Természetvédelem
Elektromos kerékpárokkal bővül a Kiskunsági Nemzeti Park
A hazai nemzeti parkok számára E-Kerékpár Programot indított az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda, valamint az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, melynek keretében elektromos rásegítésű kerékpárokat biztosítottak a parkok számára – erről 2020. október 9-én, pénteken Izsákon, a Kolon-tó partján tartottunk sajtótájékoztatót.
A hazai nemzeti parkok számára E-Kerékpár Programot indított az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda, valamint az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, melynek keretében elektromos rásegítésű kerékpárokat biztosítottak a parkok számára – erről 2020. október 9-én, pénteken Izsákon, a Kolon-tó partján tartottunk sajtótájékoztatót.
A program keretében a nemzeti parkok között 150 millió forint értékben, 211 elektromos rásegítésű kerékpárt osztottak szét, hogy ezekre építhessenek újabb programokat. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 20 ilyen trekking kerékpárt kapott.
Petényi Mirkó, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a program célja a nemzeti parkok turisztikai kínálatának bővítése. A nemzetipark-igazgatóságok között 150 millió forint értékben 211 elektromos rásegítésű kerékpárt és a hozzájuk való szükséges kiegészítőket osztottak szét, hogy ezekre építhessenek újabb programokat.
Petényi Mirkó hangsúlyozta, nem elektromoskerékpár-kölcsönzésről van szó, hanem szakvezetéses túrákon lehet majd velük részt venni. Reményei szerint az elektromos rásegítés eltörli a korosztályok közötti fizikai különbségeket, így a 14-20 évesek is együtt tekerhetnek a nyugdíjas korúakkal, valamint hosszabb, 50-60 km-es távokat is könnyen lehet majd teljesíteni. A tapasztalatok alapján sokakat meg lehet ilyen biciklikkel „szólítani” – mondta.
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vezetője kiemelte, hogy a nemzeti park munkatársai évente körülbelül nyolcvan szakvezetéses túrát tartanak, melyek kedveltek a látogatók körében. A vezetett túrák pontosan azt a célt szolgálják, hogy olyan dolgokat is meglássanak a látogatók, amit nem biztos, hogy magunktól is felfedeznének. Az elektromos kerékpárok segítségével nagyobb területet lehet bejárni, egy-egy érdekességet nagyobb összefüggésében lehet bemutatni.
Az igazgató ismertette, hogy idén csak három, tesztjellegű vezetett túrát dolgoztak ki a kerékpárokra a Kolon-tó körül, de a jövő évben már nagyobb e-kerékpáros túrakínálatot bocsát az Igazgatóság az érdeklődők rendelkezésére. Az első túrák október 3-án, 4-én és 11-én zajlottak.
Forrás: KNPI
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park