Mezőgazdaság
Mi termett a felperzselt földeken 2022-ben?
Az aszály okozta pusztítás számokban:
A mezőgazdaság bruttó hozzáadott érték volumene 2022-ben 37 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. (Ez a mutató még folyó áron is mínuszban volt: az inflációtól „eltekintve” 11 százalékos volt a csökkenés.) A visszaesésért döntően az aszály okolható, aminek következtében a főbb szántóföldi növények termése jelentősen elmaradt az előző évitől.
A statisztikai hivatal „Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2022” című kiadványa gyászos adatokat sorol: árpából 10 százalékkal, a legnagyobb mennyiségben betakarított búzából 21 százalékkal, az aszálynak leginkább kitett kukoricából 57 százalékkal kevesebbet arattak; a napraforgó hozama termőterületének bővülése ellenére 29 százalékkal, a korábbinál kisebb területen termesztett repcéé 31 százalékkal csökkent.
A hazai mezőgazdaság termelési szerkezete a szántóföldi növénytermesztés irányába tolódott el. Az ágazat ezáltal rendkívül érzékeny az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekre. 2022 rendkívül száraz volt a korábbi évekhez viszonyítva, és sajnos a jövőben gyakrabban előfordulhatnak hasonló időszakok – figyelmeztetnek a KSH szakértői, akik (talán kissé szokatlan módon) a „tanulságot” is levonták: „a 2022. évi rendkívül gyenge kibocsátás felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges újragondolni a termelési szerkezetet és technológiákat”.
A búza- és a kukoricatermés mutatói felettébb borúsak. Az előző évihez képest 6,5 százalékkal nagyobb betakarított területen mindössze 4,2 millió tonna búza termett, ami az előző öt év átlagától 20 százalékkal marad el. A 4,4 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 26 százalékkal maradt el a 2021-es rekordtól. Az aszály által felperzselt földekről mindössze 2,8 millió tonna kukoricát tudtak betakarítani, ami az előző öt év átlagától 63 százalékkal maradt el. A 3,4 tonnás termésátlag a 2021. évihez viszonyítva 44, az utolsó öt év átlagához képest 55 százalékkal kisebb. Ilyen alacsony hozamra több mint ötven éve nem volt példa.
A zöldségtermesztők valamivel jobb helyzetben voltak, de az aszály mellett őket hátrányosan érintette egyes növényvédő szer hatóanyagának kivonása, ami megnehezítette a kórokozók és a kártevők elleni védekezést. Csemegekukoricából és zöldborsóból így még az öntözött területeken is csak átlagos termést tudtak elérni
A gyümölcsösök közül a legnagyobb területet képviselő almából több mint tíz éve nem termett ilyen kevés. 313 ezer tonna almát szüreteltek, 61 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben.
A 2022-es statisztikában azért akad néhány kevésbé fanyar adat is: a kései fagyok elmaradásának köszönhetően a korábban virágzó gyümölcsösök (kajszi- és őszibarack, meggy, szilva) területein viszont 2019 óta a legnagyobb mennyiség termett.
Forrás: KAVOSZ
Mezőgazdaság
Segítünk eligazodni az e-GN-re vonatkozó kötelezettségek között
A NAK kiadványt készített a gazdálkodási napló kitöltéséhez
Az elmúlt években több olyan jogszabályi és technikai változás is bekövetkezett a gazdálkodási napló papíralapú kitöltését, továbbá elektronikus feltöltését illetően, amely sokakat elbizonytalanított a saját kötelezettségeikre vonatkozóan.
A Gazdálkodási napló vezetésére vonatkozó kötelezettség régóta része a gazdálkodók adminisztratív feladatainak, azonban az elmúlt években számtalan jogszabályi változás következett be a témát érintően. A Gazdálkodási napló alapvetően segít igazolni az olyan gazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályok betartását, mint a növényegészségügyi és növényvédelmi kötelezettségek teljesítése, a beporzók védelmének biztosítása, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program végrehajtása, továbbá az egyes műveletek rögzítése a gazdálkodó által a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatási eljárásban vállalt kötelezettségeknek való megfelelést is alátámasztja.
Papíralapon tehát már korábban is előírás volt a Gazdálkodási napló vezetése, de a jogszabályokban és támogatási feltételekben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált az előbb részleges, majd egyre bővebb elektronikus adatszolgáltatás. 2022-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal egy új rendszer fejlesztését kezdte meg, amely használatára vonatkozó előírások folyamatosan bővültek. 2023.01.01-től kezdve már 24 órán belül kellett rögzíteniük a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseiket a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak az új elektronikus rendszerben. 2023. július 1-től az adatszolgáltatás adattartalma bővült, a felületen ezt követően az e-Permetezési napló funkcionalitáson felül a növényvédő szeres kezelések mellett más, a Gazdálkodási napló műveleteinek, nitrát adatszolgáltatás adatainak rögzítése is lehetővé vált. Az elmúlt években tehát több olyan jogszabályi és technikai változás is bekövetkezett a Gazdálkodási napló kitöltését illetően, amely sokakat elbizonytalanított a saját kötelezettségeikre vonatkozóan.
Minden gazdálkodó helyzete egyedi az alap- és az általa vállalt különféle kötelezettségeket együttesen tekintve, így a jelen kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni az általános kötelezettségek terén. Kérjük, hogy minden gazdálkodó ellenőrizze a kötelezően betartandó rendeletek előírásain felül az általa vállalt pályázatok kritériumait és annak megfelelően vezesse saját Gazdálkodási naplóját. A NAK országos falugazdász tanácsadó hálózata készséggel áll a gazdálkodók rendelkezésére a felmerült kérdések kapcsán, továbbá segítséget nyújt az elektronikus adatrögzítésben egyaránt.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Kiemelt lehetőség a fejlődő országoknak a FAO és az AM ösztöndíjprogramja
2024. évi őszi szemeszterig 47 országból több mint 400 hallgató részesült ösztöndíjban.
A FAO és a magyar kormány megállapodásának keretei között a 2024. évi őszi szemeszterig 47 országból több mint 400 hallgató részesült ösztöndíjban.
Az Agrárminisztérium az AM-FAO ösztöndíjas program keretében a fejlődő országokból érkező hallgatók részére adományoz ösztöndíjat magyarországi egyetemeken mester szintű agrár tanulmányaik folytatására, bővítve ezzel az érintett országok mezőgazdasági termelésének tudásbázisát.
Az idei tanévre felvett diákok részére nyitó szakmai találkozót szervezett az Agrárminisztérium, mely alkalomból dr. Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár fogadta az új hallgatókat. Köszöntő beszédében elmondta, hogy az élelmiszerhiány csökkentése a népesség helyben tartását szolgálja, a rászoruló országok mezőgazdaságának és vidéki területeinek fejlesztése a migráció megelőzésének egyik hatékony eszköze a „helybe visszük a segítséget” elve alapján.
A program során idén 21, fejlődő országból érkező hallgató kezdheti meg mesterszakos tanulmányait Magyarországon. A végzett hallgatók többsége hazájába visszatérve magasabb pozícióhoz jut, így rájuk is tudjuk alapozni agrár-külkapcsolataink fejlesztését, mezőgazdasági szektorunk külpiaci kapcsolati rendszerének bővülését.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Fát vágtak, bozótot irtottak Komádi, Zsadány és Körösújfalu között – VIDEÓ
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A napokban forgalomlassítás és esetenként teljes útzár mellett tisztították meg a Hajdú-Bihar vármegye és a Békés vármegyéket összekötő útszakaszt. Kelet-Magyarország egyik legforgalmasabb útszakaszán, amely Gyulát, Békéscsabát, valamint Debrecent kapcsolja össze, sokszor tetemes a közúti forgalom. A megyeszékhelyeket összekötő utak közül ez a legrövidebb, így sokan választják, ahelyett, hogy a 47-es főút régi nyomvonalát követnék. Tóth Ferenc, Komádi polgármestere úgy fogalmazott, hogy a munkálatok az átutazók, a kereskedelmi forgalom számára egy biztonságos közelekedést tettek lehetővé, – ahol egyébként megközelítőleg 12 ezer ember mindennapjait is segítik – közülük is kiemelten a mezőgazdasággal foglalkozó és abban dolgozók közlekedése vált biztonságosabbá. Most öt kilométer hosszú szakaszon fát vágtak, bozótot irtottak a szakemberek – tájékoztatta Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere az Agro Jagert.
Komádi, Hajdú-Bihar vármegye legdélebbi városa, amely közvetlenül a Sebes-Körös partján fekszik. Jelentős fejlesztések, egy 32 hektáros kiadó iparterület (kattintson a részletekért) és szolgáltató, kereskedelmi, kistérségi központ a város. Olyannyira, hogy még a szomszédos vármegyéből, Békésből is a települések egy része, mint Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány, továbbá Körösújfalu lakói is erre felé veszik az irányt. Az orvosi, fogorvosi, gyermekorvosi ellátások, a gyógyszertár miatt pedig, távolabbról Mezőgyánból, de még Gesztről is Komádiba indulnak, amely település, a geszti Tisza-kastély felújítása miatt, egyébként is jelentős turisztikai vonzerővel bír – egyben növelve ezzel a közúti forgalmat, ugyanis a Tisza-kastélyt észak felől, Komádi irányából lehet csak megközelíteni.
Az érintett útszakaszon, a Sebes-Körös hídfőitől egészen Dobaipusztáig, dolgoztak az utak mentén, amely parancsoló volt, hiszen a gátakról összegyűjtött szénát szállító járművek, továbbá a horgászati turizmus miatt, a Sebes Körösre látogató horgászok könnyebben és biztonságosabban tudnak kifordulni a 4219-es útra. A városból idáig kivezető kerékpárút miatt is célszerű és valóban indokolt volt az útszakasz megtisztítása, mert szabadidejükben szívesen kerekeznek, kocognak ki a folyóhoz az itt élők – folytatta Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere..
Ám ennél a sokkal veszélyesebb útkereszteződést, a Komádi-Zsadány útszakaszt elérő Körösújfalu, Vésztő irányába elágazó csatlakozást is beláthatóvá tették – meséli Tóth Ferenc polgármester és mintegy százméteres hosszban vágták ki a fákat, cserjéket. Tóth Ferenc polgármester hozzátette azt is, hogy az elágazás és a Sebes Körös között található a Hajdú Gabona Zrt. egyik legnagyobb magtára, a Vörös Magtár is, ahonnan most már szintén biztonságosan kanyarodhatnak ki a terményeiket beszállító gazdák.
A kérdéses útszakasz vonatkozásában megkerestük a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t, akik arról tájékoztatták az Agro Jagert, hogy fakivágási munkák miatt ideiglenes forgalomkorlátozást vezettek be. A fakivágás és bozótirtás összesen több, mint öt kilométer hosszú szakaszon történt a 4219-es és a 422-es összekötő utakon. Ezen felül ütemezetten főleg a vegetációs időszakon kívül nemcsak Hajdú-Bihar vármegyében, hanem országos viszonylatban is számítani lehet növényzetgondozási, fakivágási vagy cserjézési munkákra, szerte az országos közutak mentén.
A fakitermelők törzskormányzású, homlókrakodós, speciális erdészeti eszközzel vonultak fel és sokszor látványos úttakarítással, fogásokkal tették járhatóvá az utat. Videó: Agro Jager
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. felhívta a figyelmet, hogy a közlekedők is tehetnek bejelentéseket ilyen esetekre vonatkozóan is.
Ezeket az észrevételeket pedig, igyekszünk beépíteni az ütemterveinkbe és az anyagi lehetőségeink közé. A bejelentéseket idekattintva lehet megtenni – tájékoztatta az Magyar Közút Nonprofit Zrt. az Agro Jagert.
Kép és szöveg: Agro Jager