Természetvédelem
Fellendülőben az erdőtelepítési szándék – interjú Koczka Zoltánnal
A 22 állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságon belül a KEFAG Zrt.-re a több lábon állás jellemző – tájékoztatott az Országos Erdészeti Egyesület.
A 22 állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságon belül a KEFAG Zrt.-re a több lábon állás jellemző – tájékoztatott az Országos Erdészeti Egyesület.
Az alföldi régióban a társaság meghatározó szerepet tölt be az erdészeti csemete termelésében, néhány fafaj – mint például a feketefenyő, szürkenyár, akác – tekintetében pedig országos szinten is.

A KEFAG Zrt. által megtermelt feketefenyő csemeték
A társaság jelenleg 10 erdészeti és 2 dísznövényt termelő saját csemetekertet üzemeltet. A termelésre alkalmas nettó terület több mint 170 hektár, amelynek mintegy 50-55%-át erdészeti csemetével, dísznövénnyel, karácsonyfateleppel és a dugványok termelését szolgáló anyatelepekkel hasznosítják. A megmaradt terület egy részén takarmányféléket termelnek a vadgazdálkodási ágazat számára, a többi részt pedig meghagyják ugarként a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében.

Koczka Zoltán a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesse
Koczka Zoltán termelési vezérigazgató-helyettessel az erdészeti csemete- és dísznövénytermesztés aktuális kérdéseiről beszélgettünk.
A társaságnál miért speciálisan meghatározó ágazat a csemetetermesztés?
– Ez a sajátosságunk elsősorban abból ered, hogy évtizedek óta a természeti adottságaink okán évente több száz hektárnyi mesterséges erdőfelújítást végzünk, amihez 4-5 millió darab erdészeti csemetére van szükségünk. Ilyen óriási mennyiséget piaci körülmények között kockázatos, szinte lehetetlen beszerezni, így azt a megoldást választottuk, hogy kidolgozunk egy saját csemete-előállítási technológiát és saját csemetekerteket létesítünk. A biztonságos működtetésükhöz szükséges beruházások – infrastruktúra, öntöző berendezések, talajművelő gépek, eszközök – többnyire már a 80-as, 90-es években állami forrásokból megvalósultak. A fejlesztések, a folyamatos technológiai újítások viszont elengedhetetlenné váltak elsősorban a kézi munkaerő drasztikus csökkenése és drágulása miatt. Ennek hatására az elmúlt években javítottuk a csemetetermelés műszaki hátterét, egységesítettük a termelési technológiát, ami garantálja a minőségi csemeték előállítását. A megtermelt csemeték mintegy 60%-át erdőfelújításoknál és erdőtelepítéseknél használjuk fel, 40%-át pedig értékesítjük.
A csemetekertjeikben milyenek az idei évi tapasztalatok?
– Örömmel mondhatom, hogy kiváló minőségben termeltük meg az ez évi erdőfelújításokhoz szükséges csemete mennyiséget, és biztonságosan áll rendelkezésünkre a 2022. évi tavaszi ültetéshez a kétéves termesztési ciklusidejű erdei- és feketefenyő csemete is. Nagyságrendileg 16-17 millió csemete került leltározásra. Ezen belül a jelentősebb erdészeti csemete tételek: szürkenyár 2,5 millió, akác 1,4 millió, kocsányos tölgy 250 ezer, nemesnyár 200 ezer, egyéb lomb fafaj 300 ezer. Fenyőkből: egyéves feketefenyő 5,5 millió, kétéves feketefenyő 4,0 millió, egyéves erdeifenyő 600 ezer, kétéves erdeifenyő 750 ezer. Díszfából, díszcserjéből termelt mennyiség pedig 700 ezer darab.
A KEFAG Zrt. gazdálkodásában – az erdészeti csemetetermesztés mellett – jelentős szerepet tölt be a dísznövénytermesztés is. Az Agrárminisztérium a társaságot bízta meg a Településfásítási Programhoz szükséges sorfák előállításával és helyszínre szállításával.
– Büszkék vagyunk a megbízásra, és arra is, hogy az előállításhoz szükséges feltételek maximálisan biztosítottak a Juniperus Parkerdészetünknél. Az Agrárminisztérium a településfásítások kapcsán azt az üzenetet szeretné minél több magyar emberhez eljuttatni, hogy a zöldfelületek növelése közügy. Fontosnak érzi tudatosítani, hogy a most elültetett fák hozzájárulhatnak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentéséhez, és ezt a nemes célt 50, de akár 100 évig is szolgálják majd. Ennek érdekében óriási lépést tett Magyarország Kormánya. 2019 őszén rendkívüli mértékben (80-130% -kal) megnövelte az erdőtelepítések támogatási egységárait azzal a céllal, hogy az ország fával borított területe a jelenlegi 21%-ról az elkövetkezendő 10 évben 27%-ra növekedjen.
Milyenek a kilátások a jövőre vonatkozóan?
– Bízunk benne, hogy a megtermelt, értékesítésre szánt kiváló minőségű csemetéink vevőkre találnak. A bizakodásunkat erősítheti a fellendülőben lévő erdőtelepítési szándék. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint – a vidékfejlesztési program keretében – 20 ezer hektárt meghaladó erdőtelepítési pályázat került már elbírálásra, melyek megvalósítására ez év őszén illetve a jövő év tavaszán kerül sor – zárta gondolatait Koczka Zoltán.
Tudósítás és a képek forrása: OEE
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

