Mezőgazdaság
Megjelent a hazai kertészeti termelést fejlesztő új pályázati kiírás
Új pályázati felhívás jelent meg 50 milliárd forint keretösszeggel
Új pályázati felhívás jelent meg 50 milliárd forint keretösszeggel a kertészeti növényházak, hűtőházak, zöldségtárolók létrehozásának és korszerűsítésének, valamint a megtermelt zöldség és gyümölcs fogyasztói áruvá készítését szolgáló eszközök beszerzésének támogatására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/06/Agrojager_kerteszet-300x192.jpg)
Fotó: AM
A „Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és post-harvest fejlesztések támogatása” című felhívás keretében a kisebb termelőktől a nagyberuházásokat megvalósítani kívánó termelői együttműködések egyaránt segítséget kaphatnak. A kiírás egyebek mellett az üveg- vagy fóliaborítású növényházak, hűtőházak, hűtőtárolók, zöldség- és gyümölcstárolók, valamint a betakarítást követő áruvá készítést szolgáló létesítmények kialakítását, felújítását, az ezekhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzését, ezen felül pedig az energetikai korszerűsítéseket is támogatja – tájékoztatott a miniszter.
Hozzátette, az előző támogatási ciklusban a kertészeteket illetően a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 7300 darab kertészeti beruházási projektet támogattak 190 milliárd forint összegben. A tárcavezető kiemelte, hogy ezeknek a döntéseknek köszönhetően többek között 800 ezer négyzetméternyi üvegház és 465 ezer négyzetméternyi fóliaház megépítésére, korszerűsítésére nyílt lehetőség, ami összesen 1,26 millió négyzetméternyi korszerű kapacitást jelent a hajtatásos növénytermesztés számára. A támogatások segítségével mintegy 452 ezer köbméternyi hűtőház is megvalósult. A mostani kiírás ennek a fejlesztési programnak a folytatását jelenti.
Nagy István szerint a növényházak és a hűtőházak létrehozásának, illetve korszerűsítésének támogatása azért is fontos, hogy a termelésbe fektetett pénz és energia ne vesszen el a nem megfelelő tárolási technológia miatt a betakarítás utáni időszakban. Ez nemcsak a termelőknek hasznos, hanem hozzájárul az élelmiszerlánc folyamatában keletkező veszteségek mérsékléséhez, ezen keresztül az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez. Sőt, a fedett területen történő termesztési technológia alkalmazásával a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás miatti veszteségekkel sem kell számolni.
A miniszter hangsúlyozta, a kertészeti ágazat friss zöldséget és gyümölcsöt termel valamennyi fogyasztó számára, valamint alapanyagot állít elő a hazai élelmiszeriparnak, ezért is közös érdekünk a kertészetek versenyképességének növelése, az új, innovatív és környezetbarát technológiák alkalmazásának ösztönzése, a fejlesztések előmozdítása.
A beruházásokhoz kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító technológiák – így például a geotermikus kutak – kialakításához 70 százalékos támogatási intenzitás társul. A felhívásban meghatározott tartalmi értékelési rendszer alapján elsősorban azok a projektek számíthatnak a fejlesztési forrás elnyerésére, melyeknél igazolt azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó tartós üzleti kapcsolatokat tart fenn partnereivel – ismertette Nagy István.
A támogatási kérelmek benyújtására 2024. szeptember 24-től lesz lehetőség. A felhívás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Fordulat a Természet Helyreállítási Rendelet EU elfogadásában
A múlt hét folyamán az EU tagállamok többsége megállapodott a természet helyreállításról szóló jogszabályról.
A múlt hét folyamán az EU tagállamok többsége megállapodott a természet helyreállításról szóló jogszabályról.
Ez a fordulat azután történt, hogy márciusban Magyarország és Lengyelország is visszavonta a támogatását, majd az osztrák környezetvédelmi miniszter Leonore Gewessler az elmúlt héten – az osztrák kormány álláspontjától eltérően – megváltoztatta döntését és támogatta a jogszabályt. Az osztrák miniszter mellett Szlovákia is támogatta a javaslatot, így a jogszabályt az EU lakosságát képviselő 20 ország szűk többséggel elfogadta.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/06/Agrojager_Termeszet-Helyreallitasi-Rendelet-300x200.jpg)
Fotó: Pixabay
A természet helyreállításáról szóló rendelet célja, hogy olyan intézkedések kerüljenek bevezetésre EU szerte a tagországokban, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy 2030-ig megvalósuljon a leromlott EU szárazföldi és tengeri ökoszisztémák legalább 20%-nak, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémának a helyreállítása.
A témakörben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban írt cikkei az alábbi linkeken érhetőek el:
A Természet helyreállítási jogszabálytervezet -nemzetközi vélemények és aggályok
Terv a Természet Helyreállításáról
További viták az EU természethelyreállítási jogszabály tervezetéről
Fontos kiemelni, hogy az eredeti tervezethez képest sok helyen könnyítés került a szövegezésbe, előtérbe került a tagországi hatáskörben történő megvalósítás. Többek között a mezőgazdasági területek 10%-ának biológiai sokféleség fenntartása szempontjából előnyös területek kialakítása kikerült a rendeletből. A miniszterek által jóváhagyott jogszabályi szöveg fenntartja a mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének javítására vonatkozó általános kötelezettséget, amelyet három mutató közül kiválasztott két mutatóval terveznek mérni: a gyepi pillangóindex, a szántóföldek talajának szerves szénkészlete, illetve a változatos tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya. Ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy ezen célok elérésének felelőssége a tagállamokat terheli, nem pedig az egyes termelőket. Továbbá a vizes élőhelyek helyreállítását önkéntessé teszi a gazdálkodóknak.
Végül, de nem utolsó sorban beépítésre került egy sürgősségi rendelkezés, mely kimondja, hogy a természet helyreállítási rendelet végrehajtása felfüggeszthető abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelést fenyegető „előre nem látható, rendkívüli és indokolatlan esemény” következik be.
A rendelet az EU hivatalos lapjában történő kihirdetése után 20 nappal hatályba lép, melyről a megjelenésekor cikksorozattal jelentkezünk!
Forrás: Gyenes Adrienn, Vadkerti-Tóth Viktor – NAK
Mezőgazdaság
Az Agro-ökológiai Program első évének eredményei és tapasztalatai
Az Agro-ökológiai Program eddigi eredményei:
A tavaly indult új zöld területalapú támogatás, az Agro-ökológiai Program (AÖP) 2023. évi kérelmei után közel 51 ezer termelő, mintegy 3,6 millió hektár után részesült összesen mintegy 92,5 milliárd forint értékű kifizetésben.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/06/Agrojager_AKG_AOP_AM-300x178.jpg)
Fotó: Pixabay
A KAP Stratégiai Terv keretében 2023-ban bevezetett új, a gazdálkodók számára önkéntesen választható támogatási jogcím valamennyi földhasználati kategóriában olyan agronómiai és gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hivatott ösztönözni, amelyek kedvezően hatnak a talajállapotra, a vízvisszatartása és a biológiai sokféleségre, a beporzók életkörülményeire.
A Magyar Államkincstár által a tavasz folyamán lezárt ellenőrzések után 73 milliárd forintot meghaladó összegű részfizetéseknek köszönhetően 53 ezer gazdálkodó jutott hozzá az igényelt támogatás egy részéhez. Ezen a héten további 18,7 milliárd forint kifizetéséről intézkedett a Magyar Államkincstár (Kincstár), amivel 92,5 milliárd forintra emelkedett az AÖP kifizetések összege. A 2023-as kérelmek alapján kifizetett AÖP-támogatás hektáronkénti fajlagos összege 71,18 euró, ami a többi közvetlen támogatás esetében is alkalmazandó 2023. szeptember végi árfolyamon számolva hektáronként 27.724,6 forint kifizetését jelenti végül a termelők számára.
Mint minden más támogatási jogcímnél, az AÖP első tanulóévének esetében is születtek elutasító, illetve részben elutasító határozatok, amelyekkel szemben a gazdálkodóknak fellebbezési lehetősége van. Ebben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász munkatársai minden szükséges segítséget megadnak az érintettek számára. Melyek a legfontosabb tanulságai az első évnek? Az első, hogy a leggyakrabban a következő gyakorlatok betartása okozott nehézséget a termelőknek: talajtakarás szántón, a forgatás nélküli talajművelés, a mikrobiológiai készítmények vagy kondicionálók alkalmazása szántón, a méhbarát növényvédelem, extenzív gyepek legalább egyszeri kaszálása, a gyepterületek megőrzése, továbbá az ültetvények talajtakarása évelő növényzettel vagy gyeppel. A legtöbb esetben a termelő sajnos valóban nem tudta teljesíteni az eredetileg vállalt gyakorlatot, erről pedig ellenőrzés keretében meggyőződött a Kincstár. A második, hogy vannak olyan esetek is, amikor a termelő adminisztratív mulasztása miatt született a számára kedvezőtlen döntés, mint például a késedelmes vagy pontatlan agrotechnikai bejelentés.
Fentiekre tekintettel ezért gazdálkodói oldalról az idei évben fokozott figyelmet célszerű fordítani a szükséges bejelentésekre és adatrögzítésekre, hiszen számos gyakorlatnál ez az egyetlen objektív ellenőrzési, igazolási eszköz a hatóságok számára annak megítélésében, hogy a választott gyakorlatot teljesítette-e. Emellett az Agrárminisztérium az eddigi végrehajtási tapasztalatok alapján igazított az AÖP adminisztratív kötelezettségeinek teljesítési lehetőségein, finomította az ezekhez fűződő jogkövetkezményeket, illetve maguk a választható gyakorlatok is bővültek 2023-hoz képest a gyepek és az ültetvények esetében.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Az étkezési búza termelői ára 12 százalékkal emelkedett
Az AKI adatokat közölt a búzapiac helyzetéről:
A Tallage júniusi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 15 dollárral 292 dollár/tonnáig nőtt május 13. és június 10. között.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/06/Agrojager_etkezesi_buza_ara_2024-300x200.jpg)
Fotó: Pixabay
Ezzel szemben a Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 8 dollárral 266, a júliusi 21 dollárral 255, az októberi és a decemberi egyaránt 13 dollárral 269, illetve 271 dollár/tonnára csökkent. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 232 dollár/tonnáért (+17 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 250 dollár/tonnáért (+25 dollár) volt elérhető június 10-én. Romániában és Bulgáriában 270 dollár (+35 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 8 dollárral 245 dollár/tonnára, a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 6 dollárral 269 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a 12 százalék fehérjetartalmú termény azonnali exportára 16 dollárral 294 dollár/tonnáig emelkedett (Tallage).
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 72,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával június második hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 12 százalékkal haladta meg. A takarmánybúza 70,7 ezer forint/tonnáért (+16 százalék) forgott ugyanekkor. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza júliusi jegyzése 206–230 dollár/tonna tartományban ingadozott június 10. és 21. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény szeptemberi tőzsdei elszámolóára 225–247 euró/tonna között mozgott.
További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 12. szám.
Forrás: AKI