Természetvédelem
Helyet a természetnek! – az MME javaslatai a Közös Agrárpolitika tervezéséhez
A mezőgazdálkodás a természeti rendszerek összeomlásának egyik legfőbb hajtóereje, és egyben a fő kárvallottja is. A mezőgazdasági termelés fenntartható pályára állítása ezért alapvető feltétele a biztonságos és egészséges élelmiszerek előállításának, a vidék életben tartásának és a természeti sokféleség megőrzésének.
A mezőgazdálkodás a természeti rendszerek összeomlásának egyik legfőbb hajtóereje, és egyben a fő kárvallottja is. A mezőgazdasági termelés fenntartható pályára állítása ezért alapvető feltétele a biztonságos és egészséges élelmiszerek előállításának, a vidék életben tartásának és a természeti sokféleség megőrzésének.
1. kép: A fokozottan védett túzokkakas (Otis tarda)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) részletes javaslatcsomagot készített a Közös Agrárpolitika újratervezéséhez.
A világ madarainak helyzete 2020 BirdLife jelentés
A madárvédelem nemzetközi szervezete, a BirdLife International rendszeres időközönként megjelenő jelentéseiben a madárvilág szemszögéből mutatja be a természeti környezet, a fajok és élőhelyek állapotát, a legsúlyosabb környezeti problémákat, a természetvédelmi törekvéseket, sikereket és kudarcokat.
2. kép: A BirdLife International szeptember 30-án hozta nyilvánosságra A világ madarainak helyzete 2020 (State of the World’s Birds 2020) című legfrissebb összefoglalóját
Ennek vezérfonalát az adja, hogy idén jár le a tíz évvel ezelőtt tett vállalások határideje, amelyeket a világ országai tettek biológiai sokféleség csökkenésének megállítására.
A friss tanulmány lényege egy mondatban összefoglalható: a 2010-ben kitűzött célok közül egyet sem sikerült elérni, és bár több esetben látszanak előrelépések, a természeti sokféleség csökkenésének fő okai továbbra is fennállnak.
Az ökológiai válság egyre nyilvánvalóbban és nyomasztóbban bontakozik ki előttünk, de ez továbbra sem vált meghatározó szemponttá az érdemi döntések meghozatalakor.
A magyarországi viszonyok is romlanak
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), mint a BirdLife hazai tagszervezete, az egyik legriasztóbb tendenciának a mezőgazdasági területek természeti sokféleségének világszerte tapasztalható összeroppanását látja, amelyet a magyarországi adatok is alátámasztanak.
3. kép: MME logója
Különösen fájó, hogy az ehhez kapcsolódó két globális vállalás, azaz a pénzügyi ösztönző rendszerek átalakítása, illetve a fenntartható mezőgazdaság, akvakultúra és erdőgazdálkodás biztosítása tekintetében a többihez képest is szerény mértékű előrelépés tapasztalható. Nehezen elfogadható ez az Európai Unióban, ahol a Közös Agrárpolitika (KAP) bőséges fedezetet nyújthatna a fenntartható mezőgazdaság felé való átmenethez. Miképpen a BirdLife jelentése fogalmaz, „Az EU közös agrárpolitikája továbbra az intenzív gazdálkodási formákat jutalmazza, eközben sokkal alacsonyabb szinten támogatja a természetkímélő mezőgazdálkodási rendszereket.”
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület javaslatcsomagja
Az MME évtizedek óta dolgozik az agrárélőhelyek és az agrárterületeken élő madárfajok védelméért, és büszkén mondhatjuk, hogy egyes fokozottan védett, karizmatikus fajok esetében a célzott védelem, a jelentős emberi és anyagi ráfordítások nyomán sikerült eredményeket elérnünk.
4. kép: Az MME most elkészült, részletes javaslatcsomagja a Közös Agrárpolitika újratervezéséhez. (Forrás: mme.hu)
Ezzel párhuzamosan azonban a mezőgazdasági élőhelyek mindennapi, gyakori madarait gyorsuló ütemben veszítjük el, ami egyértelművé teszi, hogy nagyon komoly problémák vannak a mezőgazdasági területeinkkel. A legutóbbi vizsgálatok szerint olyan közismert és gyakori fajok állománya omlik össze, mint pl. a fogoly, a mezei pacsirta vagy a füsti fecske, évtizedek stabilitása után a fehérgólya-állomány is közel negyedével csökent 2014-2019 között.
A Közös Agrárpolitika (KAP) következő időszakának tervezése uniós és hazai szinteken is jelenleg zajlik, az MME ennek átfogó reformja mellett elkötelezett. Az agrár-ökoszisztémák összeroppanása drámai mértékű, ami az agrárgazdaság szintjén is egyre nyilvánvalóbban jelentkezik.
Megítélésünk szerint a folyamat megállítása elemi érdekünk, és erre az egyetlen kézenfekvő lehetőséget a KAP célkitűzéseinek, támogatási rendszerének, a kapcsolódó feltételrendszereknek, illetve az ellenőrző- és monitoring rendszereknek a felülvizsgálata, jelentős átalakítása jelenti. Az MME által kidolgozott javaslatcsomag ennek támogatására született.
„Egyre több bizonyíték van arra, hogy a negatív tendenciák egyik fő hajtóereje az ipaszerűvé váló mezőgazdálkodás: az élőhelyek egyszerűsödése, a mezőgazdasági ökológiai hálózat elvesztése, a növényvédőszer-használat fokozódása. Az uniós csatlakozás óta sokkal jelentősebb források állnak rendelkezésre a mezőgazdaság számára és ez gyorsítja a folyamatot, fokozza az agárterületek átalakítását. Ez azért is rendkívül sajnálatos, mert a bőven rendelkezésre álló források alkalmasak lennének egy természetkímélő, de jövedelmező, a gazdálkodók számára is perspektívát jelentő mezőgazdálkodás kialakítására is.” – Tóth Péter, az MME mezőgazdasági programvezetője.
„Időről-időre megállapítjuk, hogy a korábban kitűzött célokat ismét nem értük el, ekkor újabb határidőt szabunk magunknak – hátha ezúttal sikerül. Sajnos azonban az idő nem nekünk dolgozik, és az ökológiai válság, valamint a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbban bontakozik ki, súlyos társadalmi és gazdasági hatásokkal. Az idő előrehaladtával egyre drasztikusabb beavatkozásokra lesz szükség, miközben az érdemi beavatkozás lehetősége csökken, és a megoldások is drágulnak. Nagyon valószínű, hogy a KAP jelenlegi reformja az utolsó lehetőségeink egyike az európai természeti sokféleség megőrzésére. Ha ez sem sikerül, akkor a lelkiismeretünket fel kell készíteni arra a szomorú tényre, hogy a következő generációk egy leromlott, fajokban és élőhelyekben végletekig elszegényedett, kizsarolt agrártájat örökölnek majd tőlünk.” – Dr. Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója.
Tudósítás és képek forrása: MME
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Részletekért kattintson a feliratra!
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
Célkeresztben az orvvadászat
Sopronban beváltak a terepmotorok
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Ismét egy erdőgazdaság nevével éltek vissza a tűzifacsalók
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Visszanéző (2020): Életbikám története
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Beteljesült álom!
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
Három a magyar igazság!
