Keressen minket

Természetvédelem

Fellendülőben az erdőtelepítési szándék – interjú Koczka Zoltánnal

A 22 állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságon belül a KEFAG Zrt.-re a több lábon állás jellemző – tájékoztatott az Országos Erdészeti Egyesület.

A 22 állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságon belül a KEFAG Zrt.-re a több lábon állás jellemző – tájékoztatott az Országos Erdészeti Egyesület.

Az alföldi régióban a társaság meghatározó szerepet tölt be az erdészeti csemete termelésében, néhány fafaj – mint például a feketefenyő, szürkenyár, akác – tekintetében pedig országos szinten is.

A KEFAG Zrt. által megtermelt feketefenyő csemeték

A társaság jelenleg 10 erdészeti és 2 dísznövényt termelő saját csemetekertet üzemeltet. A termelésre alkalmas nettó terület több mint 170 hektár, amelynek mintegy 50-55%-át erdészeti csemetével, dísznövénnyel, karácsonyfateleppel és a dugványok termelését szolgáló anyatelepekkel hasznosítják. A megmaradt terület egy részén takarmányféléket termelnek a vadgazdálkodási ágazat számára, a többi részt pedig meghagyják ugarként a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében.

Koczka Zoltán a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesse

Koczka Zoltán termelési vezérigazgató-helyettessel az erdészeti csemete- és dísznövénytermesztés aktuális kérdéseiről beszélgettünk.

A társaságnál miért speciálisan meghatározó ágazat a csemetetermesztés?

– Ez a sajátosságunk elsősorban abból ered, hogy évtizedek óta a természeti adottságaink okán évente több száz hektárnyi mesterséges erdőfelújítást végzünk, amihez 4-5 millió darab erdészeti csemetére van szükségünk. Ilyen óriási mennyiséget piaci körülmények között kockázatos, szinte lehetetlen beszerezni, így azt a megoldást választottuk, hogy kidolgozunk egy saját csemete-előállítási technológiát és saját csemetekerteket létesítünk. A biztonságos működtetésükhöz szükséges beruházások – infrastruktúra, öntöző berendezések, talajművelő gépek, eszközök – többnyire már a 80-as, 90-es években állami forrásokból megvalósultak. A fejlesztések, a folyamatos technológiai újítások viszont elengedhetetlenné váltak elsősorban a kézi munkaerő drasztikus csökkenése és drágulása miatt. Ennek hatására az elmúlt években javítottuk a csemetetermelés műszaki hátterét, egységesítettük a termelési technológiát, ami garantálja a minőségi csemeték előállítását. A megtermelt csemeték mintegy 60%-át erdőfelújításoknál és erdőtelepítéseknél használjuk fel, 40%-át pedig értékesítjük.

A csemetekertjeikben milyenek az idei évi tapasztalatok?

– Örömmel mondhatom, hogy kiváló minőségben termeltük meg az ez évi erdőfelújításokhoz szükséges csemete mennyiséget, és biztonságosan áll rendelkezésünkre a 2022. évi tavaszi ültetéshez a kétéves termesztési ciklusidejű erdei- és feketefenyő csemete is. Nagyságrendileg 16-17 millió csemete került leltározásra. Ezen belül a jelentősebb erdészeti csemete tételek: szürkenyár 2,5 millió, akác 1,4 millió, kocsányos tölgy 250 ezer, nemesnyár 200 ezer, egyéb lomb fafaj 300 ezer. Fenyőkből: egyéves feketefenyő 5,5 millió, kétéves feketefenyő 4,0 millió, egyéves erdeifenyő 600 ezer, kétéves erdeifenyő 750 ezer. Díszfából, díszcserjéből termelt mennyiség pedig 700 ezer darab.

A KEFAG Zrt. gazdálkodásában – az erdészeti csemetetermesztés mellett – jelentős szerepet tölt be a dísznövénytermesztés is. Az Agrárminisztérium a társaságot bízta meg a Településfásítási Programhoz szükséges sorfák előállításával és helyszínre szállításával.

– Büszkék vagyunk a megbízásra, és arra is, hogy az előállításhoz szükséges feltételek maximálisan biztosítottak a Juniperus Parkerdészetünknél. Az Agrárminisztérium a településfásítások kapcsán azt az üzenetet szeretné minél több magyar emberhez eljuttatni, hogy a zöldfelületek növelése közügy. Fontosnak érzi tudatosítani, hogy a most elültetett fák hozzájárulhatnak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentéséhez, és ezt a nemes célt 50, de akár 100 évig is szolgálják majd. Ennek érdekében óriási lépést tett Magyarország Kormánya. 2019 őszén rendkívüli mértékben (80-130% -kal) megnövelte az erdőtelepítések támogatási egységárait azzal a céllal, hogy az ország fával borított területe a jelenlegi 21%-ról az elkövetkezendő 10 évben 27%-ra növekedjen.

Milyenek a kilátások a jövőre vonatkozóan?

– Bízunk benne, hogy a megtermelt, értékesítésre szánt kiváló minőségű csemetéink vevőkre találnak. A bizakodásunkat erősítheti a fellendülőben lévő erdőtelepítési szándék. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint – a vidékfejlesztési program keretében – 20 ezer hektárt meghaladó erdőtelepítési pályázat került már elbírálásra, melyek megvalósítására ez év őszén illetve a jövő év tavaszán kerül sor – zárta gondolatait Koczka Zoltán.

Tudósítás és a képek forrása: OEE

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022 augusztus 4-e

A hétvégén egy markáns légörvény szállított hazánk fölé elegendő nedvességet sokfelé kialakuló esők, záporok, zivatarok számára. A csapadék zöme szombaton érkezett, de északkeleten még vasárnap is többfelé esett. Kisebb körzetekben felhőszakadás is előfordult, a Duna-Tisza közének déli kétharmada azonban teljesen kimaradt az esőből, míg Nógrád megye alaposan megázott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt öt napban a Kiskunság területén szinte semmi nem esett, és a Dunántúl keleti felén valamint foltokban az Alföld északi és keleti tájain is 10 mm alatt alakult a lehullott csapadék mennyisége, ugyanakkor északnyugaton, az Északi-középhegység térségében sokfelé és nagyobb területen a Tiszántúlon is 20 mm-nél is több esett.

A hétvégén a talajok felszín közeli része többfelé átnedvesedett, ahol azonban 20 mm-nél kevesebb esett, csak a felső néhány centiméterre jutott a nedvességből. A 20 centiméternél mélyebb talajrétegek már csak kevés helyen nedvesedtek át, ehhez 40-60 mm eső kellett. A hét eleje óta ismét száradni kezdtek a talajok, és a felső egy méteres talajréteg csaknem országszerte kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható nedvességnek kevesebb, mint 40%-át tartalmazza.

Az aszály ugyan többfelé mérséklődött, de ez csak kis mértékűnek és egyelőre átmenetinek bizonyult, hazánk területének bő kétharmad részén most is súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható.

A folytatásban pénteken még marad a száraz, forró időjárás, majd szombaton egy hullámzó frontrendszer érkezik fölénk, mely meghatározza a következő napok időjárását. A hétvégén még csak elszórtan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét első felében megnő a csapadékhajlam, és többfelé számíthatunk akár kiadósabb csapadékot adó záporokra, zivatarokra. A hét végéig jellemzően tovább száradnak a talajok, a legtöbb helyen fokozódik az aszály, a jövő hét elejétől viszont egyre többfelé némi enyhülés valószínű a szárazságban.

Forrás: MET

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az év első hét hónapjában több vizet tartottunk vissza a Tiszában, mint amennyi elhagyta az országot

Vízügyi szakemberek összegezték a Tisza havi átlagos vízhozamának különbségét

Folytatódik a csapadékszegény időjárás, de az öntözési menetrend keretében a vízigények továbbra is kielégíthetőek. Elkészült a Tisza vízmérlege az év első hét hónapjára. A rendkívül száraz vízháztartási helyzet következtében a hazai folyóink vízállása továbbra is igen alacsony és a következő 2-3 napban is stagnáló vagy lassan apadó vízjárási helyzetre lehet számítani. Az aszályhelyzet a következő napokban a száraz, meleg időjárás hatására romlani fog, a rendkívüli aszállyal jellemezhető területek kiterjedésének növekedése, az aszályhelyzet erősödése várható.

A szegedi Belvárosi híd a 2006-os nagyárvíz idején. (A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság – OVF Facebook oldala)

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása valamint a megnövekedett öntözési igények száma miatt folytatja munkáját a Vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

Országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 igazgatóság területén van vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat érvényben. Jelenleg 7 db vízhiánykezelő körzetben I. fokú, 5 db vízhiánykezelő körzetben II. fokú, és 23 db vízhiánykezelő körzetben van III. fokú vízhiány elleni védekezési készültség érvényben.

A továbbra is jelen lévő vízigények kiszolgálása a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A mellékelt ábrán az látható, hogy a Tisza vízgyűjtő területére a Tiszán és mellékfolyóin beérkező víz mennyiségéhez képest mennyi víz távozik a felszínen az év első hét hónapjában a vízgyűjtőről. Ahol pozitív az érték, ott több víz hagyta el az országot az adott hónapban, mint amennyi beérkezett.

Ábra: OVF

Jól látható, hogy ez csak 3 hónapon keresztül volt jellemző, de akkor sem túl nagy mértékben. A többi hónapban (ahol negatív értékek vannak), több víz folyik be a vízgyűjtőre, mint ami kifolyik a Tiszán az országból. Ezt a víztöbbletet betározzuk (pl. Kisköre), beszivárog (talajvíz), az öntöző csatornákon kivezetjük mezőgazdasági területre, illetve egy része egyszerűen elpárolog. A Tisza hazai vízgyűjtője esetében az éve első hét hónapjából négyben (februárban, áprilisban, júniusban és júliusban) kevesebb víz távozott a felszínen, mint érkezett.

Az óriási, az átlagoshoz képest körülbelül ötven százalékos csapadékhiány ellenére a vissszatartott víznek köszönhetően folytatni tudjuk a tudatos vízkormányzást, vízvisszatartást Szolnoknál a Tiszán. Ennek legfontosabb célja továbbra is az, hogy a kiskörei tározóból (Tisza-tó) Szolnok város ivóvíz ellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen. Az öntözési menetrendeknek köszönhetően pedig sehol sem volt szükség vízkorlátozásra. Rendkívüli vízigények lekötésére viszont (melyeket az öntözési igény elején nem jeleztek) csak korlátozott mértékben van lehetőség és csak ott, ahol továbbra is van szabad vízkészlet.

A Dunán Budapest alatt a Kvassay-zsilipnél a folyó újra apadó vízállása miatt ismét megszűnt a gravitációs vízpótlás lehetősége, szivattyúkkal emelik be a vizet a Ráckevei-Soroksári- Duna-ágba. A hét elején a budapesti Vízügyi Igazgatóság bejelentést kapott halpusztulásról. A vízügyi szakemberek sok ponton végzett azonnali méréssel megállapították az oxigénhiányos víztér kiterjedését és ezeken a területeken hozzákezdtek a gépekkel végzett levegőztetéshez. A védekezés eredményes volt, mert a kezdeti halelhullást további nem követte.

A Balaton 2022. augusztus 5-i átlagvízállása 80 cm. A következő egyhetes időszakban folytatódik a tó vízállásának lassú csökkenése.  A legfrissebb augusztusi előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 cm között várható. A Balaton vizsgálatát jelenleg heti egy alkalommal, 5 ponton (4 tóközépen, valamint a Zala-torkolat környékén) vett mintákból végzik. Felszíni algavirágzásokat a mintavétel során nem észleltek, és lakossági bejelentések sem érkeztek.

A Velencei-tó ma reggeli vízállása 61 cm. A Velencei-tó alacsony vízszintje mellett az oxigénellátás kritikus fontosságú. Az oxigénellátást sem külső szervesanyag-terhelés, sem a túlszaporodó algák mennyisége nem veszélyezteti, de elővigyázatosságból a tó több pontján levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek a vízügyi szakemberek és azokat a kritikus 4-5 órától délelőtt 10 óráig terjedő időszakban továbbra is minden nap üzemeltetik, hogy egészen biztosan el lehessen kerülni a hajnali oxigénhiány kialakulását.

Forrás: OVF

Tovább olvasom

Természetvédelem

Csíkos hiénát fényképeztek Izraelben

English
Noa Valtzer, Dél-Izraelben, a Negev-sivatagban, a terepviszonyokat kihasználva, sikeresen megközelített egy csíkos hiénát és azt kotorékja előtt le is fényképezte. A program során, a helyi nemzeti park területén kívül, célzottan csíkos hiénát kerestek, amire voltak ugyan ráutaló nyomok, de addig élőben nem sikerült megfigyelniük. Annak ellenére, hogy eddigi keresésük kudarcba fulladt, új bizonyítékot kerestek a faj jelenlétének bizonyítására – tájékoztatta az Agro Jagert Izraelből, Noa Valtzer.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

Véletlenek sorozata után, végül egy kiszáradt mederben, friss hiéna nyomra bukkantak. A kutatás ezután felgyorsult, mert a nyomtól nem messze, egy kotorékot is találtak. A bejárat előtt sok csont hevert és érezhető volt a fajra jellemző „pézsmaszag”. Izraelben, a csíkos hiéna kotorékja néhány méter mély, amelynek több bejárata is lehet. Előfordul, hogy a felnőtt egyedek átköltöznek egy másik kotorékba, ám, kialakíthatnak nagyobb kotorékrendszert is, amelyet különböző bejáratokkal használhatnak.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

Legnagyobb meglepetésükre a kotorékból egy fiatal, csíkos hiéna bújt elő. A faj óvatos az emberrel, ennek ellenére érdeklődő, kíváncsi volt a kölyök. Izraelben egyetlen esetet sem dokumentáltak, hogy a csíkos hiéna emberre támadt volna. Ez a fiatal egyed sem találkozott még emberrel. Kijött a barlangból, megállt, közben elfáradt, és nem messze a bejárattól lefeküdt, ahonnan tovább nézte a kutatókat. Noa és munkatársai megfigyelése még Izraelben is kuriózumnak számít, hiszen rejtett, éjszakai aktivitása miatt kifejezetten nehéz megfigyelni a csíkos hiénát. Sajnos eddig nem tudtak megbízható adatokat közölni a faj biológiájáról.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

A Természetvédelmi Világszövetség által mérsékelten fenyegetett faj, Izraelben védett. A csíkos hiéna a hiénafélék családjába tartozik, megtalálható Afrikában és az Arab-félszigeten is. Rejtőzködő életmódja miatt azonban a kevésbé ismert fajok közé sorolják. Az egyetlen hiéna faj, amelyik Afrikán kívül is előfordul. A csíkos hiéna, afrikai rokonához, a foltos hiénához képest inkább dögevő. Alkalmanként kisebb emlősökre vadászik, de az esetek jelentős részében éjszakánként inkább dögöt keres. Emiatt Izraelben évről-évre több csíkos hiénát ütnek el az utakon.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

Az izraeli faunában a csíkos hiéna szerepe  rendkívül fontos és értékes, hiszen klasszikus dögevőként tisztítja a természetet és megakadályozza a betegségek terjedését. A csíkos hiéna populációját azonban számos emberi tényező fenyegeti. Izraelben a legnagyobb problémát az élőhelyek csökkenése jelenti. Lakott településeken a nem megfelelően kezelt hulladék is sok problémát okozhat. Egyes helyeken az orvvadászat is tizedeli a populációt, továbbá sokan félnek a csíkos hiénától. Egyes állattartók annak ellenére mérgezik, hogy szinte nem okoz kárt a szarvasmarha állományokban.

Noa Valtzer, munka közben.. (Fotó: Michal Yaakov Itzhaki – Agro Jager News)

Izraelben a faj védelme miatt számos programot kezdeményeztek. A lakosság széleskörű bevonásával a szakemberek számos előadást tartanak a védett fajról, főleg gyerekeknek. Az ismertetterjesztésnek köszönhetően egyre többen felfigyeltek a hiénák szerepére és fontosságára.

***

Noa Valtzer, Izrael egyik legszárazabb helyén, a Hula-völgyben nőtt fel. Élete szorosan kapcsolódik a természetvédelemhez, specialista a nyomolvasásban. Számos izraeli vadvédelmi projektben egyike azon, a terepen dolgozó szakembereknek, akik a különböző izraeli természetvédelmi szervezetekben aktívan részt vesznek a különböző vadfajok monitorozásában. Az Izraelben ismert vadnyomszakértő egyébként kelet-afrikai szafarik során is kamatoztatja tudását, ahol idegenvezetőként is dolgozik – tájékoztatta az értékes megfigyelésről lapunkat Noa Valtzer.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Noa Valtzer

 

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

Tovább olvasom