Keressen minket

Mezőgazdaság

Szakkollégisták találkozója Debrecenben, agrárkutatók Katmanduban – GALÉRIÁVAL

Az Erasmus Plus szakmai mobilitás program támogatásával a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar négy kutatója utazhatott el Katmanduba, akik a kar szakkollégiumainak tartottak egy beszámolót.

Közzétéve:

A Debreceni Egyetemen az orvosi, a természettudományi karokon keresztül az agrárkarig bezáróan, mindösszesen 16 szakkollégium koncentrálja a legkiválóbb egyetemi hallgatókat. Nagyon érdekes és példa nélküli, hogy két elit klub, két szakkollégium, egy karon belül működjön. Ebben országos viszonylatban is kiemelkedik a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – emelte ki a szakkollégisták szerdai találkozóján Prof. Dr. Nagy János, aki, mint a Kerpely Kálmán Szakkollégium igazgatója kapott meghívást az egyébként önszerveződő egyetemi diákkörbe.

Katmanduban a Debreceni Egyetem kutatói

Szakkollégiumok a debreceni „agráron”

Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakkollégiumi referense, az ülés előtt összefoglalta, hogy a két szakkollégium alapvetően önszerveződő körök. Természetesen az egyetemi hátteret Dr. Stündl László dékán és a kar vezetése biztosítja, miközben a diákok szakmai támogatásába Dr. Veres Szilva tudományos-dékánhelyettes is bekapcsolódik.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szakkollégiumok igazgatói szintjén további nagy tapasztalatú kutatók vállaltak szerepet, például a Kerpely Kálmán Szakkollégium vonatkozásában Prof. Dr. Nagy János prorektor.

Az Annapurna Természetvédelmi Terület bejáratánál, Nepálban.

Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, az Agro Jager Newsnak a rendezvény előtt hangsúlyozta, hogy a nepáli, katmandui Erasmus Plus szakmai mobilitás program mostani beszámolója, előadása nemcsak témájában különleges, hanem abban is, hogy a járványügyi korlátozások enyhítése miatt most először találkozhattak, most először ült össze a két szakkollégium hallgatósága. Áprilistól kezdődően befejeződnek az online megbeszélések és üzemlátogatásokkal, szakmai programokkal folytatják a munkát.

Egy nepáli farm lejtős területei, csak teraszos művelés lehetséges.

Kapcsolat Nepállal. Így kezdődött…

Az Erasmus Plus szakmai mobilitás program támogatásával a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar négy kutatója utazhatott el Katmanduba. Dr. Kövér László, a kar Állattani Tanszékének munkatársa mintegy 7 éve ismerkedett meg egy kanadai szakmai út alatt, egy, akkor Nepálból éppen hazatért, helyi kanadai vendégprofesszorral. A debreceni érdeklődésre Kanadából segítségünkre voltak, amely után Nepálban is érdeklődéssel fogadták a magyarokat. Bár az első évben, Nepál egyik súlyos földrengése után érkezett meg dr. Kövér László, de úgy tűnik, hogy elismerésre talált s azóta a nepáliak vezető kutatója is látogatást tett Debrecenben, majd a hallgatóit is elengedte.

Bojtor Csaba egyetemi tanársegéd és moderátor.

Erasmus Plus finanszírozással külföldön

Ezt a kapcsolatot fűzték tovább s most dr. Kövér László vezetésével, dr. Gyüre Péter, Bojtor Csaba és Illés Árpád tehetett egy szakmai látogatást Nepálban. A program tapasztalatai több vonatkozásban értékesek, hiszen a nemzetközi kapcsolatok, a szakmai együttműködések során fontos kiemelni azt is, hogy rendkívül sok pályázati forrást lehet találni ahhoz, hogy a magyar kutatók, hallgatók kialakíthassák tudományterületüknek, érdeklődési körüknek megfelelő nemzetközi kapcsolataikat. Ehhez azonban fontos, hogy pályázzunk – emelte ki Illés Árpád egyetemi tanársegéd.

3270 méter magasan.

Ezeknek a programoknak a rövid, akár egy-két hetes támogatásától kezdődően, egészen a több hónapos projektek széles skálájáig bezáróan, változatos lehetőségeket kínálnak. Így akár a közeli Szerbia, amely Újvidék és Belgrád vonatkozásában nagyon értékes mezőgazdasági lehetőségei miatt, továbbá a jól képzett, az idegen nyelveket kiválóan beszélő szakemberei révén, fontos helyszíne az agrárkutatásoknak, miközben ugyanez a program képes eljuttatni a hallgatókat, kutatókat Izraelbe is, ahol többek között a világ legfejlettebb öntözési kutatásait, dróntechnikáit, egyáltalán a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatások élvonalát lehet megismerni.

Dr. Gyüre Péter ornitológus, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattani Tanszék munkatársa

Dr. Gyüre Péter ornitológus, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattani Tanszék munkatársa színes beszámolója, Nepál madárvilágát mutatta be. Az együttműködés jövőben tovább szélesedik, hiszen hamarosan két kutató és két doktorandusz hallgató is érkezik Debrecenbe.

 

Közlekedés Nepálban.

A szakkollégiumok elnökei: Brassó Dóra Lili és Rácz Dalma

Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke összefoglalta, hogy a nagy létszám és a kötetlenebb hangulat miatt választották a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi negyedében található Kazánházat, amely a kar hallgatóinak egyetemi klubja. Az elnök kiemelte, hogy látni kell azt is, hogy azok az egyetemisták, akik a szabadidejükben, órák után is hajlandók plusz ismereteket szerezni, érdeklődnek a világ felé: számukra olyan tartalommal kell megtölteni ezeket a rendezvényeket, amelyek inspirálják őket a tananyagon túli ismeretszerzésre.

Mintegy negyvenen vettek részt az előadáson, amelyre Prof. Dr. Nagy János prorektor is elfogadta a meghívást.

Sokan, ahogy én is – meséli lapunknak – kikapcsolódásként tekintünk ezekre a programokra. Saját kutatási területem, a struccok zárttéri tartása, ugyan nagyon messze áll a Katmandui Egyetem Környezetvédelmi Intézetének céljaitól, de mindig vannak kapcsolódási pontok. Rácz Dalma, a Kerpely Kálmán Szakkollégium diákelnöke hozzátette még, hogy ezeken a programokon keresztül az egyetemisták jó példákat láthatnak és olyan szemléletmódokat ismerhetnek meg, amelyek az egyetem után, a kutatói pályán kiemelten fontosak lehetnek.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

Fotó: Kerpely Kálmán Szakkollégium, Bojtor Csaba, Brassó Dóra Lili, Rácz Dalmas és Dr. Gyüre Péter adjunktus

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

 

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom