Keressen minket

Mezőgazdaság

Miért van szükség a kaszálás bejelentésére?

A földhasználati szabályok a Natura 2000 hálózathoz tartozó gyepeken:

Közzétéve:

A Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályairól szóló 269/2007. kormányrendelet 5. §. (3) előírja, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó gyepeken a kaszálás tervezett kezdési idejét kötelező legalább öt nappal korábban írásban bejelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóság felé.

A harisokra (Crex crex) az egyik legnagyobb veszélyt az élőhelyükön végzett gépi munkák, elsősorban a kaszálás jelenti. A haris költési sikere biztosítható lenne a megfelelő védőzóna kialakításával, vagy ha a munkát nem kezdik meg július vége előtt. Fotó: Kozma Attila

A Natura 2000-es gyepek számos védett és fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű jelölő faj számára jelentenek szaporodó és táplálkozó helyet. A kaszálórétek több földön fészkelő madárfajnak nyújtanak fészkelőhelyet, ilyen például a haris (Crex crex), a hamvas rétihéja (Circus pygargus) és a túzok (Otis tarda). A kaszálás megzavarhatja a fészkelő madarakat, rontva ezzel a fiókák túlélési esélyeit. A legnagyobb természeti károkat azonban a fészkek elkaszálása okozhatja. Ezen fajok megóvása, a költésük zavartalanságának biztosítása csak a gazdálkodókkal együttműködve lehetséges. Emellett a frissen kaszált gyepek fontos táplálkozó területei többek között a fehér gólyáknak (Ciconia ciconia) és a kék vércséknek (Falco vespertinus).

A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) tápnövényén, az őszi vérfüvön (Sanguisorba officinalis). Fotó: Patalenszki Adrienn

A harisokra (Crex crex) az egyik legnagyobb veszélyt az élőhelyükön végzett gépi munkák, elsősorban a kaszálás jelenti. A haris költési sikere biztosítható lenne a megfelelő védőzóna kialakításával, vagy ha a munkát nem kezdik meg július vége előtt. Fotó: Kozma Attila

A védett vagy jelölő növényfajok magérlelés előtti lekaszálása kedvezőtlen az adott faj megmaradása szempontjából. Továbbá számos, nem védett növényfaj tápnövényként szolgál védendő rovarfajok egyedei számára. Jó példa erre a monofág vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), aminek kizárólagos tápnövénye az őszi vérfű vagy másik nevén orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis). A tápnövények korai lekaszálásával egy-egy rovarfaj teljes generációja is megsemmisülhet az adott élőhelyen.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az időben benyújtott bejelentéssel a nemzeti parki igazgatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megelőzzék az olyan természeti károkat, amelyek egy nem megfelelően végzett kaszálásból esetlegesen adódhatnak. A kaszálás bejelentő beérkezését követően, ha megfelelő benne minden adat a kaszálás körülményeire vonatkozóan, akkor nem küld az igazgatóság az elfogadásról külön értesítést. Azonban, ha a kaszálás időpontját valamilyen okból módosítani szükséges, vagy a kaszálás területét korlátozni kell, akkor az igazgatóság munkatársai felveszik a kapcsolatot a gazdálkodóval.

A nemzeti park igazgatóságok a Natura 2000 gyepterületeken előforduló fajokról, életközösségekről több évre visszamenőleg rendelkeznek adatokkal. Így egy tervezett kaszálásról szóló bejelentésből a meglévő biotikai adatok, illetve az aktuális terepi bejáráson tapasztaltak alapján már nagy biztonsággal el tudják dönteni, hogy az adott területen a tervezett kaszálás veszélyezteti-e valamely kiemelten védendő faj egyedeit vagy sem.

A kaszálás bejelentő formanyomtatványt a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság honlapjáról lehet letölteni és az ott megadott címre visszaküldeni. A területileg illetékes nemzeti park megállapításához nagy segítséget nyújthat az interneten szabadon elérhető OKIR web alkalmazás.

Amennyiben a betakarítási munkák közben védett, illetve fokozottan védett földön fészkelő madár fészkét, vagy fiókáját találják meg, abban az esetben kérjük a gazdálkodóktól a munka átmeneti felfüggesztését és a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság haladéktalan értesítését. A sikeres fészkelés vagy fiókamentés érdekében kérjük, hogy a további munkavégzést a nemzeti parki igazgatóság munkatársának iránymutatása alapján folytassák. A helyszínen történő madárhatározáshoz segítséget nyújthat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezen a linken is elérhető ingyenes applikációja. Valamint az alábbi gazdálkodók számára készült terepi madárhatározó, ami ITT tölthető le.  A természetkímélő kaszálásról, valamint a gyepekhez kötődő veszélyeztetett fajokról pedig bővebben már korábban ITT írtunk.

A mezőgazdasági területeken a nyár eleji betakarítási munkák közül talán a kaszálás veszélyezteti legjobban az élővilágot. A különböző időpontokban végzett kaszálások hatása a gyepek élővilágára nézve nagyon eltérő lehet, így természetvédelmi szempontból kiemelten fontos szempont a kaszálás helyes időzítése. Legyünk hát körültekintőek, hogy a munkavégzés során megelőzzük a vadon élő állatok értelmetlen pusztulását!

Szerző: Gál Renáta, projekt referens – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – NAK

Fotók: Kozma Attila- BNPI, Patalenszki Adrienn-HNPI

 

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu)

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom