Természetvédelem
Nem növekedett a csikófark állomány
Igazgatóságunk működési területén öt helyszínen háromévente térképezzük fel a közönséges csikófark állományhatárait és mintavétel alapján elvégezzük a lehető legpontosabb tőszámbecslést.
Igazgatóságunk működési területén öt helyszínen háromévente térképezzük fel a közönséges csikófark állományhatárait és mintavétel alapján elvégezzük a lehető legpontosabb tőszámbecslést – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A közönséges csikófark (Ephedra distachya)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozási Rendszer I. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése projektjének keretei között 2002 óta folyik a közönséges csikófark (Ephedra distachya) monitorozása. A faj állományváltozásainak nyomon követése öt helyszínen történik a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén:
Fülöpházi homokbuckák
Tázlári homokbuckák
Harkakötöny: Kisfaludy-erdő
Kecskemét-Matkópuszta: Határúti-dűlő
Pirtói homokbuckák területén egy-egy állomány.
Az országban még a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén van a faj további öt állománya bevonva a monitorozásba.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai monitorozás közben
Munkatársaink háromévente feltérképezik az állományhatárokat, hogy lássuk, változik-e valamilyen irányba azok kiterjedése. Az állomány tömegességében bekövetkező esetleges változások kimutatása céljából mintavétel alapján történő tőszámbecslést is végzünk ilyenkor. A tőszámbecsléshez több száz, véletlenszerűen kihelyezett 1×1 méteres mintakvadrátokban megszámolják a töveket. Ezzel a módszerrel meglehetősen pontos populációméretet lehet becsülni.
Ezeket az esedékes felméréseket idén is elvégezték a nemzeti park dolgozói. Az öt területen az összesen becsült tőszám 43 693, ez 2002 óta a legalacsonyabb érték (a korábban tapasztalt tőszámok 100 602–264 683 db között ingadoztak). Az állományok kiterjedése érdemben nem változott, néhány esetben kismértékű növekedés volt tapasztalható.
A csikófarkról:
A modern növényrendszertan szerint a csikófark a leplesmagvúak (Gnetophyta) törzsébe tartozó csikófarkfélék (Ephedraceae) családjának egyetlen és névadó nemzetsége. A korábbi növényrendszertan még a fenyőkkel hozta rokonságba és a fenyők altörzsébe sorolja, mert ott a nyitvatermő ősfákból vezetik le a csikófarkféléket, amelyek hosszú redukciós úton alakultak ki a késő kréta végére. A közönséges csikófark hazánkban fokozottan védett cserje. Természetvédelmi értéke: 100.000 Ft.
Élénkpiros termése nélkül kevésbé látványos a közönséges csikófark.
Őshazája a Földközi-tenger vidéke, Ázsia. Hazánkban a száraz vidékek növénye, hajdani löszmaradványokon és homokgyepekben él. Leggyakrabban a Duna–Tisza köze és a Szentendrei-sziget homokpusztáin láthatjuk, emellett a Budai-hegység dolomit-sziklagyepjeiben és a Mezőföldön, lösznövényzetben fordul elő.
Alacsony, 10–30 cm magas, felálló vagy felemelkedő, erősen elágazó, zsúrlóhoz hasonló, lomblevél nélküli, kétlaki cserje (az egyes tövek vagy porzósak, vagy termősek). Érdekesség, hogy egyes élőhelyeken sokszor kizárólag porzós, máshol csak termős telepek vannak jelen. Gyöktörzse fás, tarackszerű, hosszú, kúszó. A zöld színű hajtások vesszőszerűek, 1–3 mm vastagok, sűrűn „ízekre”, internódiumokra tagoltak és fotoszintetizálnak is. A murvalevelek a megtermékenyítés után elhúsosodnak, és piros színű tobozbogyót, ízletes álbogyót hoznak létre, aminek köszönhetően állatok útján is terjed a mag.
Forrás: KNPI
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Részletekért kattintson a feliratra!
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Ismét egy erdőgazdaság nevével éltek vissza a tűzifacsalók
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Nemzetközi kongresszus a fenntartható szőlészetről és borászatról
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
Visszanéző (2020): Életbikám története
Beteljesült álom!
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
Három a magyar igazság!
