További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
OTP Agrár: Sok vihart megélt szövetkezetet húzott ki a bajból a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. 2007-ben kinevezett vezetése. A növénytermesztési tevékenységéért nemrég Agráriumért OTP Díjjal is elismert vállalkozás azóta is komoly fejlesztéseket hajt végre és a környékbeli termelőket is integrálja.
A társaság jogelődjét, a Béke Mezőgazdasági Szövetkezetet még 1955-ben alapította 39 szegény ember, akik 127 hektáron kezdtek gazdálkodni. Ma a társaság már 3584 hektáron gazdálkodik, amiből több mint 3 ezer hektár a szántóterület. Emellett van 2 ezer tejelő szarvasmarhája, évente 30 ezer hízósertést bocsát ki, valamint rendelkezik egy biogázüzemmel is, és a környékbeli földtulajdonosok igényeit integrátorként igyekszik kielégíteni – vázolta fel több évtized fejlődéstörténetét a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője, Bodnár Lajos.
Nehéz idők után konszolidáció
A szövetkezet sok nehéz helyzetet élt meg, mielőtt 2007-ben kinevezték a jelenlegi vezetést. A mostani állapot eléréséhez nehéz döntéseket kellett meghozni: felhagytak a juh-tenyésztéssel, a halászattal és a baromfineveléssel, emellett bezárták a korábban üzemelő vágóhidat is, de szarvasmarha- és sertésállományuk megmaradt. „Úgy gondolom, az idő bennünket igazolt és a megmaradt tevékenységeket a kollégák is szívügyüknek tekintik” – fogalmazott Bodnár Lajos. A konszolidáció eredményeként erősödött a cég pénzügyi helyzete.
Személyes kötődését a mezőgazdasághoz édesapjának köszönheti, aki az ágazatban dolgozott, és sokszor kivitte őt a földekre. „Így szerettem meg a természetet és nem is volt kérdés, hogy mivel fogok foglalkozni” – emlékezett vissza arra, honnan ered a szakma iránti vonzalma. A legfőbb motiváció is innen eredeztethető, hiszen számára – és kollégáinak is – az volt az elsődleges feladat, hogy szakmailag bizonyítsák be, képesek egy, akkor a mélyponton lévő céget sikeressé tenni. „A partnerek által megismert mentalitásunk segítette elő, hogy ezt a gazdaságot olyan állapotba tudtuk hozni, hogy most már büszkék lehetünk a cég működésére” – tette hozzá Bodnár Lajos.
A 2014-ben kft.-vé alakult Béke tavaly már 225 fős átlaglétszámmal dolgozott. Az idei évre 6 milliárd forintos árbevételt terveznek. Három érdekeltségük van: az anyacég a Béke Mezőgazdasági Kft., egy tejtermelő kft. és egy termelőicsoport kft.
Látszik a fejlődés iránya
Bár akkoriban még nem volt olyan sokat forgó téma, mint manapság, Bodnár Lajost már gyermekkorában foglalkoztatta a környezetvédelem. Később már tudatosan is utánajárt a témának: „nagyon sokat olvastam, kollégáimmal pedig nagyon sok külföldi tapasztalatot szereztünk, és ezek alapján indítottuk el a biogázüzemet” – mondta. Ahogyan haladt az építés, úgy jöttek egyre újabb és újabb gondolatok, amelyekből aztán fejlesztések lettek, ezek pedig sok hasznot hoztak a cégnek. Példaként hozza fel, hogy annak idején, mikor a növénytermesztésnek át kellett venni az állattenyésztési ágazat által előállított trágyát, akkor arra úgy tekintettek, hogy ezt el kell végezni, ezt a költséget pedig el kell viselnie a növénytermesztésnek. Most pedig, a biogázüzemmel a trágya is hasznot termel – néha többet is, mint a tejtermelés. A trágyakezelésből, illetve a biogázüzem termékeiből 10–12 olyan termékük van, amelyekből bevételük van vagy nincs azokkal kapcsolatos kiadásuk. De azt is eredménynek tekinti, ha valamit nem kell megvásárolni, mint például az energiát vagy a műtrágyát, amiből kevesebbre van szükség.
Folytatódnak a fejlesztések – az OTP segítségével
„Nálunk egy kimondott szónak nagyobb súlya van, mint egy papírra letett bármilyen megállapodásnak” – érzékeltette Bodnár Lajos, hogy a személyes kapcsolatokban kialakuló bizalomnak milyen fontos szerepe van az üzleti életben. Így alakult a kapcsolatuk az OTP Agrárral, amelynek vezetőivel és munkatársaival már korábbról olyan volt a viszony, ami aztán segítette a közös munkát is. Amikor 2007-ben kinevezték a Béke új vezetését, az OTP Bank is bizalmat szavazott nekik és a hitelintézettel azóta is közösen dolgoznak.
Van is min, hiszen – ahogyan Bodnár Lajos elmondta – rengeteg elképzelésük van, gondolati szinten már a 2023-as teendőket is megtervezték. A fejlesztés kulcsfontosságú a cégben, amit az is jelez, hogy maga sem gondolta volna, hogy 2020-ban elérte az 1,8 milliárd forintot az általuk végrehajtott fejlesztések értéke, sőt egy évvel korábban is meghaladta az egymilliárd forintot. „Az az elvünk, hogy minden fejlesztés erősíti a cég stabilitását, így évről évre rendkívül magas forrást fordítunk erre” – mondta. Persze minden beruházásnál mérlegelik, mekkora a cég teherbíró-képessége, mennyire van szükségük az adott fejlesztésre, mi az, ami a leghamarabb megtérül, és milyen ütemben lehet az esetleges hitelt visszafizetni. Ha szükség van rá, akár önerőből is belevágnak a beruházásba, tavaly szeptemberben is átadtak egy olyan tehénistállót, amire egy fillér támogatás sem volt, de ugyanígy épült a hígtrágyatárolójuk és a szociális épületek felújítása is támogatás nélkül valósult meg.
A társaság vezetői büszkék arra, hogy 2012-ben elnyerték a Magyarország legszebb birtoka címet, a cégadatbázisokat kezelő Opten Kft. pedig tavaly a mezőgazdasági kategóriában országos második helyre sorolta a céget. Emellett a mezőgazdasági kiállításokon is szinte mindig a díjazottak között vannak.
Forrás: OTP Agrár
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV