Mezőgazdaság
2021. októberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép termésbecslésekkel
Európa nagy részén kedvező időjárás segítette a gazdákat a vetésben és a nyári növények betakarításában. A még a földeken kint levő nyári növények utolsó fenológiai fázisaihoz is optimálisak a viszonyok – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be. Európa nagy részén kedvező időjárás segítette a gazdákat a vetésben és a nyári növények betakarításában. A még a földeken kint levő nyári növények utolsó fenológiai fázisaihoz is optimálisak a viszonyok – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Kazahsztán nyugati részein és Ausztrália keleti területein. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek jelenleg Brazília, Argentína és Nigéria egyes részein fordulnak elő (2. ábra). A szeptemberi csapadékösszeg anomália globális térképén nagy területeken láthatunk jelentős csapadékhiányt a sokéves átlaghoz képest: Brazíliában és Afrika déli részén is sokfelé nagy hiány mutatkozik az átlaghoz képest (3. ábra). Ugyanakkor jóval több eső esett a szokásosnál például Indiában, valamint Kína északkeleti részén.
Európa
A 2021. szeptember 1. és október 15. közötti időszakban Európa nagy részén kedvező időjárás segítette a gazdákat a vetésben és a nyári növények betakarításában. Problémás területek viszonylag kis körzetekben fordultak elő (4. ábra). Ilyen volt Románia déli része, ahol a nyár vége óta tartó aszályos időszak csak alig tudott enyhülni október során, így az őszi vetések kezdeti fejlődéséhez nem ideálisak a körülmények. Görögország és Bulgária déli részein kivételesen sok csapadék hullott október során, amely késést okozott a nyári növények betakarításában, így azok jelentős része még mindig a földeken van. Franciaországban és Belgiumban is nagy esőzések voltak egyes időszakokban, ez szintén késést okozott a betakarítási és vetési munkákban, de ez egyelőre nagy problémát nem okoz. Oroszország európai területén, Ukrajnában és Fehéroroszországban jóval az átlagos alatti hőmérsékletek fordultak elő ebben az időszakban, de a kultúrnövényekre ez számottevően nem hatott negatívan.
A vizsgált időszakban az átlagosnál kissé enyhébb időjárás uralkodott Közép- és Észak-Európa legnagyobb részén, nagy területen a Pireneusi-félszigeten és Olaszországban (5. ábra). Errefelé az átlaghőmérséklet többnyire 0,5-2 Celsius fokkal az átlag fölött alakult. Ezzel szemben az átlagosnál kissé hűvösebb volt az időjárás Európa keleti, délkeleti részén csakúgy, mint Oroszországban. Ezeken a területeken a hőmérséklet 0,5-2 fokkal maradt el az átlagos értéktől.
Több csapadék hullott a szokásosnál a Balkán-félsziget déli részén, a Skandináv-félszigeten, a Fekete-tenger keleti partvidékén, többfelé a Pireneusi-félszigeten és Franciaországban (6. ábra). Ezeken a területeken a lehullott csapadék többnyire 50-150 százalékkal haladta meg az átlagos értéket, de például Görögországban még ezt is meghaladta a csapadékösszeg. Az átlagosnál szárazabb időjárás fordult elő Ukrajna döntő részén, Moldovában, Romániában, Törökország délkeleti részén. Helyenként a csapadék átlagos értékének még a fele sem hullott le.
A JRC által készített friss termésbecslések többnyire az átlag fölött alakulnak, kissé fölfelé módosultak az előző hónaphoz képest (7. ábra), kivételt képez a burgonya, melyé kissé csökkent a német, litván és görög helyzet miatt. Kukoricából jó termés várható Franciaországban, Németországban és Lengyelországban (8-11. ábra).
Vetési körkép
Az őszi kalászosok vetési kampánya kedvező körülmények között kezdődött szerte Eeurópában. Az északi országokban a kezdet kissé hátráltatott volt, ugyanis a nyári növények betakarítása nehezen haladt, ezután viszont szeptemberben már fölgyorsultak a vetési munkák. A balti államokban az őszi kalászosok vetése az ideális időszakban, kedvező körülmények között szeptember közepére be is fejeződött. Ehhez hasonlóan Svédországban és Dániában is jól haladt a vetés a száraz szeptember során, az októberi csapadék pedig kedvező körülményeket teremtett a kezdeti fejlődésre. Írországban, Németországban és az Egyesült Királyságban a szeptember kedvező körülményeket teremtett a vetési kampány kezdetére és várhatóan az időben be is fog fejeződni. Franciaországban és Lengyelországban a vetés kedvező körülmények között zajlott, bár Lengyelországban az októberi alacsony hőmérsékletek a kelésben késést okozhatnak. Romániában és Bulgáriában a száraz körülmények kissé hátráltatták az őszi búza és őszi árpa vetésének kezdetét, bár a szeptember második felében érkezett csapadék javította a talaj nedvességtartalmát, az optimálisnál még mindig szárazabb talaj hátráltatja a csírázást és a kelést. Ukrajnában az átlagosnál hűvösebb idő ellenére jól haladt a vetés, jellemzően kedvező körülmények között. Spanyolországban és Portugáliában a vetés általában október közepén kezdődik, de a kedvező talajfeltételek miatt Portugáliában már korábban elkezdték a munkákat. Olaszországban és Görögországban a vetés kezdete novemberre esik, de Olaszországban is hamarabb elkezdték a kampányt, mert a szeptember végén hullott eső kedvező talajviszonyokat teremtett.
Az augusztusi csapadék a legtöbb Észak- és Nyugat-európai országban kissé késleltette az őszi káposztarepce vetését. Írországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németország nyugati részén, Dániában és Svédországban a vetési kampány augusztusban kezdődött és szeptember végére fejeződött be. A talajnedvesség és a hőmérséklet ebben a régióban kedvező volt a csírázáshoz és a keléshez. Lengyelországban és a Balti államokban a gyakori és sok csapadék hátráltatta augusztusban a repce vetését, majd szeptemberben már kedvezőbbre fordultak a körülmények. Olaszországban, Bulgáriában és Romániában a talajnedvesség kedvező volt a vetéshez augusztus legnagyobb részében, majd szeptember első felére nagyon szárazzá vált a talaj, így a vetés késett és eltolódott szeptember második felére és október elejére. Ukrajnában a vetés csaknem befejeződött október első dekádjára optimális talajnedvességi körülmények között. A vetésterület jelentősen növekedett Franciaországban és Németországban (errefelé közel hat százalékkal a 2020/21-es szezonhoz képest), valamint Írországban és Ukrajnában is.
Franciaországban a nyári növények termésátlagai nagyon pozitívan alakulnak, közelítik a 2014-es és 2017-es rekord szinteket. A napraforgó betakarítása a végéhez közelít. A legnagyobb aggodalmat a kukorica beérése jelenti, mivel a hűvös idő miatt a szezon kezdetétől az ősz elejéig a fenológiai fázisok késése csak halmozódott. A legnagyobb lemaradás az északkeleti országrészt érinti, bár a jelenlegi száraz és az átlagosnál melegebb időszak segít felgyorsítani a szemek érését. A cukorrépa betakarítási kampánya szeptember végén kezdődött.
Németországban a szeptemberi, jellemzően száraz időjárás segített a gazdáknak az őszi kalászosok vetésében és a kukorica betakarításában. Ez utóbbi munkafázis mintegy két-három hetes csúszásban van a júliusi és augusztusi lassabb fejlődés miatt. Az északabbi területeken a kukorica még nem teljesen érett be, de összességében a terméskilátások jók, és az előrejelzés szerint jóval az ötéves átlag fölött várható a terméshozam.
Lengyelországban a kukorica betakarítása teljes gőzzel zajlik, körülbelül két hetes lemaradással a szokásoshoz képest, az első eredmények kedvező terméshozamokról számolnak be. A cukorrépára kedvezőek voltak az agrometeorológiai feltételek ebben az időszakban, így jó termés várható magas cukortartalommal.
Ukrajnában kedvező időjárási körülmények között zajlik a nyári növények betakarítása. Október közepére a napraforgó és a szója 70%-át, míg a kukorica 25%-át aratták le. Az őszi káposztarepce vetése befejeződött, őszi kalászosok vetésterületének 40%-a vár még vetésre.
Szeptemberben Oroszország európai részeinek nagyobb része sok és gyakori csapadékot kapott, különösen a középső területek. Ez pedig késést okozott a kukorica betakarításában és az őszi kalászosok vetésében. Október eleje óta szárazra fordult az időjárás, így a mezőgazdasági munkák is felgyorsultak: október 15-ig a kukorica 43%-át aratták le és nagyjából 15 millió hektár őszi kalászos került elvetésre.
Amerikai Egyesült Államok
Október közepén az északnyugati államokba illetve a Nagy Síkság északi részére egy ciklon hozott számottevő csapadékot, részben hó formájában valamint lehűlést, jelentősen csökkentve ezzel az aszályt ezeken a területeken. Szintén jelentős, sokfelé 50-100 mm csapadék hullott heves záporok, felhőszakadások formájában a Mexikói-öböl északnyugati partvidékétől északra a Nagy Síkság keleti-középső tájain és a kukorica öv déli részén. Az előző hét végén Kaliforniát, Oregont és Washington államot érte el az óceán felől egy heves légörvény, mely sokfelé 150 mm-t meghaladó csapadékot okozott. Ezzel szemben száraz idő segítette délkeleten a nyári növények érését és betakarítását a szeptember végi-október eleji esőzések után. Nyugaton azonban a csapadékmentes, szeles idő újabb futótüzek kialakulását és terjedését segítette. Hőmérséklet tekintetében az Államok nyugati felén az átlagosnál több fokkal hidegebb, míg keleti felén, különösen az északkeleti területeken több fokkal melegebb időjárás uralkodott.
Az országos statisztikák szerint október 24-re a kukorica állományok 66%-át betakarították, ez kissé elmarad a tavalyi ütemtől, de jobb az öt éves átlagnál. A szójának 73%-át aratták le ugyanekkorra. Az őszi búza vetésének üteme az átlagos érték körül jár, október 24-ig a tervezett terület 80%-a volt bevetve. Országosan az elvetett őszi búza 55%-a kelt ki, ami szintén megfelel az ilyenkor szokásos értéknek. A kikelt állományok 46%-a van jó vagy kiváló állapotban, október 19-én a vetésterült mintegy 41%-án volt aszály.
Kelet-Ázsia
Kína déli részén 10-50 mm közötti esők öntözték a közelmúltban elvetett repcét, ugyanakkor a hőmérséklet az ilyenkor megszokottnál 2-4 fokkal alacsonyabban alakult. Az Észak-Kínai Alföldön kisebb esők miatt kellett átmenetileg megszakítani a búza vetését, viszont a csapadék jót tett a már elvetett állományok fejlődésének.
Dél-Afrika
A hónap elejének esőzései után október közepén meleg, napos, száraz időjárás segítette a kukorica övben a vetést és a nyári növények kelését.
Ausztrália
Ausztrália nyugati és déli tájain október közepén elszórt záporok segítették az őszi vetésű növények fejlődését, ugyanakkor lassították a gabonák és olajos magvak száradását, érését. Keleten kiterjedt, heves esők áztatták a búza övezet földjeit, alaposan megöntözték a nemrég vetett nyári növényeket, de akadályozták is a további vetési munkákat. A jelentős csapadék a délebbi területeken segítette a téli növények fejlődését, északon viszont lassította az érést, és gátolta a betakarítást. A téli növények terméskilátásai továbbra is jók, illetve kiválóak a legtöbb helyen, a nedves időjárás a minőség tekintetében támasztott aggodalmat különösen a korai érésű növények esetén.
Argentína
Záporok öntözték a hosszú időn át szárazsággal sújtott középső, keleti és északkeleti termőterületeket, ahol az őszi vetésű gabonának és a frissen kelt nyári növényeknek egyaránt nagy szüksége volt a nedvességre. Északnyugaton is nagyon kellene az eső mind az őszi mind a tavaszi vetésű gabonák, az olajos magvak és a gyapot számára, de arrafelé továbbra is száraz időjárás uralkodik. Az országos statisztikák szerint október 21-ig a napraforgó 37, a kukorica 32%-át sikerült elvetni.
Brazília
Októberben növekedett a csapadékkal érintett területek nagysága és a csapadék mennyisége is, amire a közelmúltban vetett szójának és a többi nyári növénynek igen nagy szüksége volt. Mato Grosso-i statisztikák szerint október 14-re a szója 45%-át vetették már el, amivel jelentősen előbbre járnak az elmúlt évek átlagánál. Délebbre szintén bőséges esők segítették a búza fejlődését, a szója és a kukorica kelését. Rio Grande do Sul statisztikái szerint október 21-re a búza 9%-át már learatták, a kukoricának pedig a 70%-át sikerült elvetni. A csapadék jót tett a kávéültetvényeknek is. Parana statisztikái szerint a búza 74%-át aratták le október 18-ig, az első vetésű kukorica 88%, a szója 38%-át sikerült eddig elvetni.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2021. október 27.
1. ábra
VHI Index 2021. október második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2021. október második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)
3. ábra
2021. szeptember csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)
4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2021. szeptember 1. és október 15. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(világoskék csíkozás: hideghullám, sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pontozott terület: aszály, piros csíkozás: csapadékhiány)
5. ábra
A 2021. szeptember 1. és október 15. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
6. ábra
A 2021. szeptember 1. és október 15. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
7. ábra
Termésátlag előrejelzés az EU átlagára vonatkozóan a 2016-2020-as átlaghoz és a szeptemberi előrejelzéshez viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sorok sorrendben a következőket tartalmazzák: kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó, szója, szilázs kukorica; az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: 5 éves termésátlag (t/ha), MARS szeptemberi termésátlag előrejelzés (t/ha), MARS októberi termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a szeptemberi előrejelzés százalékában)
8. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
9. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
10. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
11. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
12. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2021. október 19-én (forrás: usda.gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület,
sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)
Forrás: MET
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.