Keressen minket

Mezőgazdaság

Régi-új szakon záróvizsgáztak a Debreceni Egyetem agrárkarán

Közzétéve:

Debreceni Egyetem: Letették záróvizsgájukat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar osztatlan, ötéves mesterszakon végzett agrármérnök-hallgatói. A kar előremutató képzésfejlesztése révén 2004 óta ők az elsők, akik a klasszikus 5 éves szakon végeznek.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Kép. Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

Az ötéves osztatlan agrármérnöki képzést a Bolognai rendszer bevezetését követően 2000-ben váltotta fel a mezőgazdasági mérnöki BSc- és a specifikus MSc-képzés a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (MÉK). A mezőgazdasági vállalatok munkaerőpiaci igényeit figyelembe véve a MÉK 2017-ben indította újra a szakot, amelyen idén huszonketten végeztek.

Az osztatlan agrármérnök képzést nevezhetjük klasszikusnak, de ma már inkább multifunkcionalitását emelném ki. Az öt év alatt a hallgatók megtanulnak mindent, ami egy közepes- vagy akár egy nagyméretű gazdaság működtetéséhez szükséges. Az itt megszerzett tudással egy ember át tudja látni egy több lábon álló mezőgazdasági vállalkozásban a biológiai alapokat, a technológiai, az üzemgazdasági folyamatokat, a munkaszervezést, a pénzügyeket és a gépi szükségleteket. Emellett a most végzett hallgatóink nagy hangsúlyt fektettek tanulmányaik alatt az új precíziós technológiák megismerésére. A mai magyar agráriumban olyan sokoldalú tudással rendelkező fiatalokra van szükség, akik átlátják a folyamatokat, megtalálják a rendszer hibáit és azokra mérnöki megoldásokat tudnak adni – fejtette ki Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Stündl László szerint az agrárium teljes vertikumára jellemző a munkaerőhiány, az ágazatban végbemenő modernizáció és gépesítés pedig megköveteli a képzett munkaerőt. A DE MÉK ezeket a folyamatokat követte, amikor újragondolta a képzési struktúráját, és hiánypótló képzéseket indított.

Az oktatási rendszer frissítése és fejlesztése tovább folytatódik. Elképzeléseink szerint a jelenlegi portfólióban szereplő precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzésünkből előbb alap- (BSc), majd mester- (MSc) szakot indítunk. Az új állategészségügyi mérnökképzéssel egyebek mellett az állat szaporodásbiológia területén kíván továbbfejlődni a kar. Emellett a MÉK képzési kínálata az élelmiszerhigiéniai mérnök MSc-vel is bővül várhatóan 2023 szeptemberétől – sorolta a kari vezető.

A folyamat eredményességét mutatja az ötéves osztatlan agrármérnök képzés sikere is, az elmúlt években folyamatosan nőtt a szakra jelentkezők száma. A most végzett 19 hallgató helyét 2022 szeptemberében már 60-an veszik át.

Pepó Péter, a DE MÉK Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, szakfelelős. (Kép. Debreceni Egyetem)

Az elmúlt 10 év legfontosabb és legjobb döntése volt a képzés újraindítása. A munkaerőpiac felől hatalmas volt a nyomás, valamint az igény az osztatlan 5 éves mesterszakra visszavezetésére. A BSc-én végzett hallgatók közül sajnos kevesen folytatják tanulmányaikat a mesterképzésben. Az osztatlan szakot azok választják, akik mélyebben szeretnék megismerni az agrárium folyamataival, tanulmányaikat követően képesek lesznek bekapcsolódni a technológiai fejlesztésekbe és az oktatásba, valamint a kutatásban, arról nem is beszélve, hogy erről a szakról egyenes út vezet a doktori képzésbe is – fejtette ki Pepó Péter, a DE MÉK Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, szakfelelős.

A képzési rendszer megújításának részeként 15 év után, 2021 szeptemberében indította újra halgazdálkodási szakirányú továbbképzési szakát (halászati szakmérnök) az agrárkar. Az egy éves képzés végén 15 fő tett most záróvizsgát.

Szűcs István, a DE GTK Gazdálkodástudományi Intézetének vezetője. (Kép. Debreceni Egyetem)

A szakirányú diplomával rendelkezőknek szóló képzés a jövőben másfél évesre, azaz három félévesre bővül. A diákjaink az első két félévben természettudományi és biológiai alapismereti tárgyakon túl műszaki és technológiai, valamint gazdálkodási és üzemvezetési ismereteket szereznek. A harmadik félévben üzemlátogatásokat szervezünk a hallgatóknak, és ekkor készítik el a szakdolgozatukat is. Az üzemlátogatások során tógazdasági és intenzív üzemi haltermeléssel, valamint halfeldolgozással rendelkező gazdaságokat keresünk fel. Debrecenben egyedül álló módon a hallgatók elkészítik egy tógazdasági haltermeléssel foglalkozó hazai vállalkozás éves működési tervét, mely egy olyan szintetizáló jellegű munka, melyhez a biológiai, technológiai és a gazdasági jellegű ismeretekre egyaránt szükség van – fejtette ki Szűcs István, a DE GTK Gazdálkodástudományi Intézetének vezetője, a szak vezető oktatója.

Hozzátette: a harmadik félévben a hallgatók egy olyan országjáráson vesznek részt, ahol megismerkednek a hazai halgazdálkodási ágazat meghatározó szereplőivel, ezzel is kiegészítve az iskolapadban szerzett elméleti ismereteket.

Forrás: Debreceni Egyetem

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom