, amely biztonságot nyújthat a kiskérődző ágazat szereplői számára is, hiszen az alaphoz csatlakozó és a krízisbiztosítási díjat megfizető termelőknél ha önhibájukon kívüli okból csökken a jövedelem, akkor a jövedelemcsökkenés 70 százalékát az alap kifizeti.

„Előre tudunk lépni az eddigi lehetőségeinken túl az állatjóléti támogatásokban is, illetve lehetőségünk van egyes nemzeti támogatásoknál a régi, elavult bázisidőszakok frissítésére is. Ezekben a kérdésekben gyors döntésre van szükség, így a szakmai szervezetekkel az elkövetkező hetekben meg kell ezt beszélnünk, mert új perspektívák nyílhatnak meg mások mellett a kiskérődző ágazatban is” – mondta az államtitkár.

A Szent Mihály-napi Juhtenyésztési Fórumon az ágazat jelenlegi helyzetéről, dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy változik a kereslet és az olasz piacon népszerű könnyű bárány mellett Európában a nehéz bárányok iránt is nő a kereslet. Felhívta a termelők figyelmét arra, hogy érdemes ezt a piaci trendet a tenyésztésben, a tartásban érvényesíteni, és még a növekvő takarmányárak ellenére is abrakot vásárolni, és a nehézbárány-piacra termelni. Az elnök egyebek mellett azt is kifejtette, hogy az ágazatnak át kellene alakulnia. Alapanyagtermelés helyett új vágóhidak építésével a régió kiskérődző-kereskedelmi központját lenne célszerű kialakítani.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom