A kukoricatermelők kompenzációs támogatása 2023. október 1-je és 2023. október 16-a között igényelhető elektronikus úton, a Magyar Államkincstár (Kincstár) által erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül.

A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő (kukoricatermelő) jogosult, aki vagy amely

1. a Magyar Államkincstár Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerében „kérelemre nyilvántartásba vett kedvezményezett”,
2. a 2022. évi egységes kérelme alapján véglegessé vált döntéssel lezárt, legfeljebb 500 hektár jóváhagyott mezőgazdasági területtel rendelkezik, és ezen belül legfeljebb 100 hektár kukorica (KAL21) termőterület után részesült támogatásban,
3. a 2023. évi egységes kérelmében alapszintű jövedelemtámogatás iránti kérelmet nyújtott be,
4. az 53/2023. (IX. 13.) AM rendelet 1. mellékletében felsorolt TEÁOR’08 alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozás (vevő) részére a 2023. május 15. napjától a 2023. szeptember 15. napjáig terjedő időszakban legalább 10 tonna mennyiségű saját termelésű kukoricát értékesített,
5. a kérelem benyújtásának időpontjában
   1. nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, csődeljárás, illetve egyéb a megszűntetésére irányuló eljárás alatt, és
   2. megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követelményeknek, valamint
6. a kérelembenyújtással egyidejűleg nyilatkozik az 5). pontban foglaltakról, továbbá nyilatkozik arról, hogy a kérelemben feltüntetett értékesített kukorica saját termelésből származik.

A támogatás keretösszege 5,9 milliárd forint. A támogatási feltételeket teljesítő mezőgazdasági termelő által igénybe vehető hektáronkénti támogatás összege, a fenti keretösszeg és ugyanezen mezőgazdasági termelő vonatkozásában jóváhagyott 2022. évi egységes kérelemben jóváhagyott kukorica (KAL21) termőterület hányadosaként kerül meghatározásra.

Forrás: MVH

Az agrártámogatások uniós feltételeinek változása és a piaci nehézségek közepette felértékelődik minden pénzügyi segítség, így az előlegfizetés feltételeinek megteremtése után október 16-án idén is megkezdődik a közvetlen támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési intézkedések előlegeinek kifizetése – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: Agrárminisztérium Facebook oldala

A tárcavezető kifejtette, a Közös Agrárpolitika uniós reformja számos változást hozott az idei évben, az új előírásoknak történő megfelelés a gazdálkodók részéről alkalmazkodást és adminisztrációs feladatokat jelentett. Az érintettek idén tavasszal nyújthatták be első alkalommal az új rendszerben, az új szabályok alapján meghirdetett támogatási jogcímekre vonatkozó igényeiket. A számos változásra való tekintettel elismerés és köszönet illeti a gazdákat, az őket segítő kamarai falugazdászokat, a szaktanácsadókat és a folyamatban közreműködőket – hangsúlyozta Nagy István.

Az agrárkormányzat tisztában van az előlegfizetés magyar agrárium finanszírozási gyakorlatában kialakult jelentőségére, hiszen hosszú évek óta segíti az őszi munkák elvégzését. Az idei esztendőben különösen fontos minden olyan eszköz, ami a piaci problémák, magas költségszintek miatti likviditási problémák enyhítéséhez hozzájárulhat. Az előleg- és  részfizetésekhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak – közölte a miniszter.

Nagy István tájékoztatása szerint az előlegfizetésben az alaptámogatás mellett a kis- és közepes gazdaságok célzott támogatását biztosító új támogatási formán, az újraelosztó támogatáson is megindulnak az utalások. Az érintettek a következő jogcímeken számíthatnak előlegfizetésre: alaptámogatás, újraelosztó támogatás, termeléshez kötött támogatások (tejhasznú tehén, hízott bika, anyajuh, intenzív gyümölcs, extenzív gyümölcs), valamint az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást érintő vidékfejlesztési támogatások.

Forrás: AM

A Nébih a gazdálkodók igényeit figyelembe véve a leggyakoribb kérdések alapján frissítette az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatóját, valamint bővítette a gyakran ismételt kérdések (GYIK) gyűjteményét is. A jelenlegi módosításokkal a hivatal többek között az őszi vetésű főnövény rögzítésével és a tápanyag gazdálkodási terv beküldésével kapcsolatos hasznos információkat foglalta össze.

Fotó: Nébih

A Nébih több olyan kérdést is kapott a gazdálkodóktól, melyek egy-egy azonos téma köré csoportosíthatóak. A hivatal ezek alapján ‒ a naplóvezetés egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ‒ módosította az eGN kitöltési útmutatóját, és bővítette a gyakran ismételt kérdések gyűjteményét is.

Az évszakra való tekintettel kifejezetten időszerű az őszi vetésű növények kapcsán az a kérdés, hogy melyik évhez kell felvezetni azokat. A Nébih struktúrája szerint, jóllehet a támogatási év igazodik a naptári évhez, ugyanakkor az őszi vetésű kultúrák esetében a kincstári támogatást a termelők valójában az előző évben elvetett növényekre kapják. Ezt figyelembe véve az őszi vetésű kultúrákat mindig a következő évi ‒ jelen esetben a 2024-es ‒ gazdálkodási évre kell rögzíteni.

A tápanyaggazdálkodási terv vezetésének gyakoriságára vonatkozóan is több kérdés érkezett a Nébih-hez, melyek alapján az útmutató ‒ a módosításnak köszönhetően ‒ még pontosabb válaszokat tud nyújtani.

Több esetben kértek tájékoztatást a napló vezetésére kötelezett halála esetén felmerülő teendőkről is. A GYIK bővítésével a gyűjtemény most már ennek megválaszolására is kitér. Eszerint az örökösnek az örökhagyó naplójában nem kell semmilyen változtatást elvégeznie, ugyanakkor a saját naplójában tovább kell vezetnie az örökhagyó azon területeit, amelyek az örököshöz kerültek.

Az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) módosított kitöltési útmutatója és a bővített GYIK gyűjtemény elérhető a Nébih portál eGN aloldalán.
Kérdés esetén az egn@nebih.gov.hu címen kérhető segítség.

Forrás: Nébih