Mezőgazdaság
Számos pályázat segíti ezután is a burgonyatermelőket
Az Agrárminisztérium a két, összesen 200 milliárd forintos keretösszegű pályázati felhívást tett közzé
A burgonya világszerte a harmadik legnépszerűbb élelmiszer a rizs és a búza után, és több milliárd ember táplálkozásának alapvető eleme. Magyarországon is gyakran használt alapélelmiszer, amely a hazai fogyasztók asztalára is rendszeresen kerül – hívta fel a figyelmet dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, a Nébih Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomásán megrendezett Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozás és a Fajta- és Növényvédelmi Technológiai Bemutatón, Gyulatanyán.
Dr. Nobilis Márton kifejtette, a burgonya jelentőségét jól mutatja, hogy napjainkra, a megváltozott fogyasztási igények és szokások ellenére, a háztartásokban továbbra is leggyakrabban ez az élelmiszer kerül az asztalra, akár kísérőként, akár főételként. Az egy főre eső zöldségfogyasztásnak csaknem egyharmadát ez a növény teszi ki.
Az államtitkár kiemelte, hogy a gyulatanyai állomáson mintegy 2 hektáros vetésterületen több mint 30 burgonyafajtát állítottak be a kísérletekbe, együttműködve az ország legjelentősebb hazai nemesítőivel és vetőgumó-forgalmazóival. A hazai burgonyatermesztés versenyképességének növelése érdekében, a Vidékfejlesztési Program keretében, 2020-ban számos technológiai fejlesztés vált támogathatóvá, ezzel is hozzájárulva a biztonságos élelmiszerellátáshoz. Lehetett pályázni tárolókapacitások fejlesztésére, a precíziós gazdálkodási technológiákra történő átállásra a géppark tekintetében, mezőgazdasági vízgazdálkodási beruházások megvalósítására, öntözési közösségek létrehozására vagy feldolgozási kapacitások kialakítására.
Dr. Nobilis Márton hangsúlyozta, hogy a kertészeti szektor kiemelten fontos az agrártárca számára, mivel az elmúlt években számos kihívást kellett leküzdeni. A KAP Stratégiai Terv részeként meghirdetett beruházási pályázatok segítséget és támogatást jelentenek azoknál a termelőknél, akik piaci potenciált látnak a burgonyatermesztésben. A kertészetek így továbbra is számíthatnak beruházással kapcsolatos intézkedésekre: gépek, eszközök beszerzésének, zöldségtárolók építésének támogatására. Emellett külön beavatkozás szolgálja a mezőgazdasági üzemek energia-önellátásának növelését és az energiafüggőség csökkentését. De folytatódik a kertészeti termelésben is fontos agrár-együttműködésekben való részvétel támogatása is – fűzte hozzá.
Az államtitkár ismertette azt a két, összesen 200 milliárd forintos keretösszegű pályázati felhívást is, amelyek a burgonya feldolgozását segítik. A támogatás az elszámolható költségek 50%-a, megújuló energia technológiák esetén pedig 70%. A támogatási kérelmek benyújtására a kisebb léptékű projekteket támogató felhívás esetén 2024. augusztus 13-tól, a komplex projekteket támogató felhívás esetén 2024. szeptember 17-től lesz lehetőség. Reményeink szerint a hazai burgonyatermesztés a legmodernebb technológiák és elkötelezett termelők révén fejlődni fog – zárta beszédét.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Az Alföldön is megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeptember 16-tól Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat.
A Tűz Időjárási Index alapján az éghető könnyű biomassza országszerte átnedvesedett annyira, hogy az már tűzveszélyt nem okoz. Erre való tekintettel a Nébih, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) egyetértésével, a még tűzgyújtási tilalommal érintett alföldi vármegyékben is visszavonja rendelkezését.
Az intézkedéssel holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás, a jogszabályi előírások betartása mellett. Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad tüzet rakni, melynek szabályairól a www.erdotuz.hu oldalon olvashatnak további információkat az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Két déli vármegyében is elszaporodtak az olaszsáskák
Új sáskafaj jelent meg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.
Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.
A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.
Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.
Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
A gazdatámogatás egyszerűsítéséről tárgyaltak a Közös Agrárpolitika-főigazgatók Budapesten
A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából.
A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából – mondta Feldman Zsolt szerdán, az uniós Közös Agrárpolitika-főigazgatók budapesti ülésén. A mostani találkozó középpontjába a Közös Agrárpolitika egyszerűsítését helyezte a magyar elnökség. Az uniós agrárminiszterek keddi informális ülése egyértelműen amellett foglalt állást, hogy mivel az európai gazdálkodóknak nehéz a szektort érintő kihívásoknak megfelelni ebben a bonyolult és szigorú uniós szabályozási környezetben, ezért annak megváltoztatására van szükség, és ebben fontos szerepe van a tagállamok agrártámogatási rendszer működtetéséért felelős vezetői, szakértői tapasztalatainak és munkájának.
Ennek érdekében a tagállami stratégiai terveknek valóban stratégiainak kell lenniük, tartalmukat egyszerűsíteni, míg módosításukat gyorsítani kell.
Magyarországon a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretei között közel 5300 milliárd forint felhasználása történik meg 2023-2027 között. Ebből a 2900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési támogatás 52 százalékát gazdaságfejlesztésre, 36 százalékát a környezeti és éghajlati célok elérésére fordítja a magyar kormányzat. Feldman Zsolt ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, meg kell tartani a mezőgazdasági ágazat zöld átálláshoz való hozzájárulását, azonban ebben a folyamatban érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek végrehajtása sikeres, és összhangban van az előzetes tervekkel – hangsúlyozta Christina Borchmann, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Közös Agrárpolitikáért felelős igazgatója. Hozzátette, az éves teljesítménybeszámolók mindegyik tagállamtól megérkeztek a jogszabályi határidőig, és ezeket egytől egyig elfogadták, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek módosítási javaslatai közül pedig 17-et már jóváhagyott a Bizottság.
Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége