Mezőgazdaság
A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben – Talajtakarás
Hogyan vizsgálja a Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva a talajtakarást?
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
Az agro-ökológiai program egyik szántóföldi vállalásának megfelelően, a mezőgazdasági termelő gondoskodik a folyamatos talajtakarásról a tárgyévet követő évi tavaszi növénykultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább tárgyévet követő év február 28-ig:
a) őszi vetésű növénykultúrával,
b) takarónövényekkel, azzal, hogy a takarónövényállomány lekaszálása vagy szárzúzása esetén is gondoskodni kell legalább 10 centiméteres tarló megőrzéséről és a kaszálék helyben hagyásáról, vagy
c) a tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Talajtakarás’ vizsgálat évközben több időpontban és az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben a talajtakarás nem az előírásoknak megfelelően került biztosításra. Ezek alapján meg kell vizsgálni, nyomon követhető-e, hogy a tarló folyamatosan borítja-e a területet a betakarítástól a következő év február 28-ig; illetve, hogy a takarónövény (másodvetés vagy következő évi főnövény) vetése valóban a bejelentésben szereplő időpontban történt, és a növény onnantól kezdve fedi a területet február 28-ig.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a táblája egy bizonyos részén nem teljesül a talajtakarás. Tudatában van az érintett terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a táblája egészén nem teljesül a talajtakarás. A talajtakaráshoz kötött igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területe nem felel meg a támogathatósági feltételeknek. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
IV. Az igénylés beadója bizonyos ideig megváltoztathatja, hogy AÖP esetén a talajtakarást tarlóval vagy takaró növénnyel kívánja teljesíteni.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: 2023/2024-es Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Helyszíni ellenőr által készített bizonyító erejű fotó a TMR által jelzett területről
1. példa
A fenti példa esetén 2023.11.22-én a helyszíni ellenőr gyakorlatilag szabad földfelszínt talált a területen, így a tábla nem felel meg a támogathatósági feltételeknek. A főnövény legalább 10 cm-es tarlóját kellett volna a helyszínen találnia ezen időpontban.
2. példa
A 2024.02.21-én készített helyszíni fotón a másodvetés tarlóját kellett volna a táblán találnia az ellenőrnek. Itt azonban tárcsázott/beforgatott, talajelőkészített állapot fogadta az ellenőrt a határidő lejárta előtt.
3. példa
2024.02.22-én történt helyszínelés során az ellenőrök nem találták a másodvetésnek bejelentett takaró növényt a táblán.
4. példa
2024.02.22-i helyszíni szemle alkalmával a táblát nem borítja takaró növényzet.
Mezőgazdaság
Száj- és körömfájás – mi várható?
A vadon élő párosujjú patások, a szarvasfélék és vaddisznó is fogékony a vírusra
A veol.hu kérésére a Verga, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztatást adott arról, érinti-e a társaság munkáját a hazánkban március elején jelentkezett járvány. A száj- és körömfájást ugyanis nem csak a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske kaphatja el, a rendkívül fertőző, vírusos betegségre fogékonyak a szarvasfélék és a vaddisznó is.
Fotó: Pixabay
A vadon élő párosujjú patások, a szarvasfélék és vaddisznó is fogékony a vírusra, ezért járványügyi szempontból fontos a vadállomány figyelése, különösen azért, mert megfertőződhetnek a száj- és körömfájással, amikor a háziállatokkal közös legelőket használnak vagy a közvetlen érintkezés révén – áll a Veszprém vármegyei hírportálhoz eljuttatott tájékoztatásban.
A betegség fő tünetei közé tartozik
- a láz,
- az étvágytalanság,
- a nyálzás,
- a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken.
A száj- és körömfájás vírusa képes tartósan fennmaradni a környezetben és átkerül ragályfogó tárgyakra, például járművekre és emberekre. Ám elpusztítható kereskedelmi fertőtlenítőszerekkel, így alapos tisztítással és fertőtlenítéssel csökkenthető a fertőzés kockázata. A Bakonyban kirándulók is tehetnek a betegség megállítása érdekében, azzal, hogy elkerülik az állattartó telepeket és a legelő állatokat, illetve túrázás, erdőjárás után fertőtlenítik a ruházatukat és a cipőjüket.
A Verga szerint lényeges, hogy a vadászoknak fertőtleníteniük kell felszerelésüket, különösen, ha másik területről érkeznek.
A vírus vadgazdálkodási következménye lehet a vadászat és a vadhús forgalmazásának korlátozása fertőzött területen.
A vírus továbbterjedésének megakadályozása érdekében hatósági intézkedések, például kilövési tilalom vagy fokozott monitorozás léphet életbe.
Veszprém vármegyében az említett intézkedések a tájékoztatás időpontjában (március 17.) nem voltak hatályban. Érdemes azonban folyamatosan figyelemmel kísérni a hatósági tájékoztatást és betartani az előírásokat annak érdekében, hogy minimalizáljuk a vírus terjedésének kockázatát, védve ezzel mind a vadállományt, mind a háziállatokat – hangsúlyozza a Verga.
A járvány alakulásáról, a betegséggel kapcsolatos információkról a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán lehet tájékozódni.
Szerző: Rományi Zita – VEOL – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
NÉBIH: Tájékoztatás a durumbúza kultúrában felhasználható növényvédő szerekről
Gyakran felmerül a gazdálkodók részéről a kérdés, hogy mely növényvédő szerek alkalmazhatóak a durumbúza kultúrában. Az engedélyező hatóság állásfoglalása szerint a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyük alapján a „búza” vagy „őszi búza” kultúrában engedélyezett növényvédő szerek alkalmazása a durum- és tönkölybúza kultúrákban is megengedett.
Érdemes használni a Nébih növényvédő szerek adatbázisát. Kattints a képre és próbáld ki! Fotó: Agro Jager
A gyomirtó szerek alkalmazásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a (tavaszi, illetve őszi) durum- és tönkölybúza sokkal érzékenyebb a herbicides kezelésekre, mint az őszi búza.
Fontos tudni, hogy a durum- és tönkölybúza kultúrákban felhasználható növényvédő szerek kijuttatását megelőzően, javasolt a fitotoxicitás kockázatáról az engedélytulajdonossal és a fajta fenntartóval is konzultálni, ellenkező esetben gyomirtó szerek vonatkozásában akár a kultúrnövény pusztulása is bekövetkezhet.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az elektronikus gazdálkodási naplóban (eGN) a búzában engedélyezett növényvédőszerek durumbúzában és tönkölybúzában is kiválaszthatóak, viszont az élelmezésügyi várakozási időt (ÉVI) a gazdálkodónak szükséges beírni, az nem jelenik meg automatikusan mivel nem szerepel az okiratban durumbúza vagy tönkölybúza hasznosítás. Ilyen esetben az őszibúza/búza mellett szereplő ÉVI-t kell beírniuk a kitöltőknek.
A durumbúza és tönkölybúza hasznosítások kódjai az alábbiak:
KAL04 Őszi durumbúza
KAL05 Tavaszi durumbúza
KAL06 Őszi tönkölybúza
KAL07 Tavaszi tönkölybúza
Forrás: Nébih
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján.
Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Vermes Tibor / AM
A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte, az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja.
Már kapható! Futó Tamás: +36 70 201 4274
A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki. Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére.
Őshonos erdőtársulásaink megőrzése az erdész szakma egyik főfeladata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek. Mocz András hangsúlyozta, szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.
Ne bízza másra! Vadászatát foglalja le közvetlenül Dobos Sándor vadászmesternél. Cserkeljen őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már a tavalyi évben két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között.
A helyettes államtitkár kiemelte, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Szerbia – A PREDATOR Magazin, amely bírál, de megoldásokat is kínál
Ragadós száj- és körömfájás betegséget állapítottak meg Szlovákiában
Száj- és körömfájás – mi várható?
Erdészetis állásbörze Szegeden
Egy valótlan állítás következményei
Szentélyerdők a Pilisi Parkerdőben
NÉBIH: Tájékoztatás a durumbúza kultúrában felhasználható növényvédő szerekről
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását
AM: Az élelmiszertermelést nem lehet elválasztani a termőföldtől
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian