További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Az Erasmus Plus szakmai mobilitás program támogatásával a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar négy kutatója utazhatott el Katmanduba, akik a kar szakkollégiumainak tartottak egy beszámolót.
A Debreceni Egyetemen az orvosi, a természettudományi karokon keresztül az agrárkarig bezáróan, mindösszesen 16 szakkollégium koncentrálja a legkiválóbb egyetemi hallgatókat. Nagyon érdekes és példa nélküli, hogy két elit klub, két szakkollégium, egy karon belül működjön. Ebben országos viszonylatban is kiemelkedik a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – emelte ki a szakkollégisták szerdai találkozóján Prof. Dr. Nagy János, aki, mint a Kerpely Kálmán Szakkollégium igazgatója kapott meghívást az egyébként önszerveződő egyetemi diákkörbe.
Szakkollégiumok a debreceni „agráron”
Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakkollégiumi referense, az ülés előtt összefoglalta, hogy a két szakkollégium alapvetően önszerveződő körök. Természetesen az egyetemi hátteret Dr. Stündl László dékán és a kar vezetése biztosítja, miközben a diákok szakmai támogatásába Dr. Veres Szilva tudományos-dékánhelyettes is bekapcsolódik.
A szakkollégiumok igazgatói szintjén további nagy tapasztalatú kutatók vállaltak szerepet, például a Kerpely Kálmán Szakkollégium vonatkozásában Prof. Dr. Nagy János prorektor.
Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, az Agro Jager Newsnak a rendezvény előtt hangsúlyozta, hogy a nepáli, katmandui Erasmus Plus szakmai mobilitás program mostani beszámolója, előadása nemcsak témájában különleges, hanem abban is, hogy a járványügyi korlátozások enyhítése miatt most először találkozhattak, most először ült össze a két szakkollégium hallgatósága. Áprilistól kezdődően befejeződnek az online megbeszélések és üzemlátogatásokkal, szakmai programokkal folytatják a munkát.
Kapcsolat Nepállal. Így kezdődött…
Az Erasmus Plus szakmai mobilitás program támogatásával a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar négy kutatója utazhatott el Katmanduba. Dr. Kövér László, a kar Állattani Tanszékének munkatársa mintegy 7 éve ismerkedett meg egy kanadai szakmai út alatt, egy, akkor Nepálból éppen hazatért, helyi kanadai vendégprofesszorral. A debreceni érdeklődésre Kanadából segítségünkre voltak, amely után Nepálban is érdeklődéssel fogadták a magyarokat. Bár az első évben, Nepál egyik súlyos földrengése után érkezett meg dr. Kövér László, de úgy tűnik, hogy elismerésre talált s azóta a nepáliak vezető kutatója is látogatást tett Debrecenben, majd a hallgatóit is elengedte.
Erasmus Plus finanszírozással külföldön
Ezt a kapcsolatot fűzték tovább s most dr. Kövér László vezetésével, dr. Gyüre Péter, Bojtor Csaba és Illés Árpád tehetett egy szakmai látogatást Nepálban. A program tapasztalatai több vonatkozásban értékesek, hiszen a nemzetközi kapcsolatok, a szakmai együttműködések során fontos kiemelni azt is, hogy rendkívül sok pályázati forrást lehet találni ahhoz, hogy a magyar kutatók, hallgatók kialakíthassák tudományterületüknek, érdeklődési körüknek megfelelő nemzetközi kapcsolataikat. Ehhez azonban fontos, hogy pályázzunk – emelte ki Illés Árpád egyetemi tanársegéd.
Ezeknek a programoknak a rövid, akár egy-két hetes támogatásától kezdődően, egészen a több hónapos projektek széles skálájáig bezáróan, változatos lehetőségeket kínálnak. Így akár a közeli Szerbia, amely Újvidék és Belgrád vonatkozásában nagyon értékes mezőgazdasági lehetőségei miatt, továbbá a jól képzett, az idegen nyelveket kiválóan beszélő szakemberei révén, fontos helyszíne az agrárkutatásoknak, miközben ugyanez a program képes eljuttatni a hallgatókat, kutatókat Izraelbe is, ahol többek között a világ legfejlettebb öntözési kutatásait, dróntechnikáit, egyáltalán a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatások élvonalát lehet megismerni.
Dr. Gyüre Péter ornitológus, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattani Tanszék munkatársa színes beszámolója, Nepál madárvilágát mutatta be. Az együttműködés jövőben tovább szélesedik, hiszen hamarosan két kutató és két doktorandusz hallgató is érkezik Debrecenbe.
A szakkollégiumok elnökei: Brassó Dóra Lili és Rácz Dalma
Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke összefoglalta, hogy a nagy létszám és a kötetlenebb hangulat miatt választották a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi negyedében található Kazánházat, amely a kar hallgatóinak egyetemi klubja. Az elnök kiemelte, hogy látni kell azt is, hogy azok az egyetemisták, akik a szabadidejükben, órák után is hajlandók plusz ismereteket szerezni, érdeklődnek a világ felé: számukra olyan tartalommal kell megtölteni ezeket a rendezvényeket, amelyek inspirálják őket a tananyagon túli ismeretszerzésre.
Sokan, ahogy én is – meséli lapunknak – kikapcsolódásként tekintünk ezekre a programokra. Saját kutatási területem, a struccok zárttéri tartása, ugyan nagyon messze áll a Katmandui Egyetem Környezetvédelmi Intézetének céljaitól, de mindig vannak kapcsolódási pontok. Rácz Dalma, a Kerpely Kálmán Szakkollégium diákelnöke hozzátette még, hogy ezeken a programokon keresztül az egyetemisták jó példákat láthatnak és olyan szemléletmódokat ismerhetnek meg, amelyek az egyetem után, a kutatói pályán kiemelten fontosak lehetnek.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Kerpely Kálmán Szakkollégium, Bojtor Csaba, Brassó Dóra Lili, Rácz Dalmas és Dr. Gyüre Péter adjunktus
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV