Mezőgazdaság
„Minden fejlesztés erősíti a cég stabilitását”
OTP Agrár: Sok vihart megélt szövetkezetet húzott ki a bajból a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. 2007-ben kinevezett vezetése. A növénytermesztési tevékenységéért nemrég Agráriumért OTP Díjjal is elismert vállalkozás azóta is komoly fejlesztéseket hajt végre és a környékbeli termelőket is integrálja.
A társaság jogelődjét, a Béke Mezőgazdasági Szövetkezetet még 1955-ben alapította 39 szegény ember, akik 127 hektáron kezdtek gazdálkodni. Ma a társaság már 3584 hektáron gazdálkodik, amiből több mint 3 ezer hektár a szántóterület. Emellett van 2 ezer tejelő szarvasmarhája, évente 30 ezer hízósertést bocsát ki, valamint rendelkezik egy biogázüzemmel is, és a környékbeli földtulajdonosok igényeit integrátorként igyekszik kielégíteni – vázolta fel több évtized fejlődéstörténetét a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője, Bodnár Lajos.

A Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője, Bodnár Lajos (Kép: OTP Agrár)
Nehéz idők után konszolidáció
A szövetkezet sok nehéz helyzetet élt meg, mielőtt 2007-ben kinevezték a jelenlegi vezetést. A mostani állapot eléréséhez nehéz döntéseket kellett meghozni: felhagytak a juh-tenyésztéssel, a halászattal és a baromfineveléssel, emellett bezárták a korábban üzemelő vágóhidat is, de szarvasmarha- és sertésállományuk megmaradt. „Úgy gondolom, az idő bennünket igazolt és a megmaradt tevékenységeket a kollégák is szívügyüknek tekintik” – fogalmazott Bodnár Lajos. A konszolidáció eredményeként erősödött a cég pénzügyi helyzete.
Személyes kötődését a mezőgazdasághoz édesapjának köszönheti, aki az ágazatban dolgozott, és sokszor kivitte őt a földekre. „Így szerettem meg a természetet és nem is volt kérdés, hogy mivel fogok foglalkozni” – emlékezett vissza arra, honnan ered a szakma iránti vonzalma. A legfőbb motiváció is innen eredeztethető, hiszen számára – és kollégáinak is – az volt az elsődleges feladat, hogy szakmailag bizonyítsák be, képesek egy, akkor a mélyponton lévő céget sikeressé tenni. „A partnerek által megismert mentalitásunk segítette elő, hogy ezt a gazdaságot olyan állapotba tudtuk hozni, hogy most már büszkék lehetünk a cég működésére” – tette hozzá Bodnár Lajos.
A 2014-ben kft.-vé alakult Béke tavaly már 225 fős átlaglétszámmal dolgozott. Az idei évre 6 milliárd forintos árbevételt terveznek. Három érdekeltségük van: az anyacég a Béke Mezőgazdasági Kft., egy tejtermelő kft. és egy termelőicsoport kft.
Látszik a fejlődés iránya
Bár akkoriban még nem volt olyan sokat forgó téma, mint manapság, Bodnár Lajost már gyermekkorában foglalkoztatta a környezetvédelem. Később már tudatosan is utánajárt a témának: „nagyon sokat olvastam, kollégáimmal pedig nagyon sok külföldi tapasztalatot szereztünk, és ezek alapján indítottuk el a biogázüzemet” – mondta. Ahogyan haladt az építés, úgy jöttek egyre újabb és újabb gondolatok, amelyekből aztán fejlesztések lettek, ezek pedig sok hasznot hoztak a cégnek. Példaként hozza fel, hogy annak idején, mikor a növénytermesztésnek át kellett venni az állattenyésztési ágazat által előállított trágyát, akkor arra úgy tekintettek, hogy ezt el kell végezni, ezt a költséget pedig el kell viselnie a növénytermesztésnek. Most pedig, a biogázüzemmel a trágya is hasznot termel – néha többet is, mint a tejtermelés. A trágyakezelésből, illetve a biogázüzem termékeiből 10–12 olyan termékük van, amelyekből bevételük van vagy nincs azokkal kapcsolatos kiadásuk. De azt is eredménynek tekinti, ha valamit nem kell megvásárolni, mint például az energiát vagy a műtrágyát, amiből kevesebbre van szükség.
Folytatódnak a fejlesztések – az OTP segítségével
„Nálunk egy kimondott szónak nagyobb súlya van, mint egy papírra letett bármilyen megállapodásnak” – érzékeltette Bodnár Lajos, hogy a személyes kapcsolatokban kialakuló bizalomnak milyen fontos szerepe van az üzleti életben. Így alakult a kapcsolatuk az OTP Agrárral, amelynek vezetőivel és munkatársaival már korábbról olyan volt a viszony, ami aztán segítette a közös munkát is. Amikor 2007-ben kinevezték a Béke új vezetését, az OTP Bank is bizalmat szavazott nekik és a hitelintézettel azóta is közösen dolgoznak.
Van is min, hiszen – ahogyan Bodnár Lajos elmondta – rengeteg elképzelésük van, gondolati szinten már a 2023-as teendőket is megtervezték. A fejlesztés kulcsfontosságú a cégben, amit az is jelez, hogy maga sem gondolta volna, hogy 2020-ban elérte az 1,8 milliárd forintot az általuk végrehajtott fejlesztések értéke, sőt egy évvel korábban is meghaladta az egymilliárd forintot. „Az az elvünk, hogy minden fejlesztés erősíti a cég stabilitását, így évről évre rendkívül magas forrást fordítunk erre” – mondta. Persze minden beruházásnál mérlegelik, mekkora a cég teherbíró-képessége, mennyire van szükségük az adott fejlesztésre, mi az, ami a leghamarabb megtérül, és milyen ütemben lehet az esetleges hitelt visszafizetni. Ha szükség van rá, akár önerőből is belevágnak a beruházásba, tavaly szeptemberben is átadtak egy olyan tehénistállót, amire egy fillér támogatás sem volt, de ugyanígy épült a hígtrágyatárolójuk és a szociális épületek felújítása is támogatás nélkül valósult meg.
A társaság vezetői büszkék arra, hogy 2012-ben elnyerték a Magyarország legszebb birtoka címet, a cégadatbázisokat kezelő Opten Kft. pedig tavaly a mezőgazdasági kategóriában országos második helyre sorolta a céget. Emellett a mezőgazdasági kiállításokon is szinte mindig a díjazottak között vannak.
Forrás: OTP Agrár
Mezőgazdaság
NÉBIH: Tájékoztatás a durumbúza kultúrában felhasználható növényvédő szerekről
Gyakran felmerül a gazdálkodók részéről a kérdés, hogy mely növényvédő szerek alkalmazhatóak a durumbúza kultúrában. Az engedélyező hatóság állásfoglalása szerint a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyük alapján a „búza” vagy „őszi búza” kultúrában engedélyezett növényvédő szerek alkalmazása a durum- és tönkölybúza kultúrákban is megengedett.

Érdemes használni a Nébih növényvédő szerek adatbázisát. Kattints a képre és próbáld ki! Fotó: Agro Jager
A gyomirtó szerek alkalmazásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a (tavaszi, illetve őszi) durum- és tönkölybúza sokkal érzékenyebb a herbicides kezelésekre, mint az őszi búza.
Fontos tudni, hogy a durum- és tönkölybúza kultúrákban felhasználható növényvédő szerek kijuttatását megelőzően, javasolt a fitotoxicitás kockázatáról az engedélytulajdonossal és a fajta fenntartóval is konzultálni, ellenkező esetben gyomirtó szerek vonatkozásában akár a kultúrnövény pusztulása is bekövetkezhet.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az elektronikus gazdálkodási naplóban (eGN) a búzában engedélyezett növényvédőszerek durumbúzában és tönkölybúzában is kiválaszthatóak, viszont az élelmezésügyi várakozási időt (ÉVI) a gazdálkodónak szükséges beírni, az nem jelenik meg automatikusan mivel nem szerepel az okiratban durumbúza vagy tönkölybúza hasznosítás. Ilyen esetben az őszibúza/búza mellett szereplő ÉVI-t kell beírniuk a kitöltőknek.
A durumbúza és tönkölybúza hasznosítások kódjai az alábbiak:
KAL04 Őszi durumbúza
KAL05 Tavaszi durumbúza
KAL06 Őszi tönkölybúza
KAL07 Tavaszi tönkölybúza
Forrás: Nébih
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján.

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Vermes Tibor / AM
A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte, az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag.
Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja.

Már kapható! Futó Tamás: +36 70 201 4274
A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki. Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére.

Őshonos erdőtársulásaink megőrzése az erdész szakma egyik főfeladata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek. Mocz András hangsúlyozta, szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.

Ne bízza másra! Vadászatát foglalja le közvetlenül Dobos Sándor vadászmesternél. Cserkeljen őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már a tavalyi évben két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között.
A helyettes államtitkár kiemelte, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
AM: Az élelmiszertermelést nem lehet elválasztani a termőföldtől
A műhús egy csinálmány, mi pedig ragaszkodunk ahhoz, hogy az élelmiszer-előállítás a termőföldhöz kötődjön, mert ez jelenti a hagyományainkat és a kultúránkat – közölte Nagy István agrárminiszter. Megkezdődött a laboratóriumi hús hazai gyártásának és forgalmazásának betiltásáról szóló jogszabály vitája az Országgyűlésben.

Süldők cserélnek gazdát a ruzsai vásárban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A tárcavezető a parlamentben arról beszélt, hogy számos aggály fogalmazható meg a laboratóriumban előállított húsokkal kapcsolatban. A felvetődő kérdések megválaszolása pedig csak átfogó hatásvizsgálat alapján lehetséges. Az előzetesen vélelmezhető negatív hatások azonban olyan mértékűek, hogy már indokolt ezek alapján jogszabály útján biztosítani a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmát. Nagy István szerint a leghatározottabban fel kell lépni ellene, ragaszkodni kell ahhoz, hogy minden élelmiszert a termőföldhöz kötve állítsanak elő.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A kultúra ott kezdődött, amikor az ember földet kezdett művelni és addig tart, amíg megműveli. Ha a termőföldtől elválasztjuk az élelmiszertermelést, akkor minden hagyományunktól, minden kultúránktól eltávolodunk, identitásunkat veszítjük, ami gyökértelenséghez vezethet. Az európai létforma kerül veszélybe, ha elfogadjuk a művileg előállított húsok forgalmazását – tette hozzá.

Dr. Nagy István magyar agrárminiszter. Fotó: Fekete István / AM
A miniszter kitért arra is, hogy az élelmiszerek folyamatosan bekerülnek, és jelentős hányadukban be is épülnek az emberi szervezetbe. Ebből következően mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása, illetőleg csökkentése érdekében. Ezért is kell a lehető legszigorúbb szabályokat meghozni a műhús előállításával és forgalmazásával kapcsolatban. Az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat kizárólag az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználást engedélyezné, minden más esetben szigorúan tiltaná a műhús előállítását és forgalmazását hazánkban.

Aprójószágok a zsadányi Turbucz tanyán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Nagy István hangsúlyozta, meg kell becsülni a normalitást, a hagyományokat és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része ugyanis eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán. A társadalom többségének meg kell értenie, hogy a gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem. Ezért azon dolgozunk, hogy miként tudjuk a gazdatársadalom számára a társadalmi elismertséget helyreállítani. A magyar kormány elkötelezett a hagyományos vidéki életforma megőrzése és megerősítése mellett – húzta alá az agrártárca vezetője.
Agrárminisztérium