Mezőgazdaság
Invazív növényfaj a homokterületeken
A homoki prérifüvet 2016-os megtalálása óta több mint 160 helyen mutatták ki Magyarországon
A homoki prérifüvet 2016-os megtalálása óta több mint 160 helyen mutatták ki Magyarországon (Kép: Debreceni Egyetem)
A Debreceni Egyetem címere (Ábra: DE)
A homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) hazai előfordulásának körülményeit és a növény visszaszorításának lehetőségeit vizsgálják a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének kutatói és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport a Szegedi Tudományegyetem, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Montana Tech University munkatársainak bevonásával. A két kontinensre kiterjedő kutatási projekt első eredményei az ökológiai szakma egyik neves nemzetközi lapjában, a Global Ecology and Conservation hasábjain jelentek meg a közelmúltban.
A kutatók a mindenki számára szabadon hozzáférhető közleményükben összegezték a homoki prérifű kutatásával foglalkozó vizsgálatokat, bemutatva a faj jellemzőit, globális elterjedését és tisztázták hazai megtelepedésének körülményeit.
Ez a sekély gyökérzetű, erőteljes csomókat képző évelő növényfaj igen apró, alig 1milliméteres szemtermésekkel rendelkezik. A növény vegetatív szaporodása igen korlátozott mértékű, így terjedése főként a termésmennyiségétől függhet. A kísérletes vizsgálatokkal igazoltuk, hogy a növény egybefüggő állományai alatt igen nagy sűrűségű, négyzetméterenként akár több ezres nagyságrendű tartós magbank is felhalmozódhat a talaj felső rétegeiben – tájékoztatta a hirek.unideb.hu-t Török Péter, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének professzora. A kutatásból kiderült, hogy a homoki prérifüvet 2016-os megtalálása óta több mint 160 helyen mutatták ki az országban, és számítani lehet további terjedésére és megjelenésére az ország nagy homokterületein.
Az invazív növényfajt a Kiskunsági Nemzeti Park területén is megtalálták (Kép: Debreceni Egyetem)
A Kiskunság számos pontján előfordul, Kecskemét környékén nagy állományait találták meg. A növény Debrecenben is megtalálható, az Egyetem sugárúton, a Martonfalvi utca környékén lévő zöldterületeken is előfordul; az utóbbi mentén található úgynevezett Kutyás Parkban pedig tömeges és nagy kiterjedésű állományt alkot. További terjedését a klímamodellek által előre jelzett időjárási szélsőségek gyakoribbá válása, a hőmérséklet emelkedése és az érintett élőhelyek szárazodása is segíteni fogja – mutatott rá az egyetemi tanár.
Török Péter hozzátette, hogy a további kutatások során a növény és a természetes homoki gyepközösségek fajai közötti kapcsolatokat, illetve a növény valószínűsített allelopatikus hatásait vizsgálják.
A növényi allelopátia, a növényi versengés egy olyan speciális módja, melynek során egyes fajok különféle vegyi anyagokat juttatnak a környezetükbe, melyek segítségével más fajok csírázását vagy megtelepedését gátolják, így fontos közösségszerveződési jelentőséggel bírnak” – emelte ki a professzor. A további kutatások során a prérifű és őshonos fajok magjai közötti versengést, a prérifű-avar homoki fajok csírázására gyakorolt hatásait, valamint ültetéses kísérletekkel az őshonos fajok és a prérifű közötti földfeletti és földalatti versengés mértékét kívánják a kutatók megismerni.
Mindezen információk hatékonyan segítik a növény visszaszorítására tett kísérletek eredményeinek értékelését is, melyeket terepi körülmények között a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Szegedi Tudományegyetem kutatói terveznek végezni a jövőben.
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
Magyarország hivatalosan is mentes a szarvasmarha brucellózistól
Az Európai Bizottság elismerte hazánk szarvasmarha-állományának brucellózistól való mentességét.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Hazánk szarvasmarha brucellózistól való mentességének elismerésére irányuló kérelmét az Európai Bizottság és a többi tagállam 2026 februárjában hivatalosan is jóváhagyta. Ez az elismerés a hazai állategészségügyi intézkedések hosszú távú, következetes végrehajtásának eredménye. Az előírások betartása továbbra is rendkívül fontos a betegség behurcolásának megelőzése érdekében.
Fotó: NÉBIH
A szarvasmarhafélék brucellózisát az Európai Unió az ún. B kategóriás betegségek csoportjába sorolja, amelyek vonatkozásában a mentesítés végrehajtása valamennyi tagállam számára kötelező. Magyarországon szarvasmarha brucellózisra irányuló nemzeti mentesítési programok már korábban is léteztek, melyek a mostani EU mentesség megszerzéséhez kedvező állategészségügyi helyzetet teremtettek.
A magyar állategészségügyi hatóság kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz az EU-szabályozáshoz igazított hároméves mentesítési terv jóváhagyására, amelyet a Bizottság 2022 februárjában elfogadott. A mentesség közvetlen kérelmezésére nem volt lehetőség, mivel az uniós jogszabályban előírt ellenőrző vizsgálatok teljes körű végrehajtása nélkül nem volt igazolható az állományok mentessége.
Az elmúlt három évben sikeresen végrehajtott hazai mentesítési program eredményeként a 2026. februárban hatályba lépő 2026/293 végrehajtási rendelet alapján Magyarország teljes területe hivatalosan mentes státuszt kapott a szarvasmarha-állományokban előforduló Brucella abortus, Brucella melitensis és Brucella suis tekintetében.
A mentesség elérése jelentős előnyöket biztosít Magyarország számára. Csökken az éves ellenőrző (monitoring) vizsgálatok száma, a belföldi és az EU-n belüli szarvasmarha-szállítások esetében pedig nem szükséges előzetes brucellózis-vérvizsgálat. Továbbá számos harmadik ország is enyhébb exportkövetelményeket állapíthat meg. Ennek eredményeként a nemzetközi kereskedelem egyszerűbbé válik, ami a szarvasmarha-ágazat valamennyi szereplőjének közös érdeke.
Továbbra is kiemelt jelentőségű a betegség behurcolásának megelőzése, valamint a járványvédelmi és állategészségügyi előírások következetes betartása. Csak közös felelősségvállalással biztosítható, hogy Magyarország hosszú távon is megőrizze a szarvasmarha brucellózistól való mentességét.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Élőhelyfejlesztésre fel! – KAP-pályázat, benyújtás március 21-éig
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv új támogatási lehetőséget hirdet a mezőgazdasági földhasználók számára
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A mezőgazdasági területeken elhelyezkedő természetes és természetközeli élőhelyfoltok egész éven át tartó menedéket nyújtanak az élővilágnak. A növénytermesztés éves ciklusának függvényében változó agrártáj élőhelyi viszonyait alapjaiban határozzák meg ezek a területek, hiszen az egynyári növénykultúrák betakarítása és a következő főnövény vetése közti időszakban csak a táblaszegélyek, cserjesorok és a kisebb-nagyobb természetes élőhelymaradványok biztosítanak búvóhelyet a védett és vadászható fajok jó részének egyaránt.
Ábra: OMVK
Közismert tény, hogy a mezőgazdasági területeken elhelyezkedő, ökológiai jelentőséggel bíró élőhelyfoltok kiterjedése csökken. Ezt felismerve, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv új támogatási lehetőséget hirdet a mezőgazdasági földhasználók számára,
„Természetközeli- és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása”
címen. A támogatási lehetőség füves, cserjés sávok létrehozását és fenntartását támogatja szántóterületeken, valamint vizes élőhelyek létrehozását célozza szántó és gyepterületeken. A vissza nem térítendő támogatás forrása 12,8 milliárd forint, a kérelmek február 19-étől március 21-éig nyújthatók be, a kedvezményezettek a mezőgazdasági termelők, a támogatás mértéke legfeljebb 100 millió forint.
Javasoljuk a vadászatra jogosultaknak, hogy egyeztessenek az általuk kezelt vadgazdálkodási egység földhasználóival, és biztassák őket a pályázaton való részévételre!
A füves, cserjés sávok létrehozása állandó szegélyélőhelyek kialakulását eredményezi a mezőgazdasági táblák szélén. A cserjesávok megtörik a nagytáblás mezőgazdasági szerkezetet, fészkelőhelyet kínálnak az agrártájhoz kötődő énekesmadarainknak, hozzájárulnak a rovarfauna fennmaradásához, kiváló apróvad-élőhelyek és biztosítják a sokszor oly sivár agrárterületeken az egymástól távol elhelyezkedő élőhelyfoltok közötti kapcsolatot. Nyilvánvaló természetvédelmi jelentőségük mellett hozzájárulnak a talaj eróziós veszteségének csökkentéséhez, valamint a mikroklimatikus viszonyok javításához.
A vizes élőhelyek fogyatkozása az éghajlatváltozás sajnálatos következménye. Mára hazánk vizes élőhelyeinek többsége állandó vízhiánnyal küzd, az éghajlatváltozás által súlyosan érintett területeken (Homokhátság, Nyírség) sok ki is száradt. A jövő várható klimatikus tendenciái miatt nem csupán természetvédelmi szempontból van jelentősége a mezőgazdasági területeken megjelenő időszakos vizek megőrzésének és az ökológia vízpótlásnak. A felszíni és talajban tárolt vízkészletek megtartása várhatóan az agrárium egyik legkomolyabb környezeti kihívásaként értelmezendő. A vízmegőrzés célkitűzéseit támogatja a fenti pályázati felhívás vizes élőhelyek kialakítását célzó célterülete.
A most megjelent pályázati felhívás gazdasági szempontból is jó alternatívát jelenthet a mezőgazdasági termelőknek. A füves cserjés sávok és vizes élőhelyek létrehozására és fenntartására olyan támogatási összegeket határoztak meg, amelyek méltányosan kompenzálják a gazdálkodók erőfeszítéseit és a termelés felhagyásából származó elmaradó hasznot. Minden érintettnek megfontolásra javasoljuk tehát, hogy ezen támogatási eszköz felhasználásával tegyen a mezőgazdasági élőhelyek fejlesztéséért, madár- és apróvadfajaink védelméért.
További részletekért és a felhívással kapcsolatos friss információkért kövesse figyelemmel a https://kap.gov.hu/ oldalt, vagy keresse a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász hálózatát!
FONTOS – online tájékoztató 2026. február 17-én, kedden!
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület; a Vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
A törvényt kijátszva akarta megszerezni a termőföldet
Három férfi a jogszabályok megkerülésével akarta átjátszani egy földterület tulajdonjogát.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A Ceglédi Járási Ügyészség mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése miatt emelt vádat három férfival szemben, akik a jogszabályok megkerülésével akarták átjátszani egy földterület tulajdonjogát.
A vádirat szerint a Cegléd közeli településen élő egyik férfi rendelkezett egy jelzálogjoggal és végrehajtási joggal terhelt, szántó művelési ágú, mezőgazdasági hasznosítású, budapesti külterületi földterülettel. A férfit felkereste a másik vádlott, hogy megvásárolná a földterületet. A két vádlott megállapodott az adásvételben és az eladó kifizette a kialkudott vételárat. A két férfi ekkor kereste fel a bűnügy harmadik vádlottját, egy budapesti ügyvédet.
A fénykép illusztráció. Fotó: Ügyészség
Az ügyvéd hamisan szerződésbe foglalta, hogy a tulajdonostól a másik férfi elbirtokolta a földterületet, mert azt már több mint tizenöt éve ő használja. A tulajdonszerzés hamis jogcímének feltüntetése a földforgalmi törvény tilalmainak, korlátozásainak kijátszását célozta. Az elbirtoklási eljárásban ugyanis nem érvényesülnek az elővásárlási jogra és a helyi földbizottság állásfoglalásának beszerzésére vonatkozó szabályok.
Az ügyvéd a hamis szerződést jóváhagyásra benyújtotta a kormányhivatalba, azonban a földügyi igazgatási szerv a hatósági jóváhagyást megtagadta. A Ceglédi Járási Ügyészség a három férfit mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének bűntettével vádolja.
A vádlottak bűnösségéről a Ceglédi Járásbíróság fog dönteni.
Forrás: Ügyészség
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
A digitális beírókönyv – az Agrárminisztérium válaszolt
KITEKINTŐ: Lengyelország – digitális fordulat a lengyel vadászatban: februárban indul az új rendszer
Magyarország hivatalosan is mentes a szarvasmarha brucellózistól
VKE FeHoVa 2026.
Visszanéző (2025): A Pilis szívében
Különleges halat fogtak a Sebes-Körösben
Élőhelyfejlesztésre fel! – KAP-pályázat, benyújtás március 21-éig
Szalonka monitoring értekezlet Kaposváron
A digitális beírókönyv – az Agrárminisztérium válaszolt
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
