Keressen minket

Kiemelt cikk

SZERBIA: Vajdaság – Villáminterjú Dr. Molnár Viktorral Ilonafalun

Print Friendly, PDF & Email

Dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója az Agro Jager News lapigazgatójának, Dr. Szilágyi Bay Péternek villáminterjút adott Szerbiában, az Ilonafalun megrendezett Juhászok és mezőgazdászok XI. találkozóján.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Szerbiában, Vajdaságban, Észak-Bánátban Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere és Dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója, a Juhászok és mezőgazdászok XI. találkozóját közösen nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitót követően Dr. Molnár Viktor az Agro Jager News lapigazgatójának, Dr. Szilágyi Bay Péternek villáminterjút adott. Ilonafaluban. A híres Kapitány-réten járunk.

Dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója, a Juhászok és mezőgazdászok XI. találkozóját nyitja meg Szerbiában, a Vajdaságban, Ilonafalun. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Hogyan értékeli a Juhászok és mezőgazdászok XI. találkozóját.

Kegyelmi állapot, hiszen szerte mindenütt leszakadt az ég és itt, Ilonafalun süt a nap! Ahogy Ilonfalu felé haladtunk, több zivatargócon keltünk át. Medárd után vagyunk és a nyári zivatarok időszakát éljük, de úgy gondolom, hogy ezt egyetlen egy mezőgazdász és állattenyésztő sem bánja. Sokan jöttek a találkozóra és a hagyományokat gyakorló, ápoló tradicionális juhászat is képviselteti magát. Itt vannak a pásztorok és a környező falvakból fogatokkal, kocsikkal is érkeztek. Jólesik az embernek, hiszen a hajtók között sok fiatal fogja a szárat. Családok, fiatalok, gyerekek jöttek el. Szemközt hagyományos birkanyírók versenyeznek, emitt pedig már a legkisebbek népviseletben sorakoztak fel. Erről szól a juhászok és a mezőgazdászok találkozója. Hamarosan indul az aratás. Most még van egy kis idő, aztán ahogy felszárad a határ, megindulnak a kombájnok, elindul a cséplés.

A juhásztalálkozó Ilonfalun. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Mit vetettek itt Vajdaságban a gazdák? Hogyan alakult a 2022/2023-as gazdálkodási évben a vetésszerkezet?

Az elmúlt esztendőben Szerbiát és Vajdaságot sem kímélte az aszály. 100 év óta nem látott szárazság pusztított és a növénytermesztés után az állattenyésztés sínylette meg a károkat. Mára ezt kinövi az ország, de a vetésszerkezetben megmutatkozik, hogy a vetésterületek 45-50%-át olajos növények teszik ki. A kukoricával óvatosabbak a gazdák, de hozzá kell tenni, hogy a szerbiai kukoricatermesztés mindig nagyon jó genetikai alapokra épült. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy idén látványosan kevesebbet vetettek. Az eső jó ütemben érkezett, igaz, nagyon nagy melegek nem voltak eddig, de szemlátomást megugrott a határ, bizakodók a termelők.

A juhokat az évszázados technikával éppenúgyanúgy képesek ma is megnyírni a pásztorok, ahogy régen, de a fogásokat meg kell tanulni. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Az őszi kalászosok hogyan alakulnak?

A gabona tekintetében úgy gondolom nem kell bemutatni Bácskát, Bánátot. A jó földek mellett azonban nagyon fontos a jó minőségű vetőmag. Ezt tudja az itt élő ember, az itt élő gazda. A hazai nemesítés ismeri és kiszolgálja a termelők igényeit és határozott célok között szerepel a szárazságtűrés, a minőség és a betegség-ellenállóság kérdésköre. Ebben nagyon szigorú előírások segítik a termelést, hogy a legjobb minőségű vetőmagokhoz jussanak a gazdák. Szoktuk mondani, hogy ilyenkor már érik a búza, az árpa, de az eső mégis nagyon kell a kapásoknak. Várakozással állunk a betakarítás előtt, hiszen majd csak az első minősítések mutatják meg, hogy mit is tudnak idén a búzák. A szemfeltöltődés idejében járunk, bízunk benne, hogy nem szorul meg a gabona, erre már gyakorlatilag nem is lehet esély.

A legeltetéses állattartás nélkül a gyepgazdálkodás és a fajmegőrzés is veszélybe kerül. Ez nemcsak állattenyésztési, hanem természetvédelmi kérdés is. Juhok az ilonfalui találkozón Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Ön végzettségét tekintve állatorvos. Hogyan vészelték át a szerbiai, a vajdasági gazdák az elmúlt időszakot?

Határozottan mondhatom, hogy nem volt egyszerű, mert az árak nagyon magasak voltak. Az abraktakarmányok alapját a kukorica és a gabona adja, de a premixek és más kiegészítők ára is megemelkedett. Nekünk állatorvosoknak kiemelt feladataink között szerepelt, hogy az állategészségügyi kérdésekben országos szinten segítsük a termelést. Úgy gondolom, hogy jól vizsgáztak a szerbiai állatorvosok, mert sem az ASP, sem a madárinfluenza nem okozott problémát. Persze a mérleg másik oldalán egy fegyelmezett állattenyésztési gyakorlat állt. Összefogással, precíz, pontos és szakmailag felkészült, képzett szakemberekkel át tudtuk vinni az ágazatot a nehézségeken. Látható, hogy összefogással nehéz időszakokban is eredményesek tudunk lenni.

Dr. Nagy Viktor: Az ágazat minden szereplőjére szükség van és pásztorok nélkül nem lehet hagyományos, legeltetéses állattartást megvalósítani. Pásztorember Oromhegyesen Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Ma már Szerbia európai uniós csatlakozása megkerülhetetlen és szükséges ahhoz, hogy a közép-európai térség, szűken véve a Kárpát-medencében élő országok tovább fejlődjenek. Hogyan készítik fel a termelőket és magát az ágazatot a közös piacra?

Szerbia közigazgatása, majd tovább szűkítve a mezőgazdasági szakigazgatásra, már olyan, az ágazatot teljes keresztmetszetében támogató informatikai alapokra telepített hálózatot épített, amellyel már most képes arra, hogy a termelőit napi szinten támogassa. A családi gazdaságok kontinuitása nem szűnt meg és Szerbia mindig is engedte a kis termelőket: ha akarnak, maguk is gazdálkodhattak, de léteztek szövetkezetek is. Ezek a kis egységek 60-70 éves múltat is maguk mögött tudhatnak, ami olyan gyakorlati tudást jelent, ami erőssé teszi a szerbiai, vajdasági termelőket.

Kiváló hazai, piacos áru Szerbiából Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Hogyan képes Szerbia arra, hogy a fogyasztók a szerbiai termékeket válasszák?

A szerbiai emberek tudják, hogy a belföldi áruk nagyon jó minőségűek. Ennek tradíciós hagyományai vannak. A kölcsönösség jellemzi az élelmiszer-előállítást és a termelők azt szeretnék, ha a vevő holnap is nála vásárolna. Ez a hozzáállás a legkisebbektől a nagyiparig jellemzi a szerbiai termelést. Léteznek piacok, Újvidéken például három piac is fogadja a termelőket és a vásárlókat. A megszokott ízek, a jó minőségű alapanyagok, mind szükségesek ahhoz, hogy az itteni konyhaművészet világhírűvé vált. Ezek a fogyasztói szokások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a legkisebbek is megmaradjanak, sőt fejlődhessenek. Mindezt pontosan tudják a vásárlók is.

Szerbia európai uniós csatlakozása megkerülhetetlen Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Hogyan látja a jövőt? Mire van szüksége a termelésnek?

A termelés felkészültsége, az oktatási háttér, az Újvidéki Egyetem, a felsőoktatás és az állam nyújtotta szakigazgatás bázisa teljes mértékben biztosított. Ebben dinamikusan és folyamatosan fejlődik az ágazatunk. Azonban a meglévő tudáshoz, a termelésierő mellé, látható, hogy integrátorokra van szükség például a kertészeti szektorban. Így Észak-Bánátban egyes részeken a fokhagymatermelőket kellene összetartani, de így az uborkatermelőknek és más gyümölcstermelőknek is szüksége lenne ahhoz, hogy egységesen, nagy volumenű termelést lehessen produkálni. Ehhez, ami nagyon fontos, a jóminőségű termőföld adott, amely mellett ott állnak a szerbiai, a vajdasági termelők. Az öntözővíz sok helyen biztosított és az állam is minden feltételt garantál, de ebben a szegmensben várható egy olyan expozíció, amely, ha kimozdítja a holtpontról a termelést, sok embernek lesz képes megélhetést biztosítani és ezzel segíteni a vidéki, a falusi életet választókat. Ezekért a célokért dolgozunk most a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap munkatársaival, szakembereivel.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Címkék:

Kiemelt cikk

Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között

Print Friendly, PDF & Email

A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.

Published

4 nap

on

2024.12.17.

By

Print Friendly, PDF & Email

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.

Balról jobbra: Marian-Cătălin Predoiu (miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Románia), Pintér Sándor (belügyminiszter, Magyarország), Atanas Ilkov (belügyminiszter, Bulgária), Magnus Brunner (belügyekért és migrációért felelős biztos) © Hungarian Presidency

Schengeni térség

Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!

Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.

A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.

Agro Jager News

Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között

A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.

A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.

Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.

 

Magyar Elnökség

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz

Published

3 hét

on

2024.11.28.

By

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.

Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség

Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:

„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –

A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.

Forrás: Magyar Elnökség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!
Tovább olvasom

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

2 hónap

on

2024.10.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1