Keressen minket

Természetvédelem

Nem növekedett a csikófark állomány

Igazgatóságunk működési területén öt helyszínen háromévente térképezzük fel a közönséges csikófark állományhatárait és mintavétel alapján elvégezzük a lehető legpontosabb tőszámbecslést.

Igazgatóságunk működési területén öt helyszínen háromévente térképezzük fel a közönséges csikófark állományhatárait és mintavétel alapján elvégezzük a lehető legpontosabb tőszámbecslést – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

A közönséges csikófark (Ephedra distachya)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozási Rendszer I. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése projektjének keretei között 2002 óta folyik a közönséges csikófark (Ephedra distachya) monitorozása. A faj állományváltozásainak nyomon követése öt helyszínen történik a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén:

Fülöpházi homokbuckák
Tázlári homokbuckák
Harkakötöny: Kisfaludy-erdő
Kecskemét-Matkópuszta: Határúti-dűlő
Pirtói homokbuckák területén egy-egy állomány.
Az országban még a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén van a faj további öt állománya bevonva a monitorozásba.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai monitorozás közben

Munkatársaink háromévente feltérképezik az állományhatárokat, hogy lássuk, változik-e valamilyen irányba azok kiterjedése. Az állomány tömegességében bekövetkező esetleges változások kimutatása céljából mintavétel alapján történő tőszámbecslést is végzünk ilyenkor. A tőszámbecsléshez több száz, véletlenszerűen kihelyezett 1×1 méteres mintakvadrátokban megszámolják a töveket. Ezzel a módszerrel meglehetősen pontos populációméretet lehet becsülni.

Ezeket az esedékes felméréseket idén is elvégezték a nemzeti park dolgozói. Az öt területen az összesen becsült tőszám 43 693, ez 2002 óta a legalacsonyabb érték (a korábban tapasztalt tőszámok 100 602–264 683 db között ingadoztak). Az állományok kiterjedése érdemben nem változott, néhány esetben kismértékű növekedés volt tapasztalható.

A csikófarkról:
A modern növényrendszertan szerint a csikófark a leplesmagvúak (Gnetophyta) törzsébe tartozó csikófarkfélék (Ephedraceae) családjának egyetlen és névadó nemzetsége. A korábbi növényrendszertan még a fenyőkkel hozta rokonságba és a fenyők altörzsébe sorolja, mert ott a nyitvatermő ősfákból vezetik le a csikófarkféléket, amelyek hosszú redukciós úton alakultak ki a késő kréta végére. A közönséges csikófark hazánkban fokozottan védett cserje. Természetvédelmi értéke: 100.000 Ft.

Élénkpiros termése nélkül kevésbé látványos a közönséges csikófark.

Őshazája a Földközi-tenger vidéke, Ázsia. Hazánkban a száraz vidékek növénye, hajdani löszmaradványokon és homokgyepekben él. Leggyakrabban a Duna–Tisza köze és a Szentendrei-sziget homokpusztáin láthatjuk, emellett a Budai-hegység dolomit-sziklagyepjeiben és a Mezőföldön, lösznövényzetben fordul elő.

Alacsony, 10–30 cm magas, felálló vagy felemelkedő, erősen elágazó, zsúrlóhoz hasonló, lomblevél nélküli, kétlaki cserje (az egyes tövek vagy porzósak, vagy termősek). Érdekesség, hogy egyes élőhelyeken sokszor kizárólag porzós, máshol csak termős telepek vannak jelen. Gyöktörzse fás, tarackszerű, hosszú, kúszó. A zöld színű hajtások vesszőszerűek, 1–3 mm vastagok, sűrűn „ízekre”, internódiumokra tagoltak és fotoszintetizálnak is. A murvalevelek a megtermékenyítés után elhúsosodnak, és piros színű tobozbogyót, ízletes álbogyót hoznak létre, aminek köszönhetően állatok útján is terjed a mag.

Forrás: KNPI

 

Mezőgazdaság

1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl: az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik

Januártól július végéig csaknem 50 százalékos csapadékhiány halmozódott fel hazánkban, és a nagy folyóink vízgyűjtőin is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál. A korábban betározott és visszatartott vízmennyiségnek köszönhetően az ivóvízellátás és a szerződött mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított.

Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság Facebook oldala

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest. Az OVF-et főigazgató vezeti. Munkáját gazdasági és műszaki főigazgató-helyettes segíti. (Ábra: OVF)

A vízügyes szakemberek elkészítették a Magyarország területére és a nagy folyóink vízgyűjtőire hullott 7 havi csapadék összesítését: az év első felében az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett, vagyis az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzik. (Szemléltetésként: a legkisebb 7 havi összmennyiség Szolnok-Szandaszőlősön hullott, mindössze 98 mm, míg a legtöbb 406 mm volt, Szentgotthárd-Farkasfán.) Az országos területi átlagérték 188 mm, ami 154 mm-rel kevesebb az ilyenkor jellemzőnél. Az Országos Meteorológia Szolgálat adatai alapján ez a periódus 1901 óta a legszárazabb 7 hónap volt Magyarországon.

Az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére is a januárjától július végéig terjedő időszakban: a Duna-vízgyűjtőn az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, míg a Tiszáén 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első 7 hónapja pedig ezt a hiányt csak tovább növelte.

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

Az országban a 12 vízügyi Igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni készültség: jelenleg 7 vízhiánykezelő körzetben első-, 5 körzetben másod-, míg 23-ban harmadfokú (vagyis a legmagasabb) a védekezési készültség.

A megnövekedett vízigények a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A visszatartott víznek köszönhetően folytatni tudjuk a tudatos vízkormányzást is a Tiszán Szolnoknál, aminek a legfontosabb célja továbbra is az, hogy a Kiskörei-tározóból (közismert nevén a Tisza-tóból) Szolnok város ivóvízellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen.

A kialakított öntözési menetrendek jóvoltából vízkorlátozásra sehol sincs szükség. Ugyanakkor rendkívüli – vagyis az öntözési igény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozott mértékben van lehetőség, és csak ott, ahol van szabad vízkészlet.

Dunán a budapesti Kvassay-zsilipnél, illetve Tasson a Sajó Elemér műtárgyon folytatódik a szivattyús vízpótlás. A 2022. július 13. óta tartó szivattyúzással mintegy 40 millió m3 vizet (nagyságrendileg egy Velencei-tónyi vízmennyiséget) emeltünk a Dunából a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba, amit a térségben elsősorban öntözésre, halastavak üzemeltetésére használtak fel az érintettek, vagyis nem hagyta el az országot.

A Balaton átlagvízállása augusztus 9-én reggel 78 cm volt. A következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. A legfrissebb előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 cm között várható. A Balaton vízminőségét továbbra is heti egy alkalommal, 5 ponton – a  tó közepén 4 helyen, valamint a Zala-torkolatnál egy helyszínen – vett mintákból vizsgáljuk.

Velencei-tó ma reggeli vízállása 58 cm. A tó alacsony vízszintje miatt alapvető fontosságú a halak számára az oxigénellátás biztosítása, ezért elővigyázatosságból a vízügy munkatársai több ponton is levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek, és azokat minden nap a kritikus hajnali időszaktól (4-5 órától) délelőtt 10-ig továbbra is üzemeltetik, hogy biztosan elkerülhető legyen az oxigénhiány kialakulása.

A területileg illetékes vízügyi igazgatóság augusztus 8-i mérései alapján a Velencei-tó vízminősége, az oldott oxigén koncentrációja, illetve az algaösszetétel és -mennyiség megfelelő a vízi ökoszisztéma fenntarthatósága szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy ez a minősítési rendszer eltér a fürdővíz-használat szerintitől, – amit a strandokat üzemeltető önkormányzatok vizsgáltatnak! – ez utóbbi elsősorban a víz mikrobiális szennyezettségén, vagyis általában a fürdőzők által bejuttatott fertőző baktériumok jelenlétén alapul! Az igen alacsony vízszint és a párolgás miatt fellépő vízvesztés a tó vizének jelentős koncentrálódását okozza, aminek következtében számos jellemző a jövőben a halak tűrőképességét meghaladhatja, és ez halpusztuláshoz vezethet.

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022 augusztus 4-e

A hétvégén egy markáns légörvény szállított hazánk fölé elegendő nedvességet sokfelé kialakuló esők, záporok, zivatarok számára. A csapadék zöme szombaton érkezett, de északkeleten még vasárnap is többfelé esett. Kisebb körzetekben felhőszakadás is előfordult, a Duna-Tisza közének déli kétharmada azonban teljesen kimaradt az esőből, míg Nógrád megye alaposan megázott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt öt napban a Kiskunság területén szinte semmi nem esett, és a Dunántúl keleti felén valamint foltokban az Alföld északi és keleti tájain is 10 mm alatt alakult a lehullott csapadék mennyisége, ugyanakkor északnyugaton, az Északi-középhegység térségében sokfelé és nagyobb területen a Tiszántúlon is 20 mm-nél is több esett.

A hétvégén a talajok felszín közeli része többfelé átnedvesedett, ahol azonban 20 mm-nél kevesebb esett, csak a felső néhány centiméterre jutott a nedvességből. A 20 centiméternél mélyebb talajrétegek már csak kevés helyen nedvesedtek át, ehhez 40-60 mm eső kellett. A hét eleje óta ismét száradni kezdtek a talajok, és a felső egy méteres talajréteg csaknem országszerte kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható nedvességnek kevesebb, mint 40%-át tartalmazza.

Az aszály ugyan többfelé mérséklődött, de ez csak kis mértékűnek és egyelőre átmenetinek bizonyult, hazánk területének bő kétharmad részén most is súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható.

A folytatásban pénteken még marad a száraz, forró időjárás, majd szombaton egy hullámzó frontrendszer érkezik fölénk, mely meghatározza a következő napok időjárását. A hétvégén még csak elszórtan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét első felében megnő a csapadékhajlam, és többfelé számíthatunk akár kiadósabb csapadékot adó záporokra, zivatarokra. A hét végéig jellemzően tovább száradnak a talajok, a legtöbb helyen fokozódik az aszály, a jövő hét elejétől viszont egyre többfelé némi enyhülés valószínű a szárazságban.

Forrás: MET

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az év első hét hónapjában több vizet tartottunk vissza a Tiszában, mint amennyi elhagyta az országot

Vízügyi szakemberek összegezték a Tisza havi átlagos vízhozamának különbségét

Folytatódik a csapadékszegény időjárás, de az öntözési menetrend keretében a vízigények továbbra is kielégíthetőek. Elkészült a Tisza vízmérlege az év első hét hónapjára. A rendkívül száraz vízháztartási helyzet következtében a hazai folyóink vízállása továbbra is igen alacsony és a következő 2-3 napban is stagnáló vagy lassan apadó vízjárási helyzetre lehet számítani. Az aszályhelyzet a következő napokban a száraz, meleg időjárás hatására romlani fog, a rendkívüli aszállyal jellemezhető területek kiterjedésének növekedése, az aszályhelyzet erősödése várható.

A szegedi Belvárosi híd a 2006-os nagyárvíz idején. (A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság – OVF Facebook oldala)

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása valamint a megnövekedett öntözési igények száma miatt folytatja munkáját a Vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

Országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 igazgatóság területén van vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat érvényben. Jelenleg 7 db vízhiánykezelő körzetben I. fokú, 5 db vízhiánykezelő körzetben II. fokú, és 23 db vízhiánykezelő körzetben van III. fokú vízhiány elleni védekezési készültség érvényben.

A továbbra is jelen lévő vízigények kiszolgálása a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A mellékelt ábrán az látható, hogy a Tisza vízgyűjtő területére a Tiszán és mellékfolyóin beérkező víz mennyiségéhez képest mennyi víz távozik a felszínen az év első hét hónapjában a vízgyűjtőről. Ahol pozitív az érték, ott több víz hagyta el az országot az adott hónapban, mint amennyi beérkezett.

Ábra: OVF

Jól látható, hogy ez csak 3 hónapon keresztül volt jellemző, de akkor sem túl nagy mértékben. A többi hónapban (ahol negatív értékek vannak), több víz folyik be a vízgyűjtőre, mint ami kifolyik a Tiszán az országból. Ezt a víztöbbletet betározzuk (pl. Kisköre), beszivárog (talajvíz), az öntöző csatornákon kivezetjük mezőgazdasági területre, illetve egy része egyszerűen elpárolog. A Tisza hazai vízgyűjtője esetében az éve első hét hónapjából négyben (februárban, áprilisban, júniusban és júliusban) kevesebb víz távozott a felszínen, mint érkezett.

Az óriási, az átlagoshoz képest körülbelül ötven százalékos csapadékhiány ellenére a vissszatartott víznek köszönhetően folytatni tudjuk a tudatos vízkormányzást, vízvisszatartást Szolnoknál a Tiszán. Ennek legfontosabb célja továbbra is az, hogy a kiskörei tározóból (Tisza-tó) Szolnok város ivóvíz ellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen. Az öntözési menetrendeknek köszönhetően pedig sehol sem volt szükség vízkorlátozásra. Rendkívüli vízigények lekötésére viszont (melyeket az öntözési igény elején nem jeleztek) csak korlátozott mértékben van lehetőség és csak ott, ahol továbbra is van szabad vízkészlet.

A Dunán Budapest alatt a Kvassay-zsilipnél a folyó újra apadó vízállása miatt ismét megszűnt a gravitációs vízpótlás lehetősége, szivattyúkkal emelik be a vizet a Ráckevei-Soroksári- Duna-ágba. A hét elején a budapesti Vízügyi Igazgatóság bejelentést kapott halpusztulásról. A vízügyi szakemberek sok ponton végzett azonnali méréssel megállapították az oxigénhiányos víztér kiterjedését és ezeken a területeken hozzákezdtek a gépekkel végzett levegőztetéshez. A védekezés eredményes volt, mert a kezdeti halelhullást további nem követte.

A Balaton 2022. augusztus 5-i átlagvízállása 80 cm. A következő egyhetes időszakban folytatódik a tó vízállásának lassú csökkenése.  A legfrissebb augusztusi előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 cm között várható. A Balaton vizsgálatát jelenleg heti egy alkalommal, 5 ponton (4 tóközépen, valamint a Zala-torkolat környékén) vett mintákból végzik. Felszíni algavirágzásokat a mintavétel során nem észleltek, és lakossági bejelentések sem érkeztek.

A Velencei-tó ma reggeli vízállása 61 cm. A Velencei-tó alacsony vízszintje mellett az oxigénellátás kritikus fontosságú. Az oxigénellátást sem külső szervesanyag-terhelés, sem a túlszaporodó algák mennyisége nem veszélyezteti, de elővigyázatosságból a tó több pontján levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek a vízügyi szakemberek és azokat a kritikus 4-5 órától délelőtt 10 óráig terjedő időszakban továbbra is minden nap üzemeltetik, hogy egészen biztosan el lehessen kerülni a hajnali oxigénhiány kialakulását.

Forrás: OVF

Tovább olvasom