Keressen minket

Mezőgazdaság

Egy évtized az élelmiszerlánc iránti bizalomért

Az évtizedes mérlegben többek között 32,8 millió laboratóriumi vizsgálat, csaknem 600 ezer sikeres ellenőrzést végzett el a Nébih.

Közzétéve:

Nébih: 2022. március 15-én 10 éves lett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az évtizedes mérlegben többek között 32,8 millió laboratóriumi vizsgálat, csaknem 600 ezer sikeres ellenőrzés, a gyermekektől a fiatal felnőttekig terjedő oktatási program elindítása és a Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegyrendszer életre hívása szerepel. E néhány kiragadott eredmény talán nem szokványos módja az ünneplésnek, de mindenképpen a hazai élelmiszerlánc és a magyar vásárlók biztonsága érdekében végzett munka beszédes bizonyítéka.

Az évtizedes mérlegben többek között 32,8 millió laboratóriumi vizsgálat, csaknem 600 ezer sikeres ellenőrzést végzett el a Nébih. (Kép: Nébih Facebook oldala)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az élelmiszerlánc-szemlélet megjelenése és gyors térhódítása egy teljesen újfajta élelmiszerellenőrzési koncepció kialakítását tette indokolttá. Ez a szükséglet alapozta meg egy évtizede a Nébih, mint a teljes hazai élelmiszerláncot elérő, annak valamennyi kockázatát felügyelni képes, gyors, egységes és hatékony szervezet megalapítását.

Amilyen hosszú és szerteágazó a termőföldtől az asztalig terjedő élelmiszerlánc, olyan nagyszámú és változatos szerepkört betöltő szakterület alkotja a Nébih-et. Egy dolog azonban biztos: az élelmiszer bizalmi termék, és a Nébih valamennyi szakembere a lánc minden elemében ennek a bizalomnak a fenntartásáért dolgozik.

A teljesség igénye nélkül mérleget vonva a mögöttünk álló 10 év eredményeiről:

  • Új alapokra helyeztük és megszilárdítottuk az élelmiszerlánc felügyeletét.
  • A mindig változó kihívásokra reagálva innovatív ellenőrzési funkciókat vezettünk be.
  • Évről évre bővítettük informatikai rendszereinket és az ügyfélbarát, elektronikus ügyintézési lehetőségeket.
  • 5.177 kiemelt ellenőrzést folytattunk az illegális élelmiszerlánc-események felderítése, az élelmiszerlánc-termékekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása, a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.
  • Több mint 18 ezer tonna kifogásolt élelmiszert és takarmányt semmisíttettünk meg és mintegy 12 milliárd forint bírságot szabtunk ki a területi szakemberekkel közösen.
  • Jelentős eredmény az állategészségügy területén, hogy hét állatbetegség esetében az EU vagy a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) által hivatalosan elismert mentességet szereztünk. Mindez számottevően javítja mind szakmai, mind gazdasági szempontból a magyar állattartás helyzetét.
  • A tisztességtelen forgalmazói magatartás kiszűrésére irányuló ellenőrzéseink mintegy 200 esetben tártak fel jogsértést. A jogerősen kiszabott és befizetett bírságok összege az elmúlt 10 évben meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Következetes és kitartó hatósági fellépésünk eredményeként a magyar beszállítók alkupozíciója jelentősen javult a kiskereskedelmi láncokkal szemben.
  • Az EU-s tagállamok közül elsőként megteremtettük annak lehetőségét, hogy a rászorulókhoz kerüljenek a faanyagterméklánc-felügyeleti (EUTR) ellenőrzések során elkobzott fatermékek.
  • Szakszerűen, gyorsan kezeltük a hazánkat is érintő „élelmiszerbotrányokat” és a határon átívelő riasztásokat, folyamatosan frissülő termékvisszahívás adatbázist működtetünk a fogyasztók egészségének, biztonságának védelme érdekében.
  • Felhívtuk a figyelmet a kettős minőség tisztességtelen gyakorlatának létezésére, amelynek kapcsán az elmúlt években több mint 300 terméket vizsgáltunk. Ezek eredményei alapján az élelmiszeripari szereplők számára és bevonásával a jelenség kezelését segítő operatív útmutató összeállításán dolgozunk.
  • A Nébih non-stop működő ZöldSzáma több mint 16 ezer közérdekű bejelentést, élelmiszerbiztonsági panaszt kezelt vagy irányított tovább az illetékes hatósághoz.

A közigazgatási szereplők közül talán elsőként nyitottunk egy újszerű, a lakosságot partnernek tekintő kommunikáció irányába:

  • Már 2013-ban elindítottuk az alapvető élelmiszerbiztonsági ismeretekkel, a megfelelő konyhatechnológiai módszerekkel és a biztonságos ételkészítéssel foglalkozó Ételt csak okosan! kampányt.
  • Az élelmiszerbiztonság mellé zászlónkra tűztük a minőség és fenntarthatóság témáját. A tudatos vásárló ezen alapvető elvárásai mentén létrehoztuk a Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegyrendszert.
  • Önálló termékteszt programunk, a Szupermenta 2014 óta 91 termékkör (1.900 termék) teljeskörű vizsgálatát végezte el a feldolgozott élelmiszerektől kezdve, az alkoholos italokon és az állatgyógyászati készítményeken át, egészen a fűmagokig.
  • A Maradék nélkül program révén küzdünk az élelmiszerpazarlás visszaszorításáért.
  • Számos szemléletformáló programunk mellett elindítottuk oktatási programunkat is a gyermekektől a fiatal felnőttekig terjedő korosztályok számára.

Felkészült szakembereink ügyelnek a jogszerűségre úgy a horgásztavak, természetes vizek mentén, mint a termelői piacokon, a faanyag-kereskedelem szegmensében, a bioüzemanyag-termelési értékláncban, az állat- és növényegészségügy vagy éppen a kertészeti szaporítóanyagok tekintetében. A Nébih jelenlétére ma már nem csak fizikai értelemben lehet és kell számítani, de egyre nagyobb hatékonysággal ér el a „karunk” a virtuális térben – webáruházak, online hirdetések mögött – megbúvó csalókig.

Az elmúlt egy évtized eredményeinek szakterületekre lebontott áttekintése alábbi összefoglalónkban olvasható: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21442/Nebih_10+eves+osszefoglalo.pdf/

Forrás: Nébih

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom