Keressen minket

Természetvédelem

Fellendülőben az erdőtelepítési szándék – interjú Koczka Zoltánnal

Print Friendly, PDF & Email

A 22 állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságon belül a KEFAG Zrt.-re a több lábon állás jellemző – tájékoztatott az Országos Erdészeti Egyesület.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A 22 állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságon belül a KEFAG Zrt.-re a több lábon állás jellemző – tájékoztatott az Országos Erdészeti Egyesület.

Az alföldi régióban a társaság meghatározó szerepet tölt be az erdészeti csemete termelésében, néhány fafaj – mint például a feketefenyő, szürkenyár, akác – tekintetében pedig országos szinten is.

A KEFAG Zrt. által megtermelt feketefenyő csemeték

A társaság jelenleg 10 erdészeti és 2 dísznövényt termelő saját csemetekertet üzemeltet. A termelésre alkalmas nettó terület több mint 170 hektár, amelynek mintegy 50-55%-át erdészeti csemetével, dísznövénnyel, karácsonyfateleppel és a dugványok termelését szolgáló anyatelepekkel hasznosítják. A megmaradt terület egy részén takarmányféléket termelnek a vadgazdálkodási ágazat számára, a többi részt pedig meghagyják ugarként a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében.

Koczka Zoltán a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesse

Koczka Zoltán termelési vezérigazgató-helyettessel az erdészeti csemete- és dísznövénytermesztés aktuális kérdéseiről beszélgettünk.

A társaságnál miért speciálisan meghatározó ágazat a csemetetermesztés?

– Ez a sajátosságunk elsősorban abból ered, hogy évtizedek óta a természeti adottságaink okán évente több száz hektárnyi mesterséges erdőfelújítást végzünk, amihez 4-5 millió darab erdészeti csemetére van szükségünk. Ilyen óriási mennyiséget piaci körülmények között kockázatos, szinte lehetetlen beszerezni, így azt a megoldást választottuk, hogy kidolgozunk egy saját csemete-előállítási technológiát és saját csemetekerteket létesítünk. A biztonságos működtetésükhöz szükséges beruházások – infrastruktúra, öntöző berendezések, talajművelő gépek, eszközök – többnyire már a 80-as, 90-es években állami forrásokból megvalósultak. A fejlesztések, a folyamatos technológiai újítások viszont elengedhetetlenné váltak elsősorban a kézi munkaerő drasztikus csökkenése és drágulása miatt. Ennek hatására az elmúlt években javítottuk a csemetetermelés műszaki hátterét, egységesítettük a termelési technológiát, ami garantálja a minőségi csemeték előállítását. A megtermelt csemeték mintegy 60%-át erdőfelújításoknál és erdőtelepítéseknél használjuk fel, 40%-át pedig értékesítjük.

A csemetekertjeikben milyenek az idei évi tapasztalatok?

– Örömmel mondhatom, hogy kiváló minőségben termeltük meg az ez évi erdőfelújításokhoz szükséges csemete mennyiséget, és biztonságosan áll rendelkezésünkre a 2022. évi tavaszi ültetéshez a kétéves termesztési ciklusidejű erdei- és feketefenyő csemete is. Nagyságrendileg 16-17 millió csemete került leltározásra. Ezen belül a jelentősebb erdészeti csemete tételek: szürkenyár 2,5 millió, akác 1,4 millió, kocsányos tölgy 250 ezer, nemesnyár 200 ezer, egyéb lomb fafaj 300 ezer. Fenyőkből: egyéves feketefenyő 5,5 millió, kétéves feketefenyő 4,0 millió, egyéves erdeifenyő 600 ezer, kétéves erdeifenyő 750 ezer. Díszfából, díszcserjéből termelt mennyiség pedig 700 ezer darab.

A KEFAG Zrt. gazdálkodásában – az erdészeti csemetetermesztés mellett – jelentős szerepet tölt be a dísznövénytermesztés is. Az Agrárminisztérium a társaságot bízta meg a Településfásítási Programhoz szükséges sorfák előállításával és helyszínre szállításával.

– Büszkék vagyunk a megbízásra, és arra is, hogy az előállításhoz szükséges feltételek maximálisan biztosítottak a Juniperus Parkerdészetünknél. Az Agrárminisztérium a településfásítások kapcsán azt az üzenetet szeretné minél több magyar emberhez eljuttatni, hogy a zöldfelületek növelése közügy. Fontosnak érzi tudatosítani, hogy a most elültetett fák hozzájárulhatnak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentéséhez, és ezt a nemes célt 50, de akár 100 évig is szolgálják majd. Ennek érdekében óriási lépést tett Magyarország Kormánya. 2019 őszén rendkívüli mértékben (80-130% -kal) megnövelte az erdőtelepítések támogatási egységárait azzal a céllal, hogy az ország fával borított területe a jelenlegi 21%-ról az elkövetkezendő 10 évben 27%-ra növekedjen.

Milyenek a kilátások a jövőre vonatkozóan?

– Bízunk benne, hogy a megtermelt, értékesítésre szánt kiváló minőségű csemetéink vevőkre találnak. A bizakodásunkat erősítheti a fellendülőben lévő erdőtelepítési szándék. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint – a vidékfejlesztési program keretében – 20 ezer hektárt meghaladó erdőtelepítési pályázat került már elbírálásra, melyek megvalósítására ez év őszén illetve a jövő év tavaszán kerül sor – zárta gondolatait Koczka Zoltán.

Tudósítás és a képek forrása: OEE

Természetvédelem

Megérkeztek az első búbosbankák Kardoskútra

Print Friendly, PDF & Email

Visszatértek a búbosbankák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Visszatértek a búbosbankák a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti részterületére. Március 12-én láttuk az első példányokat a Sóstói Állattartóteleptől északra fekvő gyepeken és kisparcellás szántókon.

Fotó: Fotó: Palcsek István Szilárd

Ezt a madarat a népnyelv büdös bankának, szurtos dudunak, vagy fostos bugybókának is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket juttatnak vélt, vagy valós támadójukra. A búbosbankának összesen hat alfaja ismert.  Az Európában fészkelők többsége vonuló. Afrikában, a Szaharától délre telelnek. Már márciusban megjelennek hazánkban, de az állomány zöme áprilisban érkezik meg.

A fákkal, fasorokkal tarkított, nyílt alföldi térségeket kedveli. A talajfelszínen és a laza talajban hosszú, enyhén lefelé ívelt csőrével kutat táplálék után. A föld alatt élő rovarokkal táplálkozik, emiatt mozaikos és csupasz talajfelszíneket igényel.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. Röpte lepkeszerűen hullámzó. Fészkelési időszaka március végétől augusztus közepéig tart. Jellegzetes hangját április közepétől június végéig hallhatjuk. Előszeretettel fészkel fás legelőkön, állattartótelepek közelében. Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszinten is. A tojó 5-10 tojást rak, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Szeptemberre az állomány nagy része elvonul az afrikai telelőhelyekre.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Bütykös ásóludak tömeges átvonulása a Dél-Alföldön

Print Friendly, PDF & Email

Bütykös ásóludakat figyeltek meg

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Ez az érdekes nevű lúdalkatú madár néhány évtizeddel ezelőtt még ritka kóborló faj volt hazánkban, azonban március elején nagyobb csapatai mutatkoztak a Dél-Alföldön, volt olyan időszak, amikor több mint 300 madár tartózkodott a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található szikes tavakon és halastó rendszereken.

Repülő bütykös ásóludak ( Fotó: Mészáros Csaba)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, de hazánkban 30 évvel ezelőtt még eseményszámba ment, ha kora tavasszal vagy késő ősszel feltűnt egy-egy madár, vagy néhány egyedszámból álló kisebb csapat.Nevét a hím madár homlokán található dudorról kapta, amely nászidőszakban kifejezetten nagyméretű és vörös színű.

Tavak, lagúnák partján költ, emlősök által ásott üregeket foglal el és ezeket használja költőüregként, viszonylag sok, 7-15 tojást rak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg, egy ideje a Dél-Alföldön is rendszeres, bár még kisszámú költőfajnak számít. Terjeszkedési ütemét látva egyre gyakoribb madár lesz hazánkban is.

Bütykös ásúlúd-csapat ( Fotó: Mészáros Csaba)

Az idei tavaszon feltűnően sok bütykös ásólúd mutatkozott a Dél-Alföld vizes élőhelyben eleve gazdag élőhelyein, nem ritkán 100 példánynál is nagyobb csapatai voltak láthatóak a szegedi Fehér-tó, a tömörkényi Csaj-tó és pusztaszeri szikes tavakon, természetesen a látogatók által nagyon kedvelt mórahalmi Nagyszéksós-tavi Bivalyrezervátum nagy kilátója előtt is mindig látható kisebb-nagyobb csapata.

Hím bütykös ásúludak ( Fotó: Tokody Béla)

Hazánkban 30-40 pár fészkel évről-évre. Nagy kérdés, hogy ez a tömeges jelenlét és az idén jellemzően jobb vízviszonyok vajon jelenteni fognak-e újabb költőpárokat a régiónak.

Forrás: MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából

Print Friendly, PDF & Email

Fát ültettek debreceni gyerekek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A Nyírerdő Zrt. Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel. Ábra: Facebook

Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.

Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.

Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.

Forrás: Nyírerdő Zrt.

Tovább olvasom