Mezőgazdaság
Szakkollégisták találkozója Debrecenben, agrárkutatók Katmanduban – GALÉRIÁVAL
Az Erasmus Plus szakmai mobilitás program támogatásával a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar négy kutatója utazhatott el Katmanduba, akik a kar szakkollégiumainak tartottak egy beszámolót.
A Debreceni Egyetemen az orvosi, a természettudományi karokon keresztül az agrárkarig bezáróan, mindösszesen 16 szakkollégium koncentrálja a legkiválóbb egyetemi hallgatókat. Nagyon érdekes és példa nélküli, hogy két elit klub, két szakkollégium, egy karon belül működjön. Ebben országos viszonylatban is kiemelkedik a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – emelte ki a szakkollégisták szerdai találkozóján Prof. Dr. Nagy János, aki, mint a Kerpely Kálmán Szakkollégium igazgatója kapott meghívást az egyébként önszerveződő egyetemi diákkörbe.
Katmanduban a Debreceni Egyetem kutatói
Szakkollégiumok a debreceni „agráron”
Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakkollégiumi referense, az ülés előtt összefoglalta, hogy a két szakkollégium alapvetően önszerveződő körök. Természetesen az egyetemi hátteret Dr. Stündl László dékán és a kar vezetése biztosítja, miközben a diákok szakmai támogatásába Dr. Veres Szilva tudományos-dékánhelyettes is bekapcsolódik.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szakkollégiumok igazgatói szintjén további nagy tapasztalatú kutatók vállaltak szerepet, például a Kerpely Kálmán Szakkollégium vonatkozásában Prof. Dr. Nagy János prorektor.
Az Annapurna Természetvédelmi Terület bejáratánál, Nepálban.
Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, az Agro Jager Newsnak a rendezvény előtt hangsúlyozta, hogy a nepáli, katmandui Erasmus Plus szakmai mobilitás program mostani beszámolója, előadása nemcsak témájában különleges, hanem abban is, hogy a járványügyi korlátozások enyhítése miatt most először találkozhattak, most először ült össze a két szakkollégium hallgatósága. Áprilistól kezdődően befejeződnek az online megbeszélések és üzemlátogatásokkal, szakmai programokkal folytatják a munkát.
Egy nepáli farm lejtős területei, csak teraszos művelés lehetséges.
Kapcsolat Nepállal. Így kezdődött…
Az Erasmus Plus szakmai mobilitás program támogatásával a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar négy kutatója utazhatott el Katmanduba. Dr. Kövér László, a kar Állattani Tanszékének munkatársa mintegy 7 éve ismerkedett meg egy kanadai szakmai út alatt, egy, akkor Nepálból éppen hazatért, helyi kanadai vendégprofesszorral. A debreceni érdeklődésre Kanadából segítségünkre voltak, amely után Nepálban is érdeklődéssel fogadták a magyarokat. Bár az első évben, Nepál egyik súlyos földrengése után érkezett meg dr. Kövér László, de úgy tűnik, hogy elismerésre talált s azóta a nepáliak vezető kutatója is látogatást tett Debrecenben, majd a hallgatóit is elengedte.
Bojtor Csaba egyetemi tanársegéd és moderátor.
Erasmus Plus finanszírozással külföldön
Ezt a kapcsolatot fűzték tovább s most dr. Kövér László vezetésével, dr. Gyüre Péter, Bojtor Csaba és Illés Árpád tehetett egy szakmai látogatást Nepálban. A program tapasztalatai több vonatkozásban értékesek, hiszen a nemzetközi kapcsolatok, a szakmai együttműködések során fontos kiemelni azt is, hogy rendkívül sok pályázati forrást lehet találni ahhoz, hogy a magyar kutatók, hallgatók kialakíthassák tudományterületüknek, érdeklődési körüknek megfelelő nemzetközi kapcsolataikat. Ehhez azonban fontos, hogy pályázzunk – emelte ki Illés Árpád egyetemi tanársegéd.
3270 méter magasan.
Ezeknek a programoknak a rövid, akár egy-két hetes támogatásától kezdődően, egészen a több hónapos projektek széles skálájáig bezáróan, változatos lehetőségeket kínálnak. Így akár a közeli Szerbia, amely Újvidék és Belgrád vonatkozásában nagyon értékes mezőgazdasági lehetőségei miatt, továbbá a jól képzett, az idegen nyelveket kiválóan beszélő szakemberei révén, fontos helyszíne az agrárkutatásoknak, miközben ugyanez a program képes eljuttatni a hallgatókat, kutatókat Izraelbe is, ahol többek között a világ legfejlettebb öntözési kutatásait, dróntechnikáit, egyáltalán a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatások élvonalát lehet megismerni.
Dr. Gyüre Péter ornitológus, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattani Tanszék munkatársa
Dr. Gyüre Péter ornitológus, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattani Tanszék munkatársa színes beszámolója, Nepál madárvilágát mutatta be. Az együttműködés jövőben tovább szélesedik, hiszen hamarosan két kutató és két doktorandusz hallgató is érkezik Debrecenbe.
Közlekedés Nepálban.
A szakkollégiumok elnökei: Brassó Dóra Lili és Rácz Dalma
Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke összefoglalta, hogy a nagy létszám és a kötetlenebb hangulat miatt választották a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi negyedében található Kazánházat, amely a kar hallgatóinak egyetemi klubja. Az elnök kiemelte, hogy látni kell azt is, hogy azok az egyetemisták, akik a szabadidejükben, órák után is hajlandók plusz ismereteket szerezni, érdeklődnek a világ felé: számukra olyan tartalommal kell megtölteni ezeket a rendezvényeket, amelyek inspirálják őket a tananyagon túli ismeretszerzésre.
Mintegy negyvenen vettek részt az előadáson, amelyre Prof. Dr. Nagy János prorektor is elfogadta a meghívást.
Sokan, ahogy én is – meséli lapunknak – kikapcsolódásként tekintünk ezekre a programokra. Saját kutatási területem, a struccok zárttéri tartása, ugyan nagyon messze áll a Katmandui Egyetem Környezetvédelmi Intézetének céljaitól, de mindig vannak kapcsolódási pontok. Rácz Dalma, a Kerpely Kálmán Szakkollégium diákelnöke hozzátette még, hogy ezeken a programokon keresztül az egyetemisták jó példákat láthatnak és olyan szemléletmódokat ismerhetnek meg, amelyek az egyetem után, a kutatói pályán kiemelten fontosak lehetnek.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Kerpely Kálmán Szakkollégium, Bojtor Csaba, Brassó Dóra Lili, Rácz Dalmas és Dr. Gyüre Péter adjunktus
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Fotó: NAK
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Komádi aranysakál
