Mezőgazdaság
Módosult a kukorica és napraforgó terméshozam előrejelzése
Az elmúlt 15 év harmadik legalacsonyabb termése várható idén
Szeptember elejére mind műholdas, mind termelői adatszolgáltatáson nyugvó agrárkamarai termésbecslési adatok rendelkezésre állnak a hazai kukorica és napraforgó esetében. Előbbinél az elmúlt 15 év harmadik legalacsonyabb termése várható 5,1 millió tonnával, de ez mennyiségileg fedezi a hazai felhasználási igényeket.
Vármegyénként is bemutatásra kerül a 2024. évi vetésterület és az aszálykárra bejelentett területek nagysága, valamint a becsült terméshozam és termésmennyiség, az adatokból pedig látszik a jelentős különbség hazánk egyes tájainak helyzete között. A nyári aszály az egész délkelet-európai régiót felperzselte a műholdas adatok alapján.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) augusztus közepi adataival a műholdas elemzés alapján a júliusban becsültekhez képest kukorica esetében 6,46 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,7 tonna/hektárra módosította a július közepi 6,77 tonna/hektár, illetve 2,73 tonna/hektár terméshozam előrejelzését Magyarországra nézve.
Az augusztus közepét követő időszakban régiónk időjárása továbbra is kedvezőtlenül alakult, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeptember 3-i végleges termésbecslése megerősíti a már augusztusban is látható folyamatokat. A végleges, termelői adatszolgáltatáson nyugvó becslés alapján kukoricánál 874 ezer hektárról 5,9 tonna/hektár országos átlaghozammal 5,15 millió tonna termés, napraforgónál 680 ezer hektárról 2,54 tonna/hektáros országos átlaghozammal 1,72 millió tonna termés várható idén.
A kukoricatermés mennyiségileg fedezi a hazai felhasználási igényeket.
Országosan a 874 ezer hektár kukorica területből 214 ezer hektár után tettek a gazdálkodók aszálybejelentést, napraforgó esetében a 680 ezer hektárból 125 ezer hektár után. Előbbi esetében az alábbi link alatt táblázatban vármegyénként is bemutatásra kerül a 2024. évi vetésterület és az aszálykárra bejelentett területek nagysága, valamint a becsült terméshozam és termésmennyiség. A legalacsonyabb termésátlag Csongrád-Csanád vármegyében került jelzésre 4,1 tonna/hektárral, a legmagasabb átlaghozam pedig Vas vármegyében 8,3 tonna/hektárral.
Már előrehaladottan zajlik a napraforgó betakarítása, és megindult a kukoricáé is, hetekkel korábban kezdődött a betakarítás. A jelenlegi kilátásokhoz képest majd a végleges betakarítási adatok nyújtanak pontosabb képet, de az már biztosan kijelenthető, hogy az aszály nagyon jelentős károkat okozott a hazai kukoricában és napraforgóban. A KSH adatai szerint az elmúlt 15 évet tekintve egyedül 2012-ben (4,8 millió tonna) és 2022-ben (2,8 millió tonna) volt ennél alacsonyabb a kukorica terméskilátása Magyarországon, amelynek 6,3 és 8,4 millió tonna között ingadozott a termésmennyisége az utóbbi években.
Nem csak Magyarországot, hanem az egész délkelet-európai régiót rendkívüli nyári aszály sújtotta, július közepéhez képest Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzése 14 százalékkal (4,64 t/ha), a napraforgóé 3 százalékkal (2,11 t/ha), Romániában pedig 6 százalékkal (3,83 t/ha), illetve 5 százalékkal (1,86 t/ha) csökkent. Az EU egészét tekintve kukorica esetében 7,03 tonna/hektár, a napraforgó esetében 2,04 tonna/hektár hozamot jelzett augusztus közepén a JRC.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.
Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.
A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.
Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.
Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.
Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”
Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.
A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.
Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi
Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem
Mezőgazdaság
Impressions from the second Tokaj Wine Congress, Sarospatak, Hungary
Prof. Dr. Gideon Grafi’s experiences at the 2nd Tokaj Wine Congress
The journey from Budapest Liszt Ferenc airport to Sarospatak, to attend the 2nd Tokaj Wine Congress, proved to be longer than anticipated due to ongoing road construction. However, the experience of spending approximately four hours with my spouse Dalia and my student Spurthi was quite pleasant. We took a break for lunch at M3GÁLLÓ RESTAURANT, on road E71, located about 150 kilometers from Budapest airport, where we had the opportunity to savor some outstanding dishes from Hungarian cuisine.
The congress was particularly engaging for me, as it marked my first experience attending a conference exclusively focused on wine from various aspects including grape cultivation, winemaking, the health properties of wine, wine heritage and tourism as well as aspects of wine economy and policy and wine science education. On the second day, five sessions were conducted simultaneously, while three sessions took place on the third day. Each session was held at a distinct location, which rendered it unfeasible to choose and attend lectures of particular interest.
I have come to understand that the quality of wine is influenced by the terroir. My initial exposure to this term provided a definition that encompasses the various conditions under which grapes are cultivated, ultimately affecting the wine’s quality. These conditions include factors such as climate, soil composition, topography, and the traditions of grape growing and winemaking.
It was my initial experience discovering Tokaji wine and understanding that this region is especially renowned for its sweet wines, which are produced from grapes impacted by noble rot, the fungus Botrytis cinerea. This particular style of wine has a rich historical significance in the area and has been referred to as “the king of wines, the wine of kings.”
It is essential to highlight the distinguished Hungarian Nobel laureate, Albert Szent-Györgyi, who was awarded the 1937 Nobel Prize in Physiology or Medicine for his pioneering work in isolating vitamin C and elucidating the components and reactions of the citric acid cycle, discoveries that have implications for winemaking practices and the quality of wine. He is credited with a phrase that encapsulates the fundamental essence of life on Earth: “Life is driven by a little electron jump up by the sunlight.”
In consideration of this statement, I wish to summarize my experience at the second Tokaj Wine Congress by stating that the event offered me a valuable glimpse into the broader world of wine, with a particular focus on Tokaji wine. For me it was a pleasurable moment in life brought about by a golden drop of Tokaji wine.
When traveling back from Sarospatak to Budapest Liszt Ferenc Airport, I reflected on the music created by the virtuoso pianist Liszt Ferenc and the renowned wines produced in the Tokaj area. They both create a perfect blend that brings a little joy to your day.
Written by: Prof. Dr. Gideon Grafi
French Associates Institute for Agriculture
and Biotechnology of Drylands,
Jacob Blaustein Institutes for Desert Research,
Ben-Gurion University of the Negev,
Midreshet Ben-Gurion, 84990, Israel
Mezőgazdaság
FAO: Az egészségtelen étrend évi 8 billió dollárral növeli az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit
Globálisan a rejtett költségek 70%-a az egészségügyi hatásokhoz köthető
Globálisan a rejtett költségek 70%-a az egészségügyi hatásokhoz (mint a nem fertőző betegségek) köthető, főleg az iparosodott országokban.
Róma, 2024. november 8. – Tovább elemezte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit, ami a 156 vizsgált országban összesen eléri a 12 billió dollárt. Az összeg mintegy 70%-a (8,1 billió dollár) az egészségtelen étrendből fakad, ami összefüggésben van a nem fertőző betegségek (mint a szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz) terjedésével, kisebb részét pedig a természeti károk és a társadalmi egyenlőtlenségek okozzák.
Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2024-ben globális FAO jelentés az előző évi kiadványra épít és azon túlmenve az élelmiszertermelés, -elosztás és -fogyasztás során keletkezett rejtett költségek és előnyök számtalan formáját tárja föl részletesen, melyek sokszor a végfelhasználói árba nem is kerülnek beépítésre. Az idei elemzés pontosabb adatokkal szolgál, az agrár-élelmezési rendszer típusai szerint lebontva, továbbá ajánlásokkal az agrár-élelmezési rendszerek átalakításához.
A kiadványban kifejtésre kerül, hogy ezen rejtett költségek nagy része az iparosodottabb agrár-élelmezési rendszerekkel rendelkező közepes és magas jövedelmű országokban az egészséggel kapcsolatosak, másodsorban a környezettel.
Az egészségügyi hatásokat tekintve a jelentés 13 étrendi rizikófaktort azonosít, többek között az elégtelen mennyiségű bevitel a teljeskiőrlésű gabonákból, gyümölcsökből és zöldségekből; túlzott sófogyasztás; a vörös és feldolgozott húsok nagy aránya az étrendben és más problémák – agrár-élelmezési rendszertől függően.
Történelmileg, ahogy az agrár-élelmezési rendszerek elmozdulnak a hagyományostól az iparosodottabb megoldások felé, a rejtett költségek is úgy változtak. Ezért a FAO elemzés megvizsgálta, hogy a különböző típusú agrár-élelmezési rendszerekben milyen rejtett költségek jelennek meg.
A vizsgálódást elősegítendő, a kutatás új tipológiát vezet be, ami hat csoportba osztja az agrár-élelmezési rendszereket: elhúzódó válság, hagyományos, bővülő, diverzifikáló, formalizáló és ipari. Ez a keretrendszer lehetővé teszi egy-egy rendszerhez kapcsolódó sajátságos kihívások és lehetőségek jobb megértését és ezáltal a célzott szakpolitikák és lépések kialakítását.
Például a teljeskiőrlésű gabonák elégtelen bevitele vezető táplálkozási rizikó az összes agrár-élelmezési rendszerben, míg az elhúzódó válságok (ahol hosszabb ideje fennáll konfliktus, instabilitás, és sokaknál élelmezési problémák) és hagyományos megoldások (alacsony termelékenység és gépesítés, rövid értékláncok) jellemezte rendszerekben a fő hiányosság a gyümölcsök és zöldségek elégtelen fogyasztása.
A magas sóbevitel egy további jelentős és növekvő probléma, ahogy a hagyományos agrár-élelmezési rendszerek átalakulnak, miközben az iparosodott rendszerekben ez csökkeni látszik. A feldolgozott és vörös húsok fogyasztása azonban végig stabil növekedést mutat a hagyományos rendszerek iparosodásának folyamata során, hogy aztán a top 3 étkezési rizikó közé kerüljön.
A táplálkozási rizikók mellett a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok környezeti hatása is jelentősen hozzájárul a rejtett költségekhez. Az üveghatású gázok kibocsátásából, a nitrogén szivárgásból, a földhasználat változásából és a vízszennyezésből járó költségek különösen magasak azon országokban, ahol az agrár-élelmezési rendszerek diverzifikálása megy végbe – vagyis ahol a gyors gazdasági növekedés változó fogyasztási és termelési mintákkal párosul – meghaladva a 720 milliárd dollárt. A stabilizálódó és iparosodott agrár-élelmezési rendszerek szintén jelentős környezeti kiadásokat kénytelen elviselni. Azonban a válságok sújtotta rendszereknél a legnagyobb a relatív környezeti kiadás, ami eléri a GDP 20%-át is.
A társadalmi problémák, mint a szegénység és alultápláltság, a hagyományos és konfliktus sújtotta agrár-élelmezési rendszerekben a legelterjedtebbek. A társadalmi költségek a GDP 8 és 18%-a közé esnek, kiemelve a jobb megélhetés és az integrált humanitárius, fejlesztési és béketeremtési törekvések sürgős voltát.
Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2024-ben elemzés kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megoldások a helyi adottságokhoz és szereplőkhöz igazodjanak. Ez számos, különböző ország és agrár-élelmezési típust felvonultató esettanulmánnyal illusztrálja a kötet, mint például Ausztrália, Brazília, az Egyesült Királyság, Etiópia, India és Kolumbia.
Forrás: FAO