A per- és polifluorozott alkil anyagok (PFAS) szintetikus, szén-fluor kötéseket tartalmazó, nagy molekulatömegű polimerek. Lehetnek gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotúak. Széles körben elterjedtek egyedi, előnyös tulajdonságaik pl.: hőstabilitásuk vagy felületaktivitásuk miatt.

Fotó: Pixabay

Az autó-, az építő-, és a repülőgépipar, valamint a textil-, a bőr- és ruházati cikkek gyártásakor is gyakran alkalmazott anyagok. Legtöbbjük könnyen szállítható a környezetben, sőt a kibocsátás forrásától nagy távolságra is eljuthat. Egyes PFAS-okról ismert, hogy hosszabb ideig fennmaradnak a környezetben, mint bármely más szintetikus anyag. Számos esetben környezetszennyező anyagnak azonosítják őket, sőt némelyik az emberi egészségre is negatívan hathat. A PFAS-tilalmat Németország, Dánia, Hollandia, Norvégia és Svédország közösen dolgozta ki és terjesztette a Bizottság elé. Már 2023-ban megkezdődött a PFAS korlátozás, ami csak abban az esetben nem terjed ki az anyagra, ha bizonyítottan pótolhatatlan és aránytalan társadalmi-gazdasági hatásokhoz vezethet.

Egyes növényvédő szerekben is találhatóak erős szén-fluor kötések, amiket többnyire a stabilitás és víztaszító tulajdonságok miatt alkalmaznak. Ezek segítik az elsodródás és habosodás csökkenését, a növényen való egyenletes elosztást, sőt fokozhatják a növényvédő szer hatékonyságát is. Ugyanezek a tulajdonságok teszik őket rendkívül perzisztenssé, vagyis nehezen bomlanak le és felhalmozódnak a talajban, a vízben. Az engedélyezett növényvédőszer hatóanyagok csupán 12%-a (37 db: ciflufenamid, diflufenikán, flazaszulfuron, flonikamid, fluazifop-P, fluazinam, fluopiram, flurokloridon, flutianil, lambda-cihalotrin, mefentriflukonazol, oxatiapiprolin, penoxszulam, pentiopirád, pikolinafen, proszulfuron, piroxszulám, szulfoxaflór, tau-fluvalinát, teflutrin, tembotrion, tetrakonazol, trifloxistrobin) tartalmaz erős szén-fluorid kötéseket. Korábban ez a szám (47 db) magasabb volt, de a felülvizsgálatok során a hatóanyagkivonások révén kismértékben csökkent. Feltehetően a következő években a még érintett hatóanyagok felhasználása is korlátozás alá kerülhet, ami egyes kultúrák esetében megnehezítheti a hatékony növényvédelmet.

Fontos kiemelni, hogy az erős szén-fluor kötések ellenére a növényvédő szereket szigorúan ellenőrzik az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt biztonságuk szempontjából. A maximálisan engedélyezett növényvédő szer koncentrációt és hatóanyag maradékot úgy határozzák meg, hogy a fogyasztók egészségére ne legyen negatív hatással. Ezáltal téve lehetővé a károsítók elleni hatékony védekezést és a biztonságos élelmiszerelőállítást.

Forrás: NAK

Már több mint 730 milliárd forint értékben születtek támogatói döntések, amelyek összege a közeljövőben az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a beruházási típusú pályázatok esetében. A fejlesztések érdemben erősítik a magyar agrárium versenyképességét – jelentette ki Viski József államtitkár a Gabonatermesztők Országos Szövetségének Szántóföldi Szakmai Napján, az Agromash Expon.

A fénykép illusztráció: Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára elmondta, hogy a tavalyi évben az agrár-vidékfejlesztési kifizetések rendkívül jól alakultak. Míg 2024-ben ez az összeg 1273 milliárd forint volt, addig 2025-ben összesen 1509 milliárd forint kifizetését tudta teljesíteni a korábbinál hatékonyabban működő szervezetrendszer. Hozzátette, jelentős előrelépés a gazdálkodói fizetőképesség biztosítása vonatkozásában az is, hogy a közvetlen agrártámogatások esetében az év végéig kifizetett előleg és részfizetés mértéke minden eddiginél nagyobb volt, hiszen 557 milliárd forinthoz jutott az a 154 ezer ügyfél, aki benyújtotta Egységes Kérelmét.

Szintén a tavalyi évben zárult le az előző agrártámogatási ciklus, azaz a Vidékfejlesztési Program (VP), melynek 3000 milliárd forintos keretét forrásvesztés nélkül használta fel hazánk. A magyar vidék erőteljes fejlődésen ment keresztül 2010 óta, melyben a VP-n keresztül nyújtott támogatásoknak megkerülhetetlen szerepük van. A kormányzati döntés nyomán az uniós támogatásokhoz nyújtott kimagasló mértékű, 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően minden eddiginél nagyobb forráskihelyezés történt a vidékfejlesztési felhívásokhoz kapcsolódóan 2021 és 2023 között. A jelenlegi Közös Agrárpolitika Stratégia kereti között is folytatódik a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése – emelte ki Viski József.

A szaktárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a hatékonyabb és gyorsabb bírálati és kifizetési folyamat mellett felülvizsgálták a korábbi terveket, forrás-átcsoportosításokkal és új pályázatokkal válaszolva az időközben felmerülő piaci és természeti kihívásokra. A cél az, hogy a lehető legtöbb gazdálkodót támogassák, hiszen a gazdáknak most van igénye a fejlesztésekre és ehhez pedig forrásokra van szükségük – húzta alá. A gazdaságfejlesztést ösztönző beruházásokkal kapcsolatos támogatói döntések mértéke mindennél jobban igazolja a koncentráltabb tervezés és forráskezelés létjogosultságát. Többek között az élelmiszer- és feldolgozó üzemek fejlesztésére több mint 450 milliárd forintnyi, az állattartó telepek felújítása keretében 143 milliárd forintnyi, a kertészeti ágazat beruházásai esetében 105 milliárd forintnyi összegben születtek támogatói döntések. Ezeken túl számos ágazati intézkedéssel élt a tárca, melyek a rendkívüli környezeti, gazdasági és piaci környezetben segítik a gazdálkodókat, a krízistámogatások és a támogatott hitelkonstrukciók mellett – tette hozzá Viski József.

Forrás: AM

A növényvédelmi kezelések nyilvántartására és adatszolgáltatására vonatkozó előírásoknak megfelelően, a gazdálkodóknak továbbra is jogszabályi kötelezettsége az adatszolgáltatási feladatok határidőre való teljesítése. Az adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus Gazdálkodási Napló rendszerébe (eGN) kell feltölteni. A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a Magyar Államkincstár (MÁK) felé.

Fotó: NÉBIH

A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezeléseket legkésőbb 2026. január 31-ig szükséges rögzíteni az elektronikus felületen. Ez az adatszolgáltatási határidő – valamennyi támogatási programban való részvételtől függetlenül – minden gazdálkodóra vonatkozik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a permetezési adatokat elegendő kizárólag a Nébih elektronikus rendszerében rögzíteni. Nem szükséges a MÁK felületén is adatot szolgáltatni a növényvédelmi kezelésekről annak, aki az eGN felületen eleget tesz ezen kötelezettségnek. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a MÁK részére.

A hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a hatályos rendelet ⃰ alapján a permetezési adatok feltöltése kötelező. Az adatszolgáltatás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén növényvédelmi bírság szabható ki. A gazdálkodóknak kiemelten fontos a határidők betartása és az adatok pontos rögzítése a jogszabályi megfelelés és az esetleges szankciók elkerülése érdekében.

Kapcsolódó jogszabály:
⃰43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 

Forrás: NÉBIH