További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Az agrárdigitalizációról közölt cikket a KAVOSZ
A digitalizáció napjainkban az élet minden területén egyre inkább jelen van, és a mezőgazdaság sem maradhat le az új technológiai fejlesztésekről. Az agrárdigitalizáció egy olyan paradigmaváltást jelent, amely átalakítja a mezőgazdasági iparágat, és hozzájárul az egész világ élelmiszerbiztonságához és fenntarthatóságához. Az alábbiakban megvizsgáljuk az agrárdigitalizáció előnyeit, valamint a vele járó kihívásokat.
Előnyei | Kihívásai |
1. Hatékonyság és termelékenység növekedéseA digitális technológia bevezetése lehetővé teszi a pontosabb adatgyűjtést és elemzést a mezőgazdasági területeken. Az érzékelők és drónok segítségével a gazdálkodók valós időben nyerhetnek információt a talajnedvességről, a növényállapotról és a kártevőkről. Ezek az adatok segítenek optimalizálni a műtrágya- és vízfelhasználást, valamint előre jelezhetik a betegségek és a kártevők megjelenését. Ennek eredményeként nő a termelékenység és csökkennek a felesleges költségek. | 1. Technológiai akadályokNoha a digitális technológia hatalmas lehetőségeket kínál a mezőgazdaságban, sok gazdálkodó még mindig küzd az új technológiák megértésével és alkalmazásával. A technológiai kompetencia hiánya és a beruházási költségek akadályt jelenthetnek az agrárdigitalizáció széles körű elterjedése előtt.
|
2. Fenntarthatóság és környezetvédelemAz agrárdigitalizáció lehetővé teszi a precíziós gazdálkodást, amely pontosabb és célzottabb termesztést eredményez. Ennek köszönhetően csökken a vegyszerek és műtrágyák túlzott használata, ami hozzájárul a környezetvédelemhez és a talaj termékenységének megőrzéséhez. A fenntartható mezőgazdaság elősegíti a biodiverzitást és hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
|
2. Adatbiztonság és adatvédelemA digitalizáció során rengeteg adatot gyűjtenek és osztanak meg a mezőgazdasági folyamatokról és termelésről. Az adatbiztonság és az adatvédelem fontos kérdések, mivel a gazdálkodók személyes és üzleti információit is érintik. A megfelelő adatvédelmi intézkedések kialakítása elengedhetetlen a felhasználók bizalmának megőrzése érdekében.
|
3. Intelligens gazdálkodásA digitális technológiák lehetővé teszik az automatizált folyamatok és gépek használatát a mezőgazdaságban. Az önjáró traktorok, robotok és mesterséges intelligencia segítségével a gazdálkodók hatékonyabban és pontosabban végezhetik el a mezőgazdasági munkákat. Ez csökkenti a munkaerőigényt és növeli a gazdaságos működést.
|
3. Infrastrukturális korlátokAz agrárdigitalizáció sikeres bevezetéséhez szükség van megfelelő infrastruktúrára, például stabil internetkapcsolatra a távoli területeken is. Sok vidéki régióban ezek a feltételek még nem állnak rendelkezésre, ami megnehezíti az új technológiák elérhetőségét.
|
4. Piaci versenyképesség növekedéseAz agrárdigitalizáció nem csak a termelésben, hanem a piacra jutásban is előnyöket nyújt. Az online értékesítési csatornákon való jelenlét, a logisztikai folyamatok digitalizálása és az élelmiszer nyomon követhetőségi megoldások lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy könnyebben és hatékonyabban juttassák el termékeiket a fogyasztókhoz. Ezáltal növekszik a piaci versenyképesség és a gazdasági stabilitás.
|
4. Szabályozási kihívásokAz agrárdigitalizáció megfelelő szabályozást igényel a hatékony működés érdekében. A mezőgazdasági digitális megoldásokat támogató szabályozási környezet kialakítása, valamint az adatok tulajdonjogára és felhasználására vonatkozó jogi keretek kidolgozása elengedhetetlen. |
Az agrárdigitalizáció előnyei és kihívásai jól szemléltetik, hogy a digitalizáció nem csupán egy újabb trend, hanem az agrárium jövőjét meghatározó kulcsfontosságú tényező. Az ágazat szereplőinek együtt kell működniük a technológiai fejlődés elősegítésében és a felmerülő kihívások kezelésében, hogy a mezőgazdaság fenntartható, hatékony és versenyképes legyen, miközben hozzájárul a világ élelmiszerbiztonságához és a fenntartható fejlődéshez.
Forrás: KAVOSZ
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került
A Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.
A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.
A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.
A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH