Az Agrárminisztérium előzetesen ismerteti az új szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét
Az Agrárminisztérium előzetesen ismerteti az új szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét annak érdekében, hogy a magyar gazdatársadalom a KAP Stratégiai Terv hivatalos elfogadása előtt megkezdhesse a felkészülést.
Az Agrárminisztérium előzetesen ismerteti az új szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét. (A fotó illusztráció. Forrás: Pixabay)
Magyarország kidolgozta a rugalmas szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét, amit az Európai Bizottság informálisan már elfogadott. A 2022 őszi vetések megtervezésekor már figyelembe kell venni a 2023-tól érvényes vetésváltási szabályokat.
Az ide kattintva elérhető részletes útmutató segíti az eligazodást az új magyar modellben.
Forrás: Agrárminisztérium
Egy holland kecsketenyésztő nem engedi a gyerekeit biciklizni a farkas miatt: “Kicsi az esély, de a kockázat nagy” – mondja. A hétgyermekes leusdeni De Kruijf gazdálkodó család hónapok óta csak autóval közelkedik a az iskola és a házuk között. Ahová korábban a gyerekek mentek egyedül biciklivel, addig mára – főleg – a legkisebbeket autóval viszik a szüleik iskolába és egyéb tevékenységekre. Félnek a farkastól és ez közvetlen hatással van mindennapi életükre.
Nem engedik a szüleik biciklivel a gyerekeket a városba. Fotó: RTV Utrecht
Martijn és Fenna de Kruijf Leusdenben élnek, és van egy kecskefarmjuk, mintegy ezer kecskével. Hét gyermekük közül három Scherpenzeelben jár általános iskolába. Ősz óta kocsival hozzák őket haza.
„Akkor kezdődött, hogy bejött egy üzenet, hogy egy iskolás fiú azt mondta, hogy több farkas vette körül” – mondja Fenna miközben az RTV Utrecht ,munkatársával beülnek az autóba, hogy elhozzák a gyerekeket az iskolából. A fiú tavaly novemberben azt mondta, hogy látott egy farkasfalkát Leusden és Scherpenzeel között. “Ha ott állnék és lenne egy farkas, nem tudnám, mit csináljak, ha három kisgyerekem lenne velem. Hogyan viselkednél?”
Leusden Hollnadia sűrűn lakott részén található. Forrás: Google Map
Sok időbe telik
Gyakran Fenna hozza és viszi fel a gyerekeket. Körülbelül tizenöt perces autóútra van. Néha hetente nyolcszor oda-vissza vezet. Iskolába, találkozni és a templomba. Időnként Martijn elviszi a gyerekeket.
“Most sokkal többet kell figyelnie az órát, hogy időben eljussanak a gyerekek. Különben maguktól jönnének haza. Ez csak a nap egy részét foglalja el” – mondja. Azt is szégyennek tartja, hogy a gyerekek ma már sokkal kevesebbet mozognak a szabadban. “Most már kevésbé lehetséges, hogy kiszellőztesse a fejét egy kerékpáron.”
Martijn és Fenna reméli, hogy hamarosan világos és reális politikát dolgoznak ki a farkas kezelésére és a problémás farkasok kezelésére. Februárban Leusdenben részt vettek egy tájékoztató találkozón a farkasról.
“Akkoriban a farkassal való együttélésről volt szó. De még az este után is az az érzésem, hogy a farkasnak szabad keze van, és nekünk kell alkalmazkodnunk. Azt hiszem, ez túl őrültség ahhoz, hogy szavakat lehessen mondani.” – mondja.
Mindig legyünk éberek a farkasra
Martijn nyárára már előre vetít egy problémát is: az ezer kecskét mindig az istállóban tartják, így ez addig védelmet is nyújt, de a nyári hónapokban a gazda valójában ki akarja nyitni az istálló ajtaját nappal és éjszaka is egyaránt. Érthető, mert ennyi állatra szellőztetni kell.
“Kell kerítést készíteni azokhoz az ajtókhoz? – kérdezi. Az istálló ajtaja négy méter magas. És naponta hússzor kell ki-be mennem az istállóból. Működőképesnek kell maradnia.”
A leusdeni gazda megérti, hogy ott van a farkas. De nem hiszi, hogy a jelenlegi politika olyan helyzetet teremtene, hogy jól együtt tudjunk élni a farkassal.
“Akár megszokjuk, akár nem, kicsi a támadás esélye, de a kockázat nagy. És ez nem változik, ezért mindig ébernek kell maradnunk a farkasra.”
Most érkeztünk haza Leusdenbe az iskolásokkal – mesélik az RTV Utrecht mnunkatársának. De Fennának nem ez volt a nap utolsó autóútja.
Templomba megyünk még az este s ezért ma még kétszer oda-vissza fogok vezetni Scherpenzeelbe, pedig mehetnénk biciklivel is…
Forrás: RTV Utrecht
A ciroktermesztés egyik legnagyobb nehézségének mondható a gyomok elleni küzdelem
A ciroktermesztés egyik legnagyobb nehézségének mondható a gyomok elleni küzdelem, ugyanis a kezdeti gyomelnyomó képessége elmarad a kukoricáétól. Cirok kultúrában sok alternatíva közül választhatunk a vegyszeres gyomirtási eljárásokon belül, amelyek lehetnek vetést követően azonnal kijuttatható (preemergens), vagy a kikelt növény fejlettségi állapotától függően (posztemergens) alkalmazható megoldások.
Fotó: Pixabay
A gabonafélékhez sorolható cirok a kukorica alternatívájának tekinthető, de annál szárazságtűrőbb és jóval ellenállóbb a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben. Ez a növény lehetőséget és megoldást jelenthet a gazdáknak arra, hogy aszályos körülmények között, gyengébb adottságú termőhelyeken is biztos jövedelmet nyújtson.
A ciroktermesztés legnagyobb nehézségének mondható a gyomok elleni küzdelem, ugyanis a kezdeti gyomelnyomó képessége a kukoricáétól elmarad, így mindenképpen gyomirtani kell.
Cirok kultúrában sok alternatíva közül választhatunk a vegyszeres gyomirtási eljárásokon belül a PRE/POST kezelésekre. Az engedéllyel rendelkező készítmények felhasználása kizárólag az engedélyokiratokban foglaltak betartása mellett történhet. A felhasználásra és a hatékonyságra vonatkozó további információk szintén megtalálhatók a készítmények engedélyokirataiban.
Az engedéllyel rendelkező készítmények listája és további részletes információk a következő cikkben elérhetőek: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-cirok-kultura-gyomirtasi-technologiai-es-engedelyezett-keszitmenyei
Forrás: NÉBIH
Nyilatkozott Nagy István agrárminiszter:
Órákon belül felszámolják a ragadós száj- és körömfájásvírussal fertőzött rábapordányi állattartó telepet – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombati sajtótájékoztatóján, Budapesten. Hozzátette: a vírus megállításához minden állattartó fegyelmezett együttműködésére van szükség.
Fotó: Google
A miniszter elmondta, hogy a hatóságok hatalmas munkát végeznek a telepen, 875 szarvasmarha leölése megtörtént. Hozzátette: mivel sertések is voltak a telepen – bár náluk nem találtak fertőzést -, a marhák közelsége miatt elkerülhetetlen, hogy az egész sertésállományt is felszámolják. Ennek nagy része már megtörtént, estére minden állatot leölnek, vasárnapra pedig elföldelik őket – jelezte. A tárcavezető szavai szerint a sertések “vírusgyárakká” válhatnak, ha rájuk is átterjedne a fertőzés. “Nincs más lehetőség, bármennyire is fáj a szívünk, minél előbb el kell földelni őket azért, hogy a többi állatot meg tudjuk menteni” – fogalmazott Nagy István.
A miniszter köszönetet mondott az állategészségügyi szakembereknek, a rendőröknek, a katasztrófavédőknek, a polgárőröknek, a katonáknak és a kormányhivatalok munkatársainak is, hogy “a családot és az ünnepet hátrahagyva éjjel-nappal dolgoznak.” Nyomatékosította ugyanakkor: a védekezés nem csak a hatóságok feladata. Az országban minden állattartó felelőssége, hogy sikerüljön megállítani ezt a vírust – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: ha az állattartók fegyelmezetlenek és felelőtlenek, ez a vírus nem fog megállni. “Aki most nem figyel, az holnap már nem tud mit megmenteni” – húzta alá. Azt mondta: minden ember, minden jármű vagy telepre érkező eszköz potenciális vírushordozó lehet. Jelezte azt is, hogy nem volt dolgunk ezzel a vírussal ötven éve, ezért sokan nem érzik a veszélyt. Nagy István rögzítette: a lakosság semmilyen veszélyben nincsen, a vírus emberre nem veszélyes. A tárcavezető felhívta a figyelmet a dögtemetők körüli lakossági és politikai hangulatkeltésre is. Azt mondta, érthető a lakosság ellenérzése, de ezek a helyszínek pont azért vannak kijelölve, mert a legalkalmasabb, legbiztonságosabb helyek az elföldelésre. “Kellő mélységbe tudjuk temetni az állatokat, de a talajvíztől messze” – mutatott rá.
Közölte: a biztonságot szolgálja az is, hogy a helyszíneken ivóvíz-monitoring kutakat működtetnek. Az állattartóknak pedig telepnapló vezetését is előírták – jegyezte meg. Nagy István hangsúlyozta: a felesleges hangulatkeltés lassítja a védekezési folyamatot, és esélyt teremt a vírus továbbterjedésére, ezt pedig mindenképpen el kell kerülni. “Közös érdekünk, hogy a ragdós száj- és körömfájás vírust minél hamarabb le tudjuk győzni” – jelentette ki.
hu 
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian