Keressen minket

Mezőgazdaság

100 milliárd forint támogatja a hazai ökogazdálkodás bővülését

Hosszútávú tervek az ökogazdálkodásban

Közzétéve:

ÖMKi: Szakmai konferencia mutatta be az Ökológia Gazdálkodási Cselekvési Terv előirányzott intézkedéseit Egynapos online konferencia keretében tekintette át az agrárszakma a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait. A fókuszban az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) című stratégiai dokumentum állt. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által szervezett programon az ágazat hazai vezetői, a szekcióüléseken az adott témakörök gyakorlati specialistái tartottak előadásokat. A szakmai napot dr. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára nyitotta meg, felhívva a figyelmet arra, hogy az ökológiai gazdálkodás erősen tudásintenzív műfaja a mezőgazdasági termelésnek. Ezért kiemelt szerep jut a jövőben a képzési, tanácsadási és innovációs rendszereknek, amelyekre minden eddiginél több uniós és hazai forrást biztosít a minisztérium.

A döntések alapján 3400 gazdálkodó, mintegy 150.000 hektárral kapott éves szinten 33 milliárd forintos ígérvényt a következő hároméves időszakra. (Kép: Pixabay)

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Magyarország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. 2011-ben azért jött létre, hogy előmozdítsa az ökológiai gazdálkodás magyarországi fejlődését és szélesebb körű alkalmazását. (Ábra: ÖMKi)

Az elmúlt években nagyon impresszív fejlődést láthattunk, hiszen van egy olyan mutatószámunk, ami alapján az ökológiai művelésbe vont területek arányát nézve a harmadik legnagyobb nettó területnövekedést Magyarország produkálta az elmúlt időszakban: 2020-ra 6,12 %-os területmértéket értük el. Ennek a részaránynak a 10%-ra való emelését céloztuk meg felelősen és reálisan 2027-ig az Ökológiai Cselekvési Tervben.”– utalt köszöntőjében a fő célkitűzésre a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

A hiánypótló cselekvési terv legfőbb értéke, hogy komplexen tekinti át a biogazdálkodás fejlődési lehetőségeit. Előirányozza, hogy olyan támogatási rendszer jöjjön létre, amiben az ökológiai gazdálkodók hosszú távú megélhetést és szakmai sikereket mondhatnak magukénak, miközben kiszolgálják a bővülő hazai és uniós bio élelmiszerpiacot.

A 2022-25-ös támogatások többségéről már döntés született

A minisztérium adatai alapján március végéig 90%-ban már elbírálták az ökológiai gazdálkodásra beérkezett legutóbbi, 2021-es pályázatokat: a döntések alapján 3400 gazdálkodó, mintegy 150.000 hektárral kapott éves szinten 33 milliárd forintos ígérvényt a következő hároméves időszakra. A maradék 10% pályázatról hozott döntéseket rövidesen szintén közzéteszi a minisztérium, annyi azonban már most látszódik, hogy a támogatott területek 60%-a szántó, így az eddigi gyeptúlsúly megfordulni látszik az öko ágazatban.

Az Agrárminisztérium nem csak ennél a pályázatnál döntött az ökológiai gazdálkodás forráskeretének megnövelése mellett. A szaktárca szándékai szerint az új KAP jelentős beruházási forrásainak kihelyezésénél az alap 50%-os támogatás intenzitáson felül plusz 10% támogatásintenzitásra számíthatnak az ökológiai gazdálkodást, ökológiai termék előállítást folytató gazdálkodók. Forrást biztosítanak továbbá egy új, hazai öko védjegy megteremtéséhez is.

A képzés kulcsfontosságú, a fiatalítás elkerülhetetlen

A szakmai szereplők egyetértenek abban, hogy a sikeres ökológiai átálláshoz a gazdáknak szaktanácsadásra, hozzáférhető piaci adatokra, termékpálya fejlesztésekre és értékesítési együttműködésekre van szükségük. A tudásátadás az új kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása tekintetében is kulcsfontosságú, mindamellett, hogy szükség van olyan hozzáértő szakemberek képzésére, akiket a gazda bevonhat a mindennapi munkába. Nélkülözhetetlenek tehát a bemutatóüzemek, a jól felszerelt öko tangazdaságok, és a megfelelő szak- és felsőoktatás megteremtése.

A tanácskozáson néhány érdekes nemzetközi tendencia és a cselekvési tervet kiegészítő agrárprogram is elhangzott. Nyugat-Európában már jó ideje elsősorban városból vidékre vándorolnak a fiatalok. A hazai, 2030-ig meghirdetett Megújuló vidék, megújuló agrárium program bemutatása során dr. Juhász Anikó helyettes álamtitkár ismertette azt a generációs váltásra irányuló jövőképet és eszközrendszert, amellyel például meg szeretnék duplázni a 40 év alatti gazdálkodók számát. A fiatalítási célokkal párhuzamosan pedig fontos a szakképesítéssel rendelkező gazdálkodók arányának megkétszerezése is. A fenntarthatóság, a digitalizáció és az innováció fontos hívószavak lehetnek a fiatalok megszólításához.

A gazdákat bevonó bio kutatások nélkülözhetetlenek

A tanácskozás során dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a kutatóintézet On-farm kutatási hálózatáról tartott előadást. A szakember egy konkrét példán, a gabona fajtateszteken keresztül emelte ki a módszertan előnyeit.

“Tíz évvel ezelőtt indítottuk el az On-farm kutatást, azzal a célkitűzéssel, hogy gyakorlatias, a mindennapi gazdálkodásban hasznos eredményeket érjünk el. Olyan kutatásokat valósítsunk meg, ami összeköti Magyarországot a nemzetközi tudományos élettel, miközben támogatja a termékpálya fejlesztést, aktívan bevonva az innovációba a helyi gazdaság szereplőit,  termelőket, feldolgozókat, szaktanácsadókat.” – emelte ki az On-farm kutatások célrendszerét dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke

A részvételi kutatáson alapuló, ún. élő laboratórium módszerrel a mai napig olyan, a gyakorlatban alkalmazható kutatási eredmények születnek, amelyek a gazdálkodók által fontosnak talált problémákra adnak választ és versenyképességüket növelik.” – tette hozzá a szakember.

A szakmai napon a résztvevők adatokkal alátámasztott képet kaptak az ökológiai mezőgazdaság hazai helyzetéről, a bio termelés jövedelmezőségéről és biodiverzitásra gyakorolt pozitív hatásáról, valamint szóba kerültek azok az elvárások is, amelyeket a szakma egy új hazai öko feltételrendszerhez és védjegyhez fog kapcsolni. A délutáni szekcióülések olyan kiemelt kutatási témákat érintettek, mint a talajvédő gazdálkodás eszközei, vagy az élő sorköztakaró növényzet tápanyag- és vízellátásban betöltött szerepe, de szó volt a palántanevelésben alkalmazható tőzeghelyettesítési lehetőségekről is. A digitális átálláshoz kapcsolódó szekcióban az adat és az információ állt a középpontban; a legeltetett húsmarha ágazatban használható precíziós állattenyésztési megoldásokat és gyakorlati tapasztalatokat mutatták be a szakemberek. Az előadások utólag is megtekinthetőek az ÖMKi YouTube csatornáján.

 


MELLÉKLETEK

Hasznos linkek:

Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért az ágazat 2022-2027 közötti fejlesztési intézkedéseit határozza meg.

7 fontos terület az ökogazdálkodás fejlesztésére

Az új Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért hét cselekvési terület köré csoportosítva fogalmazza meg a 2022-2027 közötti időszak teendőit:

─ A hazai KAP támogatási eszközök rendszerszintű összehangolása az ökogazdálkodás fejlesztése érdekében;

─ A belföldi kínálat és kereslet megnövelése az öko élelmiszertermelés további ösztönzésével, az öko termékpályák fejlesztésével, a zöld közbeszerzés, valamint tájékoztató és promóciós kampányok biztosításával;

─ Az ökológiai művelés speciális gépesítettségi igényének kielégítése, ezzel a munkaerőhiány okozta nehézségek csökkentése, különösen a precíziós eszközöket igénylő szántóföldi és kertészeti termelésben és az állattenyésztésben;

─ Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó oktatás képzési feltételeinek biztosítása, megerősítése mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban, felnőttképzésben;

─ Az ökológiai gazdálkodás szaktanácsadói és szakértői hálózatának kialakítása, bővítése, szakmai szaktanácsadás, ökológiai gazdálkodási ismeretátadás, szakértői munkacsoport és online tudásbázis létrehozásával, és ezáltal a gazdálkodói szemléletformálás elősegítése;

─ Az ökológiai gazdálkodást előmozdító hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) megerősítése, egyúttal a hazai agrár KFI műhelyek sikerességének fokozása az EU fenntarthatóságot szem előtt tartó Horizon Europe kutatási keretprogramjában;

─ A 21. századi technológiát alkalmazó ellenőrzési és tanúsítási rendszer kibővítése, a fogyasztói bizalom megerősítése, valamint a gazdálkodói adminisztrációs teher csökkentése.

Forrás: ÖMKi

Mezőgazdaság

AM: Jelentős támogatás jut az erdőterületek növelésére

Published

on

Április 2-ától nyújthatják be az érintettek támogatási kérelmeiket az új erdőtelepítési pályázatra – hívta fel a figyelmet Zambó Péter. Az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára arról is tájékoztatott, hogy a Közös Agrárpolitika keretei között most megjelent, és hamarosan megnyíló felhívásban jelentős forrás, összesen 64 milliárd forint áll rendelkezésre erdőtelepítésre és a fásítás támogatására.

Május a Zemplénben. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Zambó Péter kiemelte, hogy az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely valódi válaszokat kínál a klímaváltozásra, gazdasági és ökológiai szempontból egyaránt.

Az „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” című pályázati felhívásban európai uniós társfinanszírozással támogatás nyújtható új erdők telepítésére és ápolására, valamint ipari célú fás szárú ültetvények létrehozására. A gazdálkodói likviditás fenntartását szolgálja, hogy a telepítést követő 12 évig az erdőtelepítés miatti kieső mezőgazdasági jövedelem után kompenzáció jár a támogatást elnyerő gazdálkodók számára, fás szárú ültetvények esetében pedig egyes területalapú támogatások is elérhetőek maradnak – tette hozzá.

Zambó Péter
erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Fotó: Pelsőczy Csaba / AM

Az államtitkár ismertette, hogy a támogatási kérelmek benyújtására az első ütemben idén tavasszal április 2. és május 9. között lesz lehetőség, a kifizetési kérelmeket pedig május 12-től lehet benyújtani a már elvégzett telepítések kapcsán. Erdőtelepítésre vagy ipari célú fás szárú ültetvény létesítésére azok a jogi vagy természetes személyek adhatnak be támogatási kérelmeket, akik a kérelem benyújtásának napján az érintett földterület tulajdonosai vagy a tulajdonos hozzájárulásával rendelkeznek.

Érdekli az erdész hivatás? Kezdje középfokú tanulmányait Szegeden, ahol a legújabb forwarderes szimulátoron oktatják a hallgatókat! Kattints a képre!

Rávilágított arra is, hogy a korábbiakban a Vidékfejlesztési Programban megszokottól eltérően az új felhívásban két célterületre vált szét az erdőtelepítési és az ápolási tevékenység. Az első maga az erdőtelepítés, vagy ipari célú fás szárú ültetvény létesítése, míg a második a következő években az erdőtelepítés ápolása és a kieső mezőgazdasági jövedelem kompenzációja. A második célterületben az ipari célú fás szárú ültetvények nem vehetnek részt. Az egy kérelemben minimálisan támogatható tervezett erdőrészlet vagy ipari célú fás szárú ültetvény területmérete 0,5 hektár – részletezte.

Magányos fák a Báhalmai-halastavak övcsatornáinál. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Újdonságként emelte ki az erdészeti döntéstámogatási rendszer használatát, amely az erdőtelepítések tervezése során a megfelelő fafaj kiválasztásában segíti a gazdálkodókat. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében fejlesztett program különböző forgatókönyvek alapján 2100-ig modellezi a klíma és a termőhely változását, ezáltal a jelenleg elérhető legpontosabb képet nyújtja a gazdálkodói döntések meghozatalához.

Gyepürózsa vagy csipkebogyó egy alföldi erdő szélén. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Kitért arra is, hogy az átgondolt támogatási rendszernek és az elkötelezett erdőgazdálkodóknak köszönhetően Magyarország erdőterülete az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett. „Az Országfásítási Program keretében az elmúlt öt évben 184 millió facsemetét ültettünk el az erdőterület növelése érdekében. Célunk, hogy erősítsük ezt a kedvező folyamatot és a fával borított területek arányát tovább emeljük” – húzta alá.

Az „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” című (KAP-RD38-RD39-1-25 kódszámú) pályázati felhívással kapcsolatos minden dokumentum elérhető az Agrárminisztérium tematikus honlapján, a kap.gov.hu-n.

Forrás: Agrárminisztérium
Fotók: Pelsőczy Csaba / AM és Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

ERDÉSZET: Szakmai tanulmányúton a soproni erdőmérnök hallgatók

Published

on

Szakmai tanulmányúton  vettek részt a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar erdőmérnök hallgatói – közölte a Bakonyerdő Zrt. Mint írták, nagy örömmel fogadták a Soproni Egyetem harmad- és negyedéves erdőmérnök hallgatóit március elején, akiknek az erdőhasználat tantárgyból szervezett szakmai gyakorlat során betekintést nyújtottak a feltáróút-hálózatok, az erdészeti utak, a közelítőnyomok létesítésének folyamataiba, az engedélyeztetéstől egészen a kivitelezésig.

Erdőmérnök hallgatók a Bakonyerdő Zrt. fakitermelésén. Fotó: Bán Gábor

A gyakorlaton megtekinthették a harveszteres fakitermelés és a forwarderes közelítés gyakorlatát.

Érdekli az erdész hivatás? Kezdje középfokú tanulmányait Szegeden, ahol a legújabb forwarderes szimulátoron oktatják a hallgatókat! Kattints a képre!

Emellett gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek a faanyag felvételezéséről és a terepi adatrögzítésről is.

A forwarderes fakitermelés ugyan nem új az Európai Unióban és Magyarországon sem, de a gépek kezelése és az ismeretek elsajátítása hosszú tanulási és gyakorlási folyamat. Fotó: Bán Gábor

A gyakorlat másik felében pedig ellátogattak a Franciavágási Fűrészáru Gyárba, ahol bejárhatták az egész üzemet és ahol hasznos információkat kaptak a faanyag feldolgozásának folyamatáról.

Erdőmérnök hallgatók látogatása a Bakonyerdő Zrt. Franciavágási Fűrészáru Gyárában. Fotó: Bán Gábor

Forrás Bakonyerdő Zrt.
Fotó: Bán Gábor

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Közelgő határidő: március 31-ig kell teljesíteni a nitrát adatszolgáltatást

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a termelők figyelmét, hogy a nitrát adatszolgáltatás határideje március 31-e. Az adatok beadását az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületén kell teljesíteni.

Békés vármegye északi részén, Zsadányban, Fábián Károly már a tavaszi vetésekre készül. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, valamint a háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást végzőknek március 31-ig kell a 2024. évre vonatkozó nyilvántartásukat az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) rendszerben rögzíteni az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet előírása alapján.

A rendszerbe való belépéshez a Nébih nyitóoldalán az „Ügyfélprofil E-ügyintézés” – mezőt kell választani, ahol ügyfélkapus azonosítóval érhető el az elektronikus gazdálkodási napló.
„Az eGN” kiválasztását követően a „Tovább az e-ügyintézéshez” – linkre kattintva megjelenik az eGN felület, ahol lehetőség van az ügyintézést saját jogon, meghatalmazottként vagy cégképviselet alapján végezni.

Az eGN kitöltési útmutatója, valamint további információk a https://portal.nebih.gov.hu/egn tematikus aloldalon olvashatóak. A hivatal az állattartók részére külön tájékoztatót készített a kitöltendő adatok köréről. Amennyiben az adatszolgáltatással kapcsolatban további kérdés merül fel, az egn@nebih.gov.hu címen kérhető segítség.

Nébih

 

Tovább olvasom