Keressen minket

Mezőgazdaság

Invazív növényfaj a homokterületeken

Print Friendly, PDF & Email

A homoki prérifüvet 2016-os megtalálása óta több mint 160 helyen mutatták ki Magyarországon

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
A Debreceni Egyetem szakembereinek közreműködésével, széles körű hazai és nemzetközi összefogással kutatják a veszélyes észak-amerikai inváziós növényfaj, a homoki prérifű hazai megtelepedésének körülményeit.

A homoki prérifüvet 2016-os megtalálása óta több mint 160 helyen mutatták ki Magyarországon (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem címere (Ábra: DE)

A homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) hazai előfordulásának körülményeit és a növény visszaszorításának lehetőségeit vizsgálják a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének kutatói és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport a Szegedi Tudományegyetem, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Montana Tech University munkatársainak bevonásával. A két kontinensre kiterjedő kutatási projekt első eredményei az ökológiai szakma egyik neves nemzetközi lapjában, a Global Ecology and Conservation hasábjain jelentek meg a közelmúltban.

A kutatók a mindenki számára szabadon hozzáférhető közleményükben összegezték a homoki prérifű kutatásával foglalkozó vizsgálatokat, bemutatva a faj jellemzőit, globális elterjedését és tisztázták hazai megtelepedésének körülményeit.

Ez a sekély gyökérzetű, erőteljes csomókat képző évelő növényfaj igen apró, alig 1milliméteres szemtermésekkel rendelkezik. A növény vegetatív szaporodása igen korlátozott mértékű, így terjedése főként a termésmennyiségétől függhet. A kísérletes vizsgálatokkal igazoltuk, hogy a növény egybefüggő állományai alatt igen nagy sűrűségű, négyzetméterenként akár több ezres nagyságrendű tartós magbank is felhalmozódhat a talaj felső rétegeiben – tájékoztatta a hirek.unideb.hu-t Török Péter, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének professzora.  A kutatásból kiderült, hogy a homoki prérifüvet 2016-os megtalálása óta több mint 160 helyen mutatták ki az országban, és számítani lehet további terjedésére és megjelenésére az ország nagy homokterületein.

Az invazív növényfajt a Kiskunsági Nemzeti Park területén is megtalálták (Kép: Debreceni Egyetem)

A Kiskunság számos pontján előfordul, Kecskemét környékén nagy állományait találták meg. A növény Debrecenben is megtalálható, az Egyetem sugárúton, a Martonfalvi utca környékén lévő zöldterületeken is előfordul; az utóbbi mentén található úgynevezett Kutyás Parkban pedig tömeges és nagy kiterjedésű állományt alkot. További terjedését a klímamodellek által előre jelzett időjárási szélsőségek gyakoribbá válása, a hőmérséklet emelkedése és az érintett élőhelyek szárazodása is segíteni fogja – mutatott rá az egyetemi tanár.

Török Péter hozzátette, hogy a további kutatások során a növény és a természetes homoki gyepközösségek fajai közötti kapcsolatokat, illetve a növény valószínűsített allelopatikus hatásait vizsgálják.

A növényi allelopátia, a növényi versengés egy olyan speciális módja, melynek során egyes fajok különféle vegyi anyagokat juttatnak a környezetükbe, melyek segítségével más fajok csírázását vagy megtelepedését gátolják, így fontos közösségszerveződési jelentőséggel bírnak” – emelte ki a professzor. A további kutatások során a prérifű és őshonos fajok magjai közötti versengést, a prérifű-avar homoki fajok csírázására gyakorolt hatásait, valamint ültetéses kísérletekkel az őshonos fajok és a prérifű közötti földfeletti és földalatti versengés mértékét kívánják a kutatók megismerni.

Mindezen információk hatékonyan segítik a növény visszaszorítására tett kísérletek eredményeinek értékelését is, melyeket terepi körülmények között a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Szegedi Tudományegyetem kutatói terveznek végezni a jövőben.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom