További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Jávor András professzor iskolateremtő tevékenységét méltatta Nagy István agrárminiszter, a Debreceni Egyetem agrárkarán megrendezett konferencián.
Jávor András évek óta zászlóvivője az juhágazat megújulásának, meghatározó szerepe volt abban, hogy ma szakmaközi szervezete van a tenyésztőknek, amely perspektívát jelent az ágazatnak. A terület ugyanis nehéz helyzetben van, nem vonzó a fiatalok számára. A fejlődést pedig akadályozza a szakma megosztottsága. Jávor András kezei alatt számtalan szakember formálódott, akik meghatározzák a mai mezőgazdaságot, munkássága a magyar agráriumban múlhatatlan nyomot hagyott, ezért köszönet és hála – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Nagy István agrárminiszter a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar pénteki juhtenyésztési konferenciáján.
A tárcavezető bejelentette: a kormányzat új támogatási formát hirdetett meg a juhászatok további fejlesztésére. A kiskérődzők állatjóléti támogatása keretében mintegy 5 milliárd forint áll a tenyésztők rendelkezésre.
Hűség a szakmához, az egyetemhez, a hazához, alázat és elkötelezettség. Ez jellemezte Jávor András szakmai pályáját. Nagyon fontos, hogy ez a munkásság itt nem ér véget. A szakma ugyanis továbbra is számít fiatalos lendületére, hiszen az ágazatnak és az agráriumnak szüksége van a korszerű tudásra, ismeretekre – hangsúlyozta az ünnepi rendezvényen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke.
Szólláth Tibor, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja szerint Jávor András szakmai tevékenysége, életpályája meghatározta a megye, a régió és a Kárpát-medence mezőgazdaságának fejlődést.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja beszédében felidézte az agrárprofesszor szakmai pályáját.
Jávor András 52 éve koptatja a Debreceni Egyetem járdáit. A Debreceni Egyetemen folytatott kutató- és oktatómunkáját egész életében annak szentelte, hogy tudását átadja a hallgatóinak és a gazdáknak. Teljes odaadással dolgozott és dolgozik a ma is Debreceni Egyetemért. Jelentős eredményeket ért el a határon túli képzések megszervezésében, és sikerre vitte a határon túli agrároktatást és tanácsadást – sorolta Bács Zoltán kancellár.
Jávor András 2000 óta tölt be vezető beosztást a Debreceni Egyetemen. Négy évig volt a Mezőgazdaságtudományi Kar tudományos dékánhelyettese, négy évig az Agrártudományi Centrum tudományos centrumelnök-helyettese. 2007-től, tíz éven át töltötte be a Debreceni Egyetem oktatási, majd később általános rektorhelyettese pozíciót. 2017-től pedig rektori főtanácsadó. 2020- ig tevékenykedett a Multidiszciplináris Agrár- és Élelmiszeripari Kabinet elnökeként. Az Agrárkabinet élén azon dolgozott, hogy a Debreceni Egyetem sajátos agrárközpont lehessen a Kárpát-medencében. Jávor András 10 éve a Debreceni Egyetem sportklub, a DEAC elnöke.
1992-től a FAO kiskérődző szakértője, 1997-től a Magyar Tudományos Akadémia Köztestület tagja. 20 évig volt az Országos Juh Terméktanács elnöke. 2009-től megszűnéséig a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke. 2012-től az Országos Szaktanácsadási Bizottság elnöke. 2016-tól a Magyar Rektori Konferencia Határon túli Bizottságának alelnöke. Éveken át a Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara elnökségi tagja volt, majd országos küldött, az átszervezést követően pedig a megyei Együttműködés, fiatal gazda és innováció osztály elnöke. 2019-től a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság tagja. Az Élelmiszer Pharmapolis nemzetközi ezüst fokozatú klaszter elnöke.
Tudományszervező tevékenységének egyik legfontosabb eredménye az Állattenyésztési Molekuláris Biológiai Laboratórium megalapítása, amely ma a DE MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ keretein belül működik, és ahol jelenleg is dolgozik.
Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja (Kép: Debreceni Egyetem)
A magyar juhágazat tragikus helyzetben van. Drasztikus változástatásokra van szükség a fennmaradásához. A sertés-, a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztéshez hasonlóan a precíziós technológiák bevezetésére van szükség, valamint az ágazatban dolgozók ismereteit, tudását kell bővíteni. Csak így biztosítható méltó megélhetés a juhászok számára, és ezáltal tehető vonzóvá az ágazat a fiataloknak – hangsúlyozta szakmai előadásában Jávor András.
Az ünnepség végén Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja köszöntötte a MÉK új professor emeritusát, akinek Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes a kar Pro Facultate-díját adta át.
A rendezvényen bemutatták a Jávor András által szerkesztett „Juhtenyésztés haladóknak az extenzívtől a precíziósig” című könyvet, amely a juhágazat jövőjéről, módszereiről és fejlődési lehetőségeiről szól. A kiadvány a Debreceni Juhtenyésztési Műhely 22 szakemberének tudományos eredményeit mutatja be 402 oldalon. A könyv az Agrárminisztérium támogatásával, Nagy István agrárminiszter felkérésére született meg.
Forrás: Debreceni Egyetem
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV