Mezőgazdaság
A várható drasztikus klímaváltozás hatása az egészségre, a biodiverzitásra és az agráriumra
Tudományos ülést szerveztek a klímaváltozásról az Akadémia Nagytermében.
Az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság 2023. május 23-án a fenti címmel tartott tudományos ülést az Akadémia Nagytermében. A Bizottságon kívül a szervezésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség is részt vett, ami hozzájárult a megjelent hallgatóság jelentős létszámához. Az üléselnöki feladatokat Kosztolányi György, az MTA alelnöke és Poór Gyula a bizottság társelnöke látta el.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Bevezetőjében Poór Gyula akadémikus szólt a testület tagjait nemrég ért szomorú hírről, miszerint az akadémiai közgyűlés napján elhunyt Németh Tamás akadémikus, az MTA volt főtitkára.
Poór Gyula. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Örvendetes eseményként említette meg Kosztolányi György MTA élettudományi alelnökké történt újraválasztását, és a Bizottság elnökének, Petrányi Győző akadémikusnak a kilencvenedik születésnapja alkalmából tartott ünnepséget. Kosztolányi akadémikus is köszöntötte a résztvevőket, és felidézte a három élettudományi osztály által létrehozott Bizottság küldetését és egy-egy korábbi rendezvényét.
Kosztolányi György. Fotó: mta.hu / Sziget Tamás
A tudományos ülés első előadója Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője volt, aki az éghajlatváltozás és a városklíma hazai lakosságra gyakorolt várható hatásairól tartott előadást. Saját modellvizsgálataik eredményei alapján a Kárpát-medencében és különösen a városokban szélsőséges időjárási jelenségek várhatóak, elsősorban a 2050 utáni időszakban.
Ezeket a forró nappalok, a trópusi éjszakák, a heves csapadékos és az aszályos időszakok megnövekedése jellemzik majd.
Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ főorvosa a klímaváltozásnak az egészségre és az egészségügyre gyakorolt hatásairól szólt. Ismertette a szív- érrendszeri, a légzőszervi, a mentális, valamint a rovarok és rágcsálók elterjedésével a fertőző betegségek várható gyakoribbá válását, és az ezekkel kapcsolatos mortalitás megemelkedését. Részletezte azokat az intézkedéseket, melyekkel az egészségügyi ellátórendszer, valamint az állat- és növényvédelem együttesen próbál felkészülni a nehéz időszakokra (one health perspective).
Falus András akadémikus (Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) a klímaváltozás epigenetikai hatásait járta körül és a predikcióit mesterséges intelligencia segítségével is modellálta. Elmondta, hogy az epigenetikai módosulások, vagyis az egyes gének expressziójának (ki- vagy bekapcsolt állapotának) jelentős szerepe van az eltérő környezeti hatásokhoz, így az extrém klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásban.
A nap utolsó előadója Jolánkai Márton professzor (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a klímaváltozás agrártermelésre gyakorolt hatását mutatta be. Részletezte azokat a technikákat (pl. hőségálló, szárazságtűrő növényfajok nemesítése, víz visszatartás, stb.), melyekre a jövőben nagy szükségünk lesz, és megemlítette, hogy a spontán alkalmazkodásra képtelen növényfajok eltűnése, ezáltal a biodiverzitás csökkenése reálisan bekövetkező eshetőség.
A tanácskozáson készült képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg. Fotó: mta.hu / Szigeti TamásAz előadásokat érdemi vita követte, számos hozzászólóval. A klímaváltozással foglalkozó nyilvános bizottsági ülés konklúzióját a moderálást végző Poór Gyula és a zárszót mondó Kosztolányi György professzorok, az előadókkal összhangban az alábbiakban fogalmazták meg:
- Az évszázad második felében extrém éghajlat változásra kell számítanunk a Kárpát-medencében, melynek okai között az üvegház hatású gázok kibocsátása fontos szerepet játszik.
- A szélsőséges klímaváltozás jelentős hatással lesz a teljes bioszférára, növényre, állatra és emberre egyaránt. Az agráriumban elsivatagosodást és biodiverzitás-csökkenést idézhet elő, míg humán vonatkozásban a keringési és a fertőző betegségek esetszáma emelkedhet elsősorban.
- Valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás nem fordítható vissza, erőfeszítéseinket a negatív trend megállítására kell összpontosítanunk. Minél alacsonyabb szinten állítjuk meg a felmelegedést, annál nagyobbak az alkalmazkodás esélyei.
- A szélsőséges klímaváltozás és hatásai elleni védekezés oki és tüneti szinten kell, hogy történjen. Az oki kezelést a dekarbonizáció jelentheti, vagyis a CO2 és a többi üvegház hatású gáz kibocsátásának csökkentése, amit a fosszilis energiák háttérbe szorítása segíthet elő. A tüneti kezelés elveit és gyakorlatát minden szakterületnek (humán- és állategészségügy, agrárium, építészet, stb.) külön-külön kell kidolgoznia, mégpedig egységes központi irányítással és nagyon rövid időn belül.
- A klímaváltozás kihívásaira történő felkészülés a társadalom minden szereplője (állam, nagyvállalatok, közösségek, egyének) számára új gondolkodásmódot kell, hogy jelentsen. Az egyének részéről a fogyasztás mérséklése, és bizonyos kényelmi és luxus igények visszafogása (pl. utazások, ruházkodás, túlzott fűtés-hűtés, stb.), míg az ipari, agrár és egyéb nagyvállalatok részéről a profitszerzés vágyának csillapítása ennek a közösségi filozófiának a szerves részét képezi.
Az ülés végén hangsúlyozták: saját érdekünkben a jövőben teret kell, hogy nyerjen az egyéni ambíciókon túl a közjó szolgálatának szemlélete. Mindehhez széleskörű oktatásra és környezettudatos nevelésre van szükség, elsősorban a jövőt alakító fiatalok körében.
Forrás: Petrányi Győző bizottsági elnök & Poór Gyula bizottsági társelnök – MTA
Mezőgazdaság
Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise
Kiskérődzők pestise vírus jelenlétét mutatták ki Zala megyében
Kiskérődzők pestise vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Zala vármegyében. Az állatokat egy romániai gyűjtőállomásról szállították Magyarországra. Az érintett állomány felszámolása folyamatban van. További intézkedésig nem érkezhetnek Romániából kiskérődző szállítmányok hazánkba.
A kiskérődzők pestise (peste des petits ruminants, PPR) a juhok és a kecskék vírusos megbetegedése, mely heveny, lázas általános tünetekkel, a száj és az emésztőcsatorna nyálkahártyájának gyulladásával járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Mindemellett jelentős gazdasági károkat okozhat. A betegség Magyarországon ezt az esetet megelőzően még nem fordult elő.
A Zala vármegyei Szentgyörgyvölgy településen lévő állattartó telepen vett mintákból mutatta ki a vírust a Nébih laboratóriuma. Az állatokat egy romániai gyűjtőállomásról szállították Magyarországra 2025. január 15-én. Keleti szomszédunknál ebben az évben még nem jelentették a betegség előfordulását, azonban 2024-ben számos kitörést regisztráltak .
Az érintett állomány felszámolása folyamatban van, valamint a gazdaság körül az állategészségügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet és a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet, mely átnyúlik Szlovénia területére is. Az érintett körzetekben megkezdődtek a juhok és a kecskék szűrővizsgálatai.
Az eset kapcsán további intézkedésig Romániából nem érkezhetnek kiskérődző – juh és kecske – szállítmányok Magyarországra.
A Nébih arra kéri a juh- és kecsketartókat, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus állományukba való bekerülését. Kiemelt jelentőséggel bír a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása és az előírt vizsgálatok elvégeztetése!
A kiskérődzők pestisével kapcsolatban további információkat olvashatnak a Nébih tematikus cikkében: https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-a-kiskerodzok-pestiserol
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
28. Farkas Dezső Szavalóverseny – második nap
Nagy sikerrel zárult a 28. Farkas Dezső Szavalóverseny Kiskundorozsmán
2025. január 23-án a 28. „Farkas Dezső” Szavalóverseny második napján köszöntőt mondott Ruzsa Roland Szeged Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője, a versenyt Piri Ildikó, a Somogyi-könyvtár szolgáltatási igazgató helyettese nyitotta meg.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
Az 5-8. osztályosok a Petőfi Sándor Művelődési Ház nagytermében adták elő a szavalataikat a zsűrinek, melynek tagjai: Benkéné Sándor Barbara a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárának vezetője, a zsűri elnöke; Takács Katalin alkotó-fejlesztő meseterapeuta; Varga Norbert, könyvtáros, a Szegedi Egyetemi Színház művészeti vezetője; Farkas Gábor és Farkas Gellért, szüleik szellemi hagyatékának gondozói. A második napra 28 felsős tanuló (17 fő 5-6. osztályos, 11 fő 7-8. osztályos) nevezett.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
Külön felajánlásként a Somogyi-könyvtár szervezésében lebonyolított országos rendezvény megnyitóján az itt elhangzott verset ismét elszavalhatja:
Balog Hanna az Orczy István Általános Iskola 8. osztályos tanulója. Az általa előadott vers: Weöres Sándor: Fű, fa, füst; felkészítő tanára: Kiss Györgyi.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
A zsűri döntése alapján az alábbi eredmények születtek:
5-6. osztályosok korcsoportjában:
- helyezett: Pakó Kata, Jerney János Általános Iskola 5. osztályos tanulója – Szabó T. Anna: Dilidal, felkészítette: Szörényi Gyöngyvér
- helyezett: Kiss Hanga Petra, 6.o., Orczy István Általános Iskola 6. osztályos tanulója – Ágai Ágnes: Kamaszságok, felkészítette: Kiss Györgyi
- helyezett: Puskás Hanna, 5.a., Orczy István Általános Iskola 5. osztályos tanulója – Radnóti Miklós: Nem tudhatom, felkészítette: Kiss Györgyi
7-8. osztályosok korcsoportjában:
- helyezett: Csábi András, Orczy István Általános Iskola 7. osztályos tanulója – Balassi Bálint: Egy katonaének, felkészítette: Kiss Györgyi
- helyezett: Balog Hanna, Orczy István Általános Iskola 8. osztályos tanulója – Weöres Sándor: Fű, fa, füst, felkészítette: Kiss Györgyi
- helyezett: Tóth Árpád, Jerney János Általános Iskola 8. osztályos tanulója – József Attila: Születésnapomra, felkészítette: Szörényi Gyöngyvér
Kiskundorozsmai Középfokú Oktatásért Alapítvány különdíjában részesültek:
Sztanics Kíra, Jerney János Általános Iskola 6. osztályos tanulója – József Attila: Tiszta szívvel, felkészítette: Szörényi Gyöngyvér
Bárkányi Bonifác, Orczy István Általános Iskola 8. osztályos tanulója – Veres Péter: Én nem mehetek el innen, felkészítette: Kiss Györgyi
Gulyás Noémi, Orczy István Általános Iskola 7. osztályos tanulója – Babits Mihály: Ádáz kutyám, felkészítette: Kiss Györgyi
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
Legszebb szavalatért különdíjban részesült:
Szabó Bence, Orczy István Általános Iskola 6. osztályos tanulója – Kányádi Sándor: Hallgat az erdő, felkészítette Kiss Györgyi
Így a felső osztályosok vándorserlege az Orczy István Általános iskolába került egy évre.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
A Farkas Család által felajánlott különdíjat két diák nyerte el:
Csábi András Orczy István Általános Iskola 7. osztályos tanulója és Szabó Bence Orczy István Általános Iskola 6. osztályos tanulója
Írta: Manqariousné Miskolczi Beatrix
Fiókhálózati osztályvezető
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely
Téged is vár a Somogyi Könyvtár! Kattints a linkre!
Mezőgazdaság
Csak szigorú feltételekkel indulhat a baromfitartó gazdaságok madárinfluenza járványt követő be- és újratelepítése
Az elrendelt korlátozásokat hamarosan feloldják az egész ország területén
A hatóság a 2024 októbere óta tartó madárinfluenza járvány okán elrendelt korlátozásokat hamarosan feloldja az egész ország területén. Ezt követően a baromfitartó telepeket újra be lehet telepíteni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a madárinfluenza vírusa még mindig jelen van hazánkban!
Fotó: NÉBIH
Ezt igazolja az állategészségügyi hatóság által (vadmadarakból folyamatosan) végzett, felügyeleti programban talált pozitív esetek magas száma. A tartó/tulajdonos által igényelt betelepítési engedély kiadását minden esetben hatósági helyszíni ellenőrzés fogja megelőzni. Egy újabb, a tavaly őszihez hasonló, jelentős járványhullám elkerülése érdekében a betelepítések kizárólag szigorú feltételek mellett történhetnek!
A feloldás után a megfigyelési körzetek területére (akár kitöréssel érintett telep, akár nem) új állományt kizárólag az állategészségügyi hatóság engedélyével szabad betelepíteni. A szükséges engedélyt a tartó/tulajdonos által benyújtott betelepítési kérelem alapján adja ki a területileg illetékes állategészségügyi hatóság.
Valamennyi telep betelepítési engedélyének kiadását hatósági helyszíni ellenőrzés fogja megelőzni, amely során a megállapításokról fényképes dokumentáció is készülni fog. Betelepítésre alkalmatlannak talált telepek esetében legkorábban harminc nap múlva adható be újabb kérelem.
Azokon a tartási helyeken, amelyeken 2020. január 1-jét követően háromszor vagy annál többször került sor madárinfluenza kitörés megállapítására (kiemelt kockázatot jelentő telepről lévén szó), az első hatósági helyszíni ellenőrzésre az Országos Járványvédelmi Központ, a Baromfi Terméktanács járványügyi szaktanácsadójának, valamint a területileg illetékes hatóság egyidejű részvételével kerül sor. Ezekre a telepekre újratelepítési, valamint betelepítési engedélyt csak akkor ad a hatóság, ha járványvédelmi szempontból mindhárom közreműködő egybehangzóan megfelelőnek ítéli az adott tartási helyet.
A Nébih felhívja a baromfitartók figyelmét a járványügyi előírások maradéktalan betartására, az állományok védelmének érdekében nélkülözhetetlen szabályok ismeretére, azok mindennapi rutinként való követésére. Ugyanis kizárólag ezek megtételével sikerülhet egy újabb nagy kiterjedésű, az eddigiekhez hasonló, esetleg még súlyosabb következményekkel fenyegető, szigorúbb korlátozásokat hozó járvány elkerülése!
Forrás: NÉBIH
Kutyasétáltatás az erdőn
Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise
A hajtás
Ökológiai védekezés mezei pocok ellen a Pilisi Parkerdőnél
Világelső lehet az új magyar dámrekord
28. Farkas Dezső Szavalóverseny – második nap
„Tisztítsuk meg az Országot!”
Rétisasok is időznek a kardoskúti Fehér-tónál
Csak szigorú feltételekkel indulhat a baromfitartó gazdaságok madárinfluenza járványt követő be- és újratelepítése
Megnyílt a 2025. év AGROmashExpo
VADÁSZATI LEHETŐSÉG: Terelés január 5-én az Ormánságban
KITEKINTŐ: Svédország – Farkas támadt a vadászokra. Lelőtték
Számadás: az óesztendő utolsó vadászata a Kakat-mentén – GALÉRIÁVAL
Az első Szt. Hubertus vadász és vizslája verseny – Dr. Polgár Kálmán emlékére
Beszámoló a 2024. november 22–24. között Nagyszénáson rendezett vadászatról és Field-Trial Solymászversenyről
Hangtompítóval és éjjellátóval rendelkezett, vadászati engedéllyel viszont nem
Életem első aranysakálja
Ágazati jogszabályváltozások
Határnyitás Körösnagyharsánynál is – Románia csatlakozott a schengeni övezethez
