Kiemelt cikk
SZERBIA: Vajdaság – Villáminterjú Dr. Molnár Viktorral Ilonafalun
Dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója az Agro Jager News lapigazgatójának, Dr. Szilágyi Bay Péternek villáminterjút adott Szerbiában, az Ilonafalun megrendezett Juhászok és mezőgazdászok XI. találkozóján.
Szerbiában, Vajdaságban, Észak-Bánátban Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere és Dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója, a Juhászok és mezőgazdászok XI. találkozóját közösen nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitót követően Dr. Molnár Viktor az Agro Jager News lapigazgatójának, Dr. Szilágyi Bay Péternek villáminterjút adott. Ilonafaluban. A híres Kapitány-réten járunk.
Hogyan értékeli a Juhászok és mezőgazdászok XI. találkozóját.
Kegyelmi állapot, hiszen szerte mindenütt leszakadt az ég és itt, Ilonafalun süt a nap! Ahogy Ilonfalu felé haladtunk, több zivatargócon keltünk át. Medárd után vagyunk és a nyári zivatarok időszakát éljük, de úgy gondolom, hogy ezt egyetlen egy mezőgazdász és állattenyésztő sem bánja. Sokan jöttek a találkozóra és a hagyományokat gyakorló, ápoló tradicionális juhászat is képviselteti magát. Itt vannak a pásztorok és a környező falvakból fogatokkal, kocsikkal is érkeztek. Jólesik az embernek, hiszen a hajtók között sok fiatal fogja a szárat. Családok, fiatalok, gyerekek jöttek el. Szemközt hagyományos birkanyírók versenyeznek, emitt pedig már a legkisebbek népviseletben sorakoztak fel. Erről szól a juhászok és a mezőgazdászok találkozója. Hamarosan indul az aratás. Most még van egy kis idő, aztán ahogy felszárad a határ, megindulnak a kombájnok, elindul a cséplés.
Mit vetettek itt Vajdaságban a gazdák? Hogyan alakult a 2022/2023-as gazdálkodási évben a vetésszerkezet?
Az elmúlt esztendőben Szerbiát és Vajdaságot sem kímélte az aszály. 100 év óta nem látott szárazság pusztított és a növénytermesztés után az állattenyésztés sínylette meg a károkat. Mára ezt kinövi az ország, de a vetésszerkezetben megmutatkozik, hogy a vetésterületek 45-50%-át olajos növények teszik ki. A kukoricával óvatosabbak a gazdák, de hozzá kell tenni, hogy a szerbiai kukoricatermesztés mindig nagyon jó genetikai alapokra épült. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy idén látványosan kevesebbet vetettek. Az eső jó ütemben érkezett, igaz, nagyon nagy melegek nem voltak eddig, de szemlátomást megugrott a határ, bizakodók a termelők.
Az őszi kalászosok hogyan alakulnak?
A gabona tekintetében úgy gondolom nem kell bemutatni Bácskát, Bánátot. A jó földek mellett azonban nagyon fontos a jó minőségű vetőmag. Ezt tudja az itt élő ember, az itt élő gazda. A hazai nemesítés ismeri és kiszolgálja a termelők igényeit és határozott célok között szerepel a szárazságtűrés, a minőség és a betegség-ellenállóság kérdésköre. Ebben nagyon szigorú előírások segítik a termelést, hogy a legjobb minőségű vetőmagokhoz jussanak a gazdák. Szoktuk mondani, hogy ilyenkor már érik a búza, az árpa, de az eső mégis nagyon kell a kapásoknak. Várakozással állunk a betakarítás előtt, hiszen majd csak az első minősítések mutatják meg, hogy mit is tudnak idén a búzák. A szemfeltöltődés idejében járunk, bízunk benne, hogy nem szorul meg a gabona, erre már gyakorlatilag nem is lehet esély.
Ön végzettségét tekintve állatorvos. Hogyan vészelték át a szerbiai, a vajdasági gazdák az elmúlt időszakot?
Határozottan mondhatom, hogy nem volt egyszerű, mert az árak nagyon magasak voltak. Az abraktakarmányok alapját a kukorica és a gabona adja, de a premixek és más kiegészítők ára is megemelkedett. Nekünk állatorvosoknak kiemelt feladataink között szerepelt, hogy az állategészségügyi kérdésekben országos szinten segítsük a termelést. Úgy gondolom, hogy jól vizsgáztak a szerbiai állatorvosok, mert sem az ASP, sem a madárinfluenza nem okozott problémát. Persze a mérleg másik oldalán egy fegyelmezett állattenyésztési gyakorlat állt. Összefogással, precíz, pontos és szakmailag felkészült, képzett szakemberekkel át tudtuk vinni az ágazatot a nehézségeken. Látható, hogy összefogással nehéz időszakokban is eredményesek tudunk lenni.
Ma már Szerbia európai uniós csatlakozása megkerülhetetlen és szükséges ahhoz, hogy a közép-európai térség, szűken véve a Kárpát-medencében élő országok tovább fejlődjenek. Hogyan készítik fel a termelőket és magát az ágazatot a közös piacra?
Szerbia közigazgatása, majd tovább szűkítve a mezőgazdasági szakigazgatásra, már olyan, az ágazatot teljes keresztmetszetében támogató informatikai alapokra telepített hálózatot épített, amellyel már most képes arra, hogy a termelőit napi szinten támogassa. A családi gazdaságok kontinuitása nem szűnt meg és Szerbia mindig is engedte a kis termelőket: ha akarnak, maguk is gazdálkodhattak, de léteztek szövetkezetek is. Ezek a kis egységek 60-70 éves múltat is maguk mögött tudhatnak, ami olyan gyakorlati tudást jelent, ami erőssé teszi a szerbiai, vajdasági termelőket.
Hogyan képes Szerbia arra, hogy a fogyasztók a szerbiai termékeket válasszák?
A szerbiai emberek tudják, hogy a belföldi áruk nagyon jó minőségűek. Ennek tradíciós hagyományai vannak. A kölcsönösség jellemzi az élelmiszer-előállítást és a termelők azt szeretnék, ha a vevő holnap is nála vásárolna. Ez a hozzáállás a legkisebbektől a nagyiparig jellemzi a szerbiai termelést. Léteznek piacok, Újvidéken például három piac is fogadja a termelőket és a vásárlókat. A megszokott ízek, a jó minőségű alapanyagok, mind szükségesek ahhoz, hogy az itteni konyhaművészet világhírűvé vált. Ezek a fogyasztói szokások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a legkisebbek is megmaradjanak, sőt fejlődhessenek. Mindezt pontosan tudják a vásárlók is.
Hogyan látja a jövőt? Mire van szüksége a termelésnek?
A termelés felkészültsége, az oktatási háttér, az Újvidéki Egyetem, a felsőoktatás és az állam nyújtotta szakigazgatás bázisa teljes mértékben biztosított. Ebben dinamikusan és folyamatosan fejlődik az ágazatunk. Azonban a meglévő tudáshoz, a termelésierő mellé, látható, hogy integrátorokra van szükség például a kertészeti szektorban. Így Észak-Bánátban egyes részeken a fokhagymatermelőket kellene összetartani, de így az uborkatermelőknek és más gyümölcstermelőknek is szüksége lenne ahhoz, hogy egységesen, nagy volumenű termelést lehessen produkálni. Ehhez, ami nagyon fontos, a jóminőségű termőföld adott, amely mellett ott állnak a szerbiai, a vajdasági termelők. Az öntözővíz sok helyen biztosított és az állam is minden feltételt garantál, de ebben a szegmensben várható egy olyan expozíció, amely, ha kimozdítja a holtpontról a termelést, sok embernek lesz képes megélhetést biztosítani és ezzel segíteni a vidéki, a falusi életet választókat. Ezekért a célokért dolgozunk most a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap munkatársaival, szakembereivel.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége