További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Prof. Dr. Kerpely Kálmán akadémikusra emlékeztek a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán
Prof. Dr. Kerpely Kálmán akadémikus, volt debreceni gazdasági akadémiai igazgató halálának 82. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött közös megemlékezést tartott pénteken a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint a Kerpely Kálmán Doktori Iskola és a Kerpely Kálmán Szakkollégium a Professzor szobránál a Böszörményi úti Campus parkjában.
Dr. Kerpely Kálmán felsőfokú tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián, a keszthelyi Gazdasági Tanintézetben, ezt követően a halle-wittenbergi egyetemen végezte. Rövid megszakítással 1898-től egészen 1912-ig dolgozott igazgatóként a Debreczeni Gazdasági Tanintézet, majd annak jogutódján a Debreczeni Gazdasági Akadémián. Ezzel párhuzamosan 1897-től az általa szervezett debrecen-pallagpusztai Magyar Királyi Dohánykísérleti Állomás első igazgatójaként is tevékenykedett egészen 1920-ig. Igazgatói munkáját az alaposság és a következetesség, valamint a kollegiális segítőkészség jellemezte. De nemcsak munkatársait segítette, hanem hozzájárult az intézmény hazai, majd később nemzetközi elismertségéhez is. Vezetőként növelte az oktató karral szemben támasztott elvárásokat, és különös hangsúlyt fektetett a kutatómunka erősítésére. Igazgatósága alatt a debreceni akadémia rohamos fejlődésnek indult, csakúgy, mint a hozzátartozó tangazdaság. Folyamatosan emelkedett az oktatás színvonala, mélyebb és szélesebb tudományos tevékenység valósult meg, és egyre erősebbé vált a termelő nagyüzemek és az intézmény kapcsolata. Dr. Kerpely Kálmán irányítása alatt Debrecen-Pallagon egy olyan mai szóval élve modern egyetemi campus jött létre, mely nemzetközi szinten is párját ritkította. Bár Debrecen városából 1920-ban Budapestre került tudományos tevékenysége haláláig erősen Debrecenhez kötötte – fogalmazott nyitóbeszédében Fekete István.
Kerpely Kálmán akadémikus életpályájának rövid ismertetését követően a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar nevében Stündl László dékán emlékezett. Kiemelte, hogy nem véletlen a megemlékezésül választott nap, ugyanis 82 évvel ezelőtt pontosan ezen napon 1940. június 24.-én hunyt el Kerpely Kálmán agrokémikus, növénynemesítő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki közel fél évszázadon át volt a hazai- és a nemzetközi agrárfelsőoktatás és kutatás egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek több mint 28 éven át tartó aktív debreceni tevékenysége elévülhetetlen érdemeket szerzett a debreceni agrárfelsőoktatás számára.
Karunk számára kiemelt fontossággal bír a hagyományápolás és egyben a tiszteletadás, melynek egyik számunkra legfontosabb megjelenési formája, hogy a campusunkon felállított példaképül szolgáló jeles, iskolateremtő professzoraink szobra előtt közösségi módon megemlékezést teszünk. A megemlékezések kiváló alkalmat teremtenek hallgatóink alma mater iránti kötödésének erősítésében, olyan érzelmi alapok kialakításában, amellyel tanítványaink bátran hirdetik „mi debreceni agrárosok vagyunk”!
Hisszük, hogy az egyetemi oktatásban nem csupán a szakmai ismeretek legmagasabb szintű átadására van szükség, a szemléletformálás is legalább olyan jelentőséggel bír. A szemléletformáláshoz pedig szükség van elődeink, neves professzoraink által hátra hagyott gazdag szellemi örökségünk ápolására, gondozására, a jövő generációk számára történő átörökítésre. Kerpely Kálmán Professzor Úr életpályája mind a mai napig fundamentumként, lámpásként szolgál, és iránymutatást ad mindennapi szakmai tevékenységünk alakításában – fogalmazott Stündl László.
A megemlékezés keretében Nagy János prorektor úr a Kerpely Kálmán Doktori Iskola és a Szakkollégium nevében elmondta, hogy Kerpely Kálmán kutatói és pedagógiai tevékenysége Debrecenben bontakozott ki igazán. Tudományos munkássága több tudományág metszéspontján bontakozott ki. Kutatásai főként a talajerőpótlás és a műtrágyázás növényélettani szempontú vizsgálatára irányultak, hozzájárult egyes kultúrnövények agrotechnikai eljárásainak fejlesztéséhez, továbbá jelentős munkásságot fejtett ki a dohány és a rozs nemesítése terén. A műtrágyázás első magyarországi népszerűsítői közé tartozott. Pályája során behatóan tanulmányozta a talaj fizikokémiai tulajdonságait és a termőszintben lezajló folyamatokat, a talaj tápanyag- és vízforgalmát. Kérdésfeltevéseivel arra kereste a választ, hogy az egyes talajművelési eljárások egyfelől miként befolyásolják a terméshozam nem pusztán mennyiségi, de minőségi javulását, másfelől hogyan járulnak hozzá a talaj nedvességtartalmának megőrzéséhez.
Kerpely Kálmán közel fél évszázadon keresztül volt a hazai mezőgazdasági szakoktatás egyik legkiemelkedőbb alakja, aki a Földművelésügy Minisztérium felkérésére a XX. század elején komoly szerepet vállalt a magyarországi gazdasági tanintézetek akadémiákká szervezésében, illetve a kor akkori kívánalmainak leginkább illeszkedő tantervek kidolgozásában. A debreceni agrárfelsőoktatásért végzett önzetlen, fáradhatatlan és kimagasló tevékenysége okán, mind a mai napig hálás szívvel és megbecsüléssel gondol a debreceni egyetemi polgárság Kerpely Kálmán elévülhetetlen munkásságára – fogalmazott beszédében Nagy János.
A megemlékezésen végül Stündl László dékán úr a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, míg Nagy János Prorektor úr és tanítványa Izsó-Szabó Atala a Kerpely Kálmán Doktori Iskola és a Kerpely Kálmán Szakkollégium nevében helyezett el koszorút.
Írta: Fekete István, DE-MÉK
Fotó: Illés Árpád, Ragán Péter, DE-MÉK
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV