Természetvédelem
Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját
Az inváziós fajok nemcsak megváltoztathatják más fajok élőhelyét, de közvetlen hatással lehetnek a térség gazdaságára. Bizonyos fajok már most nagy pusztítást okoztak egyes régiókban, mások a jövőben okozhatnak és mind környezeti, mind gazdasági hatásuk is lehet.
Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak.

A pásztormejnó rendkívül okos opportunista faj. Egyes országokat pédául a Közel-Keleten már elfoglalt, őshonos madarakat lassan kiszorítva. Európát is fenyegeti.. (Fotó: pixabay.com)

Berbervarangy (Amietophrynus mauritanicus) -(Fotó: J. Gallego – macroinstantes.blogspot.com)
Az inváziós fajok nemcsak megváltoztathatják más fajok élőhelyét, de közvetlen hatással lehetnek a térség gazdaságára. Bizonyos fajok már most nagy pusztítást okoztak egyes régiókban, mások a jövőben okozhatnak és mind környezeti, mind gazdasági hatásuk is lehet.
Az óriás almacsiga például nagy gondot okoz az Ebro folyó vízgyűjtő területének mezőgazdaságában, az Ibériai-félsziget déli részén pedig a közönséges vízijácint jelenléte fenyegeti pusztulással a Guadiana folyó természetes ökoszisztémáját.

Óriás almacsiga (Ampullariidae) – (Fotó: pinterest.com)
A Newcastle-i Egyetem és a Córdobai Egyetemmel együttműködő Belga Természet- és Erdővédelmi Hatóság vezetésével egy európai tudósokból álló nemzetközi szakértői csoport értékelte a különböző betolakodó fajok európai felszámolásának prioritását – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az egyes forgatókönyvek tanulmányozásakor figyelembe vettek olyan inváziós fajokat, amelyek még nincsenek jelen a régióban és olyanokat is, amelyek már erősödnek.
„Az lenne ideális, ha felszámolhatnánk az összes idegenhonos fajt, de az anyagi keretek és a tudományos források korlátozottak, különösen most, amikor egyéb prioritást élvező tényezőkkel is meg kell küzdeni” – mondta Pablo González Moreno, a Córdobai Egyetem kutatója. Az egyik ilyen kiemelt figyelmet igénylő betolakodó faj a seregélyfélék családjába tartozó pásztormejnó (Acridotheres tristis), amely kisebb kolóniákat alakított ki Spanyolországban és Portugáliában agresszív territoriális viselkedésének és alkalmazkodóképességének köszönhetően. Ez a madár elterjedhet nagyobb területekre is és átveheti a helyi fajok helyét.
Hasonlóan veszélyes fajok Európában a berbervarangy (Amietophrynus mauritanicus), az ormányos medve vagy más néven vörösorrú koáti (Nasua nasua) és a kormos bülbül vagy kafferbülbül (Pycnonotus cafer).

Vörösorrú koáti (Nasua nasua) – (Fotó: pixabay.com)

Kafferbülbül (Pycnonotus cafer) – (Fotó: pixabay.com)
Ezek közül a nagyobb figyelmet kell szentelni a Faxonius rusticus nevű édesvízi rákfajnak, amely kormoly problémákat okoz az Egyesült Államok északi részén és Kanadában. Szintén veszélyes a kígyófejű hal (Channa argus), amely amerikai gyűjtőkön keresztül került ki Ázsiából és a Cryptostegia grandiflora Madagaszkáron honos szőlőfajta.

Kígyófejű hal (Channa argus) – (Fotó: Pinterest.com)

Cryptostegia grandiflora (Fotó: Wikipédia)
A lista megalkotásához a nemzetközi csoport elvégezte a különböző fajok betelepedésének és elterjedésének kockázat- és hatáselemzését, felmérték kiiktatásuk hatásosságát, költségét, elfogadhatóságát, az ehhez szükséges időt és annak valószínűségét, hogy a fajok idővel visszatérhetnek. A tanulmány nemcsak segít a jelenleg Európában élő idegenhonos fajok kezelésében, hanem a jövőben alkalmazható menedzsment-forgatókönyvet is jelent a várhatóan bekerülő fajok kezelésére.
Forrás: MTI – National Geographic
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







