Természetvédelem
Nem növekedett a csikófark állomány
Igazgatóságunk működési területén öt helyszínen háromévente térképezzük fel a közönséges csikófark állományhatárait és mintavétel alapján elvégezzük a lehető legpontosabb tőszámbecslést.
Igazgatóságunk működési területén öt helyszínen háromévente térképezzük fel a közönséges csikófark állományhatárait és mintavétel alapján elvégezzük a lehető legpontosabb tőszámbecslést – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A közönséges csikófark (Ephedra distachya)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozási Rendszer I. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése projektjének keretei között 2002 óta folyik a közönséges csikófark (Ephedra distachya) monitorozása. A faj állományváltozásainak nyomon követése öt helyszínen történik a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén:
Fülöpházi homokbuckák
Tázlári homokbuckák
Harkakötöny: Kisfaludy-erdő
Kecskemét-Matkópuszta: Határúti-dűlő
Pirtói homokbuckák területén egy-egy állomány.
Az országban még a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén van a faj további öt állománya bevonva a monitorozásba.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai monitorozás közben
Munkatársaink háromévente feltérképezik az állományhatárokat, hogy lássuk, változik-e valamilyen irányba azok kiterjedése. Az állomány tömegességében bekövetkező esetleges változások kimutatása céljából mintavétel alapján történő tőszámbecslést is végzünk ilyenkor. A tőszámbecsléshez több száz, véletlenszerűen kihelyezett 1×1 méteres mintakvadrátokban megszámolják a töveket. Ezzel a módszerrel meglehetősen pontos populációméretet lehet becsülni.
Ezeket az esedékes felméréseket idén is elvégezték a nemzeti park dolgozói. Az öt területen az összesen becsült tőszám 43 693, ez 2002 óta a legalacsonyabb érték (a korábban tapasztalt tőszámok 100 602–264 683 db között ingadoztak). Az állományok kiterjedése érdemben nem változott, néhány esetben kismértékű növekedés volt tapasztalható.
A csikófarkról:
A modern növényrendszertan szerint a csikófark a leplesmagvúak (Gnetophyta) törzsébe tartozó csikófarkfélék (Ephedraceae) családjának egyetlen és névadó nemzetsége. A korábbi növényrendszertan még a fenyőkkel hozta rokonságba és a fenyők altörzsébe sorolja, mert ott a nyitvatermő ősfákból vezetik le a csikófarkféléket, amelyek hosszú redukciós úton alakultak ki a késő kréta végére. A közönséges csikófark hazánkban fokozottan védett cserje. Természetvédelmi értéke: 100.000 Ft.
Élénkpiros termése nélkül kevésbé látványos a közönséges csikófark.
Őshazája a Földközi-tenger vidéke, Ázsia. Hazánkban a száraz vidékek növénye, hajdani löszmaradványokon és homokgyepekben él. Leggyakrabban a Duna–Tisza köze és a Szentendrei-sziget homokpusztáin láthatjuk, emellett a Budai-hegység dolomit-sziklagyepjeiben és a Mezőföldön, lösznövényzetben fordul elő.
Alacsony, 10–30 cm magas, felálló vagy felemelkedő, erősen elágazó, zsúrlóhoz hasonló, lomblevél nélküli, kétlaki cserje (az egyes tövek vagy porzósak, vagy termősek). Érdekesség, hogy egyes élőhelyeken sokszor kizárólag porzós, máshol csak termős telepek vannak jelen. Gyöktörzse fás, tarackszerű, hosszú, kúszó. A zöld színű hajtások vesszőszerűek, 1–3 mm vastagok, sűrűn „ízekre”, internódiumokra tagoltak és fotoszintetizálnak is. A murvalevelek a megtermékenyítés után elhúsosodnak, és piros színű tobozbogyót, ízletes álbogyót hoznak létre, aminek köszönhetően állatok útján is terjed a mag.
Forrás: KNPI
Természetvédelem
Az első erdei fülesbaglyok már behúzódtak a településekre
Az erdei fülesbaglyok elkezdtek beköltözni a városokba
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő erdei fülesbaglyok egy része már beköltözött telelni a városok, falvak parkjaiba. Lassan az északi tájakról érkező fajtársaik is csatlakoznak hozzájuk.
Fotó: Palcsek István Szilárd
Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
Az erdei fülesbaglyok a lakott területektől távolabb, külterületi fasorokon költenek, télire azonban behúzódnak a városokba, falvakba. Itt rendszerint a parkokban, örökzöldeken (tujákon, fenyőkön) vernek tanyát. Megfigyeltük, hogy évről-évre ugyanazokat a helyszíneket használják telelésre. Valószínűleg azért költöznek be télire, mert a mezőgazdasági területek fasorai lombhullató fákból állnak, így amikor ősszel lehullajtják leveleiket, akkor már nem nyújtanak védelmet az erdei fülesbaglyoknak, s a héják sem könnyen fedezik fel őket az örökzöldek sűrű tűlevelei között.
Idén november közepén már több településen – például Orosházán és Kardoskúton is –, megfigyeltünk erdei fülesbaglyokat a parkokban. Hamarosan bizonyára újabb csapatok érkeznek, s csatlakoznak hozzájuk a telelésre érkező, északi példányok is. Ritkán réti fülesbaglyok is feltűnnek köztük, bár azok jellemzően a telet is a külterületeken töltik.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Fészket nem épít, inkább varjúfélék, vagy ragadozó madarak fészkét foglalja el, de szívesen elfoglalja a vércsék számára kihelyezett költőládát is. Jellegzetes tollfülei vannak, de azok csak díszek, az igazi fülnyílásai ugyanis a fej két oldalán helyezkednek el. Meglehetősen nagy szemei vannak, de alig-alig tudja azokat mozgatni, így ha oldalra kíván pillantani, akkor a fejét mozgatja, azt ugyanis akár 270 fokban is el tudja fordítani.
Az erdei fülesbaglyok nappal a fákon alszanak, éjszaka vadásznak. Patkányokat, házi egereket, esetenként apró testű madarakat, például verebeket, cinegéket is zsákmányolnak.
Hazánkban Kisújszállást és Túrkevét tartják a „baglyok fővárosának” mert egyes években az ott telelő erdei fülesbaglyok száma az ezret is elérheti.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Jegesedés miatt veszélyesek a Pilisi Parkerdő területei
Jegesedés indult a fák ágain a Pilisben
Az elmúlt napok havazása és az azt követő ónos eső következtében a Pilisi Parkerdő erdeiben jegesedés indult a fák ágain. A plusz teher miatt kisebb ágak és gallyak törnek le, ami veszélyhelyzetet teremthet a túrázók számára.
Fotó: Pilisi Parkerdő
További veszélyt jelent, hogy a havazást nem előzte meg fagy, az erdőtalaj felázott, ezért helyenként nagyobb fák dőlnek ki a plusz súly miatt. A főváros térségében a nagyobb forgalmú közutak veszélymentesítését a Pilisi Parkerdő a Katasztrófavédelemmel közösen megkezdte.
A Pilisi Parkerdő az erdőben tartózkodást a hétvégén nem javasolja, a jövő hét elején újabb tájékoztatást ad az erdőben tapasztalt viszonyokról.
Forrás: OEE
Furcsa egy cím mondaná az olvasó, pedig így van. Fényképezni indultam ki a ….. Már messziről látszott, hogy madarak vannak a nyílt vízen. Távolról Tásnak, népies nevén rucának vagy vadrucának látszott a kiszemelt fotóalany. A vízfelszínén úszott és még nem tűnt kormoránnak.
Fotó: Marti Richárd
A baj csak az volt, mire megemeltem a fényképezőgépem, kiszúrt. Úgy döntött: viszlát, nem szeretne fényképet, de hát, ahogy mondani szokták: nem kívánságműsor ez, barátom. Szóval egy kép született és meg is elégedtem vele. Ekkor visszafordult és hát mit tegyen a fotós: úgy kattogott a Nikon a kezemben, mint az MG42-es második világháborús német géppuska valamelyik fronton. Aztán meg is lett az eredménye, amit itt láthattok vagy a Facebookon fotós oldalamon.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Mit is kell tudni a kormoránról?
Vízparti madár, Észak-Amerikán át, Európán keresztül, egész Ázsiában megtalálható. Hazánkban is nagy számban fészkel, főként halakban gazdag folyók és tavak partján. Télen a az állomány növekszik, mert az északi rokonok, a nagy hideg elől, hazánkba jönnek telelni.
Egy szóval kedves horgászok, ha netán látni vélnétek pár kárókatonát, akkor legyen vizes a damil, hisz mutatják merre a hal.
Fotó: Marti Richárd
Miért is kárókatona? A kormorán a másik nevét onnan kapta, hogy vadászni, csoportosan vadászik és vadászat előtt, feszes egysoros vonalba sorakoznak fel, mint a díszegység katonái. Összedolgozva a fajtársaikkal, zsákmányt a víz alatt terelik össze, mindannyiójuk halevésre lett teremtve.
Testhosszuk 80-100 cm, a szárnyfesztávolságuk 130-160 cm, a tömegük pedig 1,7 és 3 kg közötti. A vízben magasra nyújtott nyakkal úsznak. Fagyúmirigyük nincs, ezért nem tudják vízhatlanná tenni tollazatukat. Emiatt láthatóak a partok mentén kitárt szárnyakkal, ilyenkor szárítkoznak a vadászat után.
Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!
A múlt században szó szerint irtottak őket, mivel a tavak környékén, főként a halastavaknál, nagyon nagy károkat okoztak. Mára a számuk újra megnőtt. Telepeken, a folyók, tavak melletti erdőkben, fákon fészkelnek. Ha kedvezőek a körülmények, akkor a katonatelep gyorsan száz fölötti párszámra szaporodik, de gémtelepeken is költenek. A párzás után, tavasszal, április és május hónapban 4-5 tojást raknak és a fiókák 23-24 nap alatt kelnek ki. A két szülő felváltva kotlik a tojásokon.
Fotó: Marti Richárd
A leírások szerint igen okos madár. A túlszaporodás miatt az elmúlt években téli ritkítását újra engedélyezték. Az elmondások szerint megismerik a vadász csónakját és mihelyt meglátják, egyből húznak, mint a vadlibák. Lehet, többet már nem tudok lencsevégre kapni kormoránt, mert az egyikük megjegyzett magának?
Hát nagyon remélem, hogy nem… 😊
Írta és fényképezte: Marti Richárd
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Facebook oldala itt érhető el
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Dr. Kőhalmy Tamás emléke előtt tiszteleg a TAEG Zrt.
A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak
Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei
Minden egy helyen a Közös Agrárpolitikáról
Országos kéknyelv-betegség vizsgálatokat rendelt el a Nébih, az eredmények óvatosságra intenek
Erdőtelepítés Natura 2000 gyepterületen
Nemesnádudvaron megrendezték a II. Vadkolbász és Borfesztivált – GALÉRIA
Osztrák vendégvadászok Iharoson
Vadgazdálkodási beszámolókkal zárult az év
Kolozsi-Kecskés Zsófia: Az agarászat új hajnala
Tásnak nézett kormorán
Gyászhír – elhunyt Ernszt Tamás
Milliós értékű vadászpuskákat foglalt le a NAV
Vadásztörténet: Az erdőben esett liba
Nagy Réka: A nagy vadkanom története
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését
Vári István első aranysakálja
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
