További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Európa nagy részén kedvező időjárás segítette a gazdákat a vetésben és a nyári növények betakarításában. A még a földeken kint levő nyári növények utolsó fenológiai fázisaihoz is optimálisak a viszonyok – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be. Európa nagy részén kedvező időjárás segítette a gazdákat a vetésben és a nyári növények betakarításában. A még a földeken kint levő nyári növények utolsó fenológiai fázisaihoz is optimálisak a viszonyok – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Kazahsztán nyugati részein és Ausztrália keleti területein. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek jelenleg Brazília, Argentína és Nigéria egyes részein fordulnak elő (2. ábra). A szeptemberi csapadékösszeg anomália globális térképén nagy területeken láthatunk jelentős csapadékhiányt a sokéves átlaghoz képest: Brazíliában és Afrika déli részén is sokfelé nagy hiány mutatkozik az átlaghoz képest (3. ábra). Ugyanakkor jóval több eső esett a szokásosnál például Indiában, valamint Kína északkeleti részén.
Európa
A 2021. szeptember 1. és október 15. közötti időszakban Európa nagy részén kedvező időjárás segítette a gazdákat a vetésben és a nyári növények betakarításában. Problémás területek viszonylag kis körzetekben fordultak elő (4. ábra). Ilyen volt Románia déli része, ahol a nyár vége óta tartó aszályos időszak csak alig tudott enyhülni október során, így az őszi vetések kezdeti fejlődéséhez nem ideálisak a körülmények. Görögország és Bulgária déli részein kivételesen sok csapadék hullott október során, amely késést okozott a nyári növények betakarításában, így azok jelentős része még mindig a földeken van. Franciaországban és Belgiumban is nagy esőzések voltak egyes időszakokban, ez szintén késést okozott a betakarítási és vetési munkákban, de ez egyelőre nagy problémát nem okoz. Oroszország európai területén, Ukrajnában és Fehéroroszországban jóval az átlagos alatti hőmérsékletek fordultak elő ebben az időszakban, de a kultúrnövényekre ez számottevően nem hatott negatívan.
A vizsgált időszakban az átlagosnál kissé enyhébb időjárás uralkodott Közép- és Észak-Európa legnagyobb részén, nagy területen a Pireneusi-félszigeten és Olaszországban (5. ábra). Errefelé az átlaghőmérséklet többnyire 0,5-2 Celsius fokkal az átlag fölött alakult. Ezzel szemben az átlagosnál kissé hűvösebb volt az időjárás Európa keleti, délkeleti részén csakúgy, mint Oroszországban. Ezeken a területeken a hőmérséklet 0,5-2 fokkal maradt el az átlagos értéktől.
Több csapadék hullott a szokásosnál a Balkán-félsziget déli részén, a Skandináv-félszigeten, a Fekete-tenger keleti partvidékén, többfelé a Pireneusi-félszigeten és Franciaországban (6. ábra). Ezeken a területeken a lehullott csapadék többnyire 50-150 százalékkal haladta meg az átlagos értéket, de például Görögországban még ezt is meghaladta a csapadékösszeg. Az átlagosnál szárazabb időjárás fordult elő Ukrajna döntő részén, Moldovában, Romániában, Törökország délkeleti részén. Helyenként a csapadék átlagos értékének még a fele sem hullott le.
A JRC által készített friss termésbecslések többnyire az átlag fölött alakulnak, kissé fölfelé módosultak az előző hónaphoz képest (7. ábra), kivételt képez a burgonya, melyé kissé csökkent a német, litván és görög helyzet miatt. Kukoricából jó termés várható Franciaországban, Németországban és Lengyelországban (8-11. ábra).
Vetési körkép
Az őszi kalászosok vetési kampánya kedvező körülmények között kezdődött szerte Eeurópában. Az északi országokban a kezdet kissé hátráltatott volt, ugyanis a nyári növények betakarítása nehezen haladt, ezután viszont szeptemberben már fölgyorsultak a vetési munkák. A balti államokban az őszi kalászosok vetése az ideális időszakban, kedvező körülmények között szeptember közepére be is fejeződött. Ehhez hasonlóan Svédországban és Dániában is jól haladt a vetés a száraz szeptember során, az októberi csapadék pedig kedvező körülményeket teremtett a kezdeti fejlődésre. Írországban, Németországban és az Egyesült Királyságban a szeptember kedvező körülményeket teremtett a vetési kampány kezdetére és várhatóan az időben be is fog fejeződni. Franciaországban és Lengyelországban a vetés kedvező körülmények között zajlott, bár Lengyelországban az októberi alacsony hőmérsékletek a kelésben késést okozhatnak. Romániában és Bulgáriában a száraz körülmények kissé hátráltatták az őszi búza és őszi árpa vetésének kezdetét, bár a szeptember második felében érkezett csapadék javította a talaj nedvességtartalmát, az optimálisnál még mindig szárazabb talaj hátráltatja a csírázást és a kelést. Ukrajnában az átlagosnál hűvösebb idő ellenére jól haladt a vetés, jellemzően kedvező körülmények között. Spanyolországban és Portugáliában a vetés általában október közepén kezdődik, de a kedvező talajfeltételek miatt Portugáliában már korábban elkezdték a munkákat. Olaszországban és Görögországban a vetés kezdete novemberre esik, de Olaszországban is hamarabb elkezdték a kampányt, mert a szeptember végén hullott eső kedvező talajviszonyokat teremtett.
Az augusztusi csapadék a legtöbb Észak- és Nyugat-európai országban kissé késleltette az őszi káposztarepce vetését. Írországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németország nyugati részén, Dániában és Svédországban a vetési kampány augusztusban kezdődött és szeptember végére fejeződött be. A talajnedvesség és a hőmérséklet ebben a régióban kedvező volt a csírázáshoz és a keléshez. Lengyelországban és a Balti államokban a gyakori és sok csapadék hátráltatta augusztusban a repce vetését, majd szeptemberben már kedvezőbbre fordultak a körülmények. Olaszországban, Bulgáriában és Romániában a talajnedvesség kedvező volt a vetéshez augusztus legnagyobb részében, majd szeptember első felére nagyon szárazzá vált a talaj, így a vetés késett és eltolódott szeptember második felére és október elejére. Ukrajnában a vetés csaknem befejeződött október első dekádjára optimális talajnedvességi körülmények között. A vetésterület jelentősen növekedett Franciaországban és Németországban (errefelé közel hat százalékkal a 2020/21-es szezonhoz képest), valamint Írországban és Ukrajnában is.
Franciaországban a nyári növények termésátlagai nagyon pozitívan alakulnak, közelítik a 2014-es és 2017-es rekord szinteket. A napraforgó betakarítása a végéhez közelít. A legnagyobb aggodalmat a kukorica beérése jelenti, mivel a hűvös idő miatt a szezon kezdetétől az ősz elejéig a fenológiai fázisok késése csak halmozódott. A legnagyobb lemaradás az északkeleti országrészt érinti, bár a jelenlegi száraz és az átlagosnál melegebb időszak segít felgyorsítani a szemek érését. A cukorrépa betakarítási kampánya szeptember végén kezdődött.
Németországban a szeptemberi, jellemzően száraz időjárás segített a gazdáknak az őszi kalászosok vetésében és a kukorica betakarításában. Ez utóbbi munkafázis mintegy két-három hetes csúszásban van a júliusi és augusztusi lassabb fejlődés miatt. Az északabbi területeken a kukorica még nem teljesen érett be, de összességében a terméskilátások jók, és az előrejelzés szerint jóval az ötéves átlag fölött várható a terméshozam.
Lengyelországban a kukorica betakarítása teljes gőzzel zajlik, körülbelül két hetes lemaradással a szokásoshoz képest, az első eredmények kedvező terméshozamokról számolnak be. A cukorrépára kedvezőek voltak az agrometeorológiai feltételek ebben az időszakban, így jó termés várható magas cukortartalommal.
Ukrajnában kedvező időjárási körülmények között zajlik a nyári növények betakarítása. Október közepére a napraforgó és a szója 70%-át, míg a kukorica 25%-át aratták le. Az őszi káposztarepce vetése befejeződött, őszi kalászosok vetésterületének 40%-a vár még vetésre.
Szeptemberben Oroszország európai részeinek nagyobb része sok és gyakori csapadékot kapott, különösen a középső területek. Ez pedig késést okozott a kukorica betakarításában és az őszi kalászosok vetésében. Október eleje óta szárazra fordult az időjárás, így a mezőgazdasági munkák is felgyorsultak: október 15-ig a kukorica 43%-át aratták le és nagyjából 15 millió hektár őszi kalászos került elvetésre.
Amerikai Egyesült Államok
Október közepén az északnyugati államokba illetve a Nagy Síkság északi részére egy ciklon hozott számottevő csapadékot, részben hó formájában valamint lehűlést, jelentősen csökkentve ezzel az aszályt ezeken a területeken. Szintén jelentős, sokfelé 50-100 mm csapadék hullott heves záporok, felhőszakadások formájában a Mexikói-öböl északnyugati partvidékétől északra a Nagy Síkság keleti-középső tájain és a kukorica öv déli részén. Az előző hét végén Kaliforniát, Oregont és Washington államot érte el az óceán felől egy heves légörvény, mely sokfelé 150 mm-t meghaladó csapadékot okozott. Ezzel szemben száraz idő segítette délkeleten a nyári növények érését és betakarítását a szeptember végi-október eleji esőzések után. Nyugaton azonban a csapadékmentes, szeles idő újabb futótüzek kialakulását és terjedését segítette. Hőmérséklet tekintetében az Államok nyugati felén az átlagosnál több fokkal hidegebb, míg keleti felén, különösen az északkeleti területeken több fokkal melegebb időjárás uralkodott.
Az országos statisztikák szerint október 24-re a kukorica állományok 66%-át betakarították, ez kissé elmarad a tavalyi ütemtől, de jobb az öt éves átlagnál. A szójának 73%-át aratták le ugyanekkorra. Az őszi búza vetésének üteme az átlagos érték körül jár, október 24-ig a tervezett terület 80%-a volt bevetve. Országosan az elvetett őszi búza 55%-a kelt ki, ami szintén megfelel az ilyenkor szokásos értéknek. A kikelt állományok 46%-a van jó vagy kiváló állapotban, október 19-én a vetésterült mintegy 41%-án volt aszály.
Kelet-Ázsia
Kína déli részén 10-50 mm közötti esők öntözték a közelmúltban elvetett repcét, ugyanakkor a hőmérséklet az ilyenkor megszokottnál 2-4 fokkal alacsonyabban alakult. Az Észak-Kínai Alföldön kisebb esők miatt kellett átmenetileg megszakítani a búza vetését, viszont a csapadék jót tett a már elvetett állományok fejlődésének.
Dél-Afrika
A hónap elejének esőzései után október közepén meleg, napos, száraz időjárás segítette a kukorica övben a vetést és a nyári növények kelését.
Ausztrália
Ausztrália nyugati és déli tájain október közepén elszórt záporok segítették az őszi vetésű növények fejlődését, ugyanakkor lassították a gabonák és olajos magvak száradását, érését. Keleten kiterjedt, heves esők áztatták a búza övezet földjeit, alaposan megöntözték a nemrég vetett nyári növényeket, de akadályozták is a további vetési munkákat. A jelentős csapadék a délebbi területeken segítette a téli növények fejlődését, északon viszont lassította az érést, és gátolta a betakarítást. A téli növények terméskilátásai továbbra is jók, illetve kiválóak a legtöbb helyen, a nedves időjárás a minőség tekintetében támasztott aggodalmat különösen a korai érésű növények esetén.
Argentína
Záporok öntözték a hosszú időn át szárazsággal sújtott középső, keleti és északkeleti termőterületeket, ahol az őszi vetésű gabonának és a frissen kelt nyári növényeknek egyaránt nagy szüksége volt a nedvességre. Északnyugaton is nagyon kellene az eső mind az őszi mind a tavaszi vetésű gabonák, az olajos magvak és a gyapot számára, de arrafelé továbbra is száraz időjárás uralkodik. Az országos statisztikák szerint október 21-ig a napraforgó 37, a kukorica 32%-át sikerült elvetni.
Brazília
Októberben növekedett a csapadékkal érintett területek nagysága és a csapadék mennyisége is, amire a közelmúltban vetett szójának és a többi nyári növénynek igen nagy szüksége volt. Mato Grosso-i statisztikák szerint október 14-re a szója 45%-át vetették már el, amivel jelentősen előbbre járnak az elmúlt évek átlagánál. Délebbre szintén bőséges esők segítették a búza fejlődését, a szója és a kukorica kelését. Rio Grande do Sul statisztikái szerint október 21-re a búza 9%-át már learatták, a kukoricának pedig a 70%-át sikerült elvetni. A csapadék jót tett a kávéültetvényeknek is. Parana statisztikái szerint a búza 74%-át aratták le október 18-ig, az első vetésű kukorica 88%, a szója 38%-át sikerült eddig elvetni.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2021. október 27.
1. ábra
VHI Index 2021. október második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2021. október második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)
3. ábra
2021. szeptember csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)
4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2021. szeptember 1. és október 15. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(világoskék csíkozás: hideghullám, sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pontozott terület: aszály, piros csíkozás: csapadékhiány)
5. ábra
A 2021. szeptember 1. és október 15. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
6. ábra
A 2021. szeptember 1. és október 15. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
7. ábra
Termésátlag előrejelzés az EU átlagára vonatkozóan a 2016-2020-as átlaghoz és a szeptemberi előrejelzéshez viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sorok sorrendben a következőket tartalmazzák: kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó, szója, szilázs kukorica; az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: 5 éves termésátlag (t/ha), MARS szeptemberi termésátlag előrejelzés (t/ha), MARS októberi termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a szeptemberi előrejelzés százalékában)
8. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
9. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
10. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
11. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában,
a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
12. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2021. október 19-én (forrás: usda.gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület,
sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)
Forrás: MET
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV