Keressen minket

Természetvédelem

Fontos a természetismeretet oktatók felkészültsége

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hazánkban elsőként hirdette meg három féléves természetpedagógiai posztgraduális képzését. Juhász Lajossal az egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy mennyire fontos környezetünk megismertetése, megóvása, a szemléletformálás és a környezettudatosság, a természeti értékeink felismerése.

DE-MÉK logója (Ábra: mek.unideb.hu)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hazánkban elsőként hirdette meg három féléves természetpedagógiai posztgraduális képzését. Juhász Lajossal az egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy mennyire fontos környezetünk megismertetése, megóvása, a szemléletformálás és a környezettudatosság, a természeti értékeink felismerése.

Juhász Lajos fekete harkályt gyűrűz a Bódva-völgyi Madárgyűrűző Állomáson, egy gyerekeknek tartott bemutató keretében (Kép: Bajomi Bálint)

Ábra: ng.24.hu

Kérem, meséljen egy kicsit az eddigi életútjáról! Hol végzett, hol dolgozik, milyen témákat kutat?
A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végeztem biológia-földrajz tanárszakon. Ezt követően egyetemi oklevelet szereztem a Pannon Agrártudományi Egyetemen (Keszthely) okleveles természetvédelmi szakmérnök szakon. E mellett rendelkezem alapfokú gombaszakismereti vizsgával, illetve elektromos halászgépkezelői OKJ-s bizonyítvánnyal valamint vadgazdálkodási képesítéssel. A tanári diploma megszerzése után egy évnyi győri kitérő (itt egy mezőgazdasági szakközépiskolában dolgoztam) után a jelenlegi munkahelyemen dolgozom, aminek a neve az elmúlt időben többször is változott. Mostani pontos megnevezése némileg hosszúnak tűnik: Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék. Csaknem két évtizede a tanszék vezetőjeként igyekszem szervezni az oktatási, kutatási és egyéb feladatokat.

Úgy tudom a tanári pályának vannak családi hagyományai is.
Igen, biológus családból származom, édesapám az Egri Tanárképző Főiskolának volt botanikus főiskolai tanára, édesanyám pedig biológiát is oktatott egy egri iskolában. Ez meghatározta már kora gyermekkoromtól az érdeklődésemet a természet iránt. Főként a madarak jelentették és jelentik ma is a kiemelt élőlénycsoportot számomra, de más érdekelnek más fajok is, így a természetes halközösségek, egyes növénycsoportok, élőhelyegyüttesek (főként a nyírségi keményfa ligeterdők), illetve herpetológiai felmérések is munkám részét képezték. Talán haltani érdeklődésemnek is köszönhető, hogy oktatási karunk adta a helyszínt a Magyar Haltani Társaság megalakulásának 2005-ben, amelynek azóta az alelnöke is vagyok.

A halak mellett a madarakhoz sem lett hűtlen?
Madártani vizsgálataim egyrészt erdei közösségek ökológiai felmérését jelentették, illetve már több évtizede a madárurbanizáció kérdései is érdekelnek, kiemelten a galamb- és a varjúfélék. Programszerű madárjelölést is folytatok néhány régióban (Nyírség, Zempléni-hegység, Bódva-völgy, Debrecen). Három évtizede hallgatókkal és számos kollégával együtt részt veszek a Bódva-völgyi Madávonuláskutató és Természetvédelmi Tábor munkájában, mint gyűrűzésvezető. Éppen most néztem a hivatalos adatokat. Eddig több mint 48 ezer madár fordult meg a kezemben jelölésre várva az elmúlt évtizedekben. Eddigi munkámat talán a neves természetfestő, Muray Róbert idézetével jellemezhetném: „Témám a Természet!”

Milyen oktatási tevékenységben vett részt eddig?
Az egyetemen az állattan oktatásával kezdtem, majd amikor szerveződtek az egyes szakirányok, később az önálló szakok, további tantárgyak felelőse is lettem. Így az ökológia, vadászati állattan (madarak), ezt követően az oktatásba sikerült bevezetni a természetvédelem tárgyamat is. Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb oktatási eredményemnek tekintem, hogy országos szinten sikerült kidolgozni a természetvédelmi mérnök szak képzési tervét és megalapítani a természetvédelmi mérnök szakot, amely oktatását karunkon kezdtük el elsőként. Szakvezetőként, alap-és mesterképzésben további tárgyak felelőseként, többek között a természetvédelmi állattan, Magyarország földtana és természetföldrajza, biológiai invázió, természetvédelem tárgyak oktatásában veszek részt. Nagyon fontosnak tartom a szervezett terepgyakorlatokat mindkét oktatási szinten, ezek vezetése számomra minden alkalommal igazi szakmai élményt adnak, amit szeretnék átadni a hallgatóknak is.

Nemrégiben létrehoztak egy új tanulási lehetőséget a Debreceni Egyetemen. Mi ennek a neve, mit tanulnak meg itt a hallgatók?
Az eddigi tapasztalatok és az oktatás gyakorlati fejlesztése szándékával néhány évvel ezelőtt sikerült megalapítani egy új szakot, amelyet már felsőfokú képzettséggel rendelkező hallgatóknak szántunk. A természetpedagógus szak létrehozását, országos alapítását az eddigi oktatási, gyakorlati tapasztalatunk mellett az is elősegítette, hogy egy debreceni oktatási intézmény tanulóinak az iskola néhány pedagógusával együtt évente rendszeresen szervezünk erdei iskolai tábort az Aggteleki Nemzeti Park területén.

Az is látható, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb igény mutatkozik a szülők részéről, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el szabad idejüket. Ez lehet erdei iskola, zootábor vagy egyéb, a természetben megszervezett hosszabb-rövidebb program. Ezek csak akkor lehetnek igazán emlékezetesek a gyermekek számára, ha a programokat felkészült, szakmailag is hiteles tanárvezetők irányítják. A szakra jelentkezők számára ezt kínáljuk. A képzés 3 féléve alatt a pedagógiai tárgyaktól a természetismereten át, vezetett és önálló szakmai gyakorlatokon keresztül számos ismeretanyag kerül átadásra. Az utolsó félévben specializáció is lehetséges, hiszen erdei iskolai és zoopedagógiai tantárgycsoportokat is felvehetnek a hallgatók.

Mit jelent pontosan a „szakirányú továbbképzés” kifejezés?
A mérnökképzést folytató intézmények diploma utáni, azaz posztgraduális képzés

Forrás: National Geographic – Bajomi Bálint

Természetvédelem

Az OEE álláspontja a fakitermelések feltételeinek átmeneti könnyítéséről – közlemény

Az elmúlt időszak történelmi léptékű, európai és globális folyamatai egyaránt rávilágítottak a 156 éves Egyesületünk által a kezdetektől hangsúlyozott tényre, hogy természeti értékeink megőrzése és gyarapítása kulcsfontosságú nemzeti kérdés.  Értékeink közül, szakmai elköteleződésünk alapja a legösszetettebb szárazföldi ökoszisztéma, az erdő.  A termőföld mellett ez Hazánk legfontosabb természeti erőforrása.

Ábra: OEE

Az Országos Erdészeti Egyesület 1866. december 9-én alakult meg Pesten, a több mint 160 éve, 1851-ben alapított Ungarischer Fortsverein jogutódjaként. (Ábra: OEE)

A vészhelyzeti kormányrendelet nagy társadalmi visszhangja a járvány után tovább hangsúlyozza, hogy a magyar emberek a végletekig elkötelezettek az erdők ügye iránt. Ezért is fontos nyomatékosítanunk, hogy erdészként, minden eddiginél elhivatottabban képviseljük az erdőket – az azokat érintő, egyedi döntések hátterét pedig széles társadalmi körben világítsuk meg!

287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelet célja, hogy a társadalom érdekeit felelősen szolgálva, vészhelyzeti szükség esetén, átmenetileg meggyorsítsa a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutását. Fontos leszögeznünk, hogy a rendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz.

E lehetőségek körültekintő alkalmazása során és a hatóságok ellenőrzése mellett, a magyar erdésztársadalomnak valóban nagy a felelőssége. Így volt ez eddig is: lelkiismeretes szakmai munkánknak az eredménye többek között a Trianon óta több mint duplájára növekedett magyarországi erdőterület, vagy éppen az évről-évre, több millió köbméterrel növekedő hazai élőfakészlet.

Az erdőgazdálkodás egy komplex, rekreációs, védelmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő folyamat. Az erdővel kapcsolatos döntéseknek már a kezdeményezése is magasan képzett erdész szakemberek kompetenciája. Az erdészek a jövőben is számonkérhető felelősségük teljes tudatában, hosszú távra szóló erdőtervek keretei között terveznek meg minden beavatkozást.

Azok valamennyi lépése továbbra is az erdészeti, védett és Natura 2000 területeken, emellett a természetvédelmi hatóság folyamatos kontrollja alatt áll.

Ezeken túl, a magyar erdészek szakmaiságát történelmi távlatokban meghatározza, a szervezetén keresztül aktuálisan is kézben tartja a megkérdőjelezhetetlen hitelességű Országos Erdészeti Egyesület.

A jelen feltételek között, az erdőgazdálkodók képesek lesznek a megfelelő időzítéssel kiszolgálni a megnövekedő tűzifa igényeket is – úgy, hogy az a Hazánk egyötödét borító erdők fenntarthatóságát ne veszélyeztesse.

Szakmaiságunkat három évszázad alatt felhalmozott ismeret és tapasztalat, valamint referencia alapozza meg. Az eskünk mellett, ez máshoz nem hasonlítható kötelezettséget jelent.

Az erdésztársadalom nevében kijelentjük, hogy felelőtlen erdészeti beavatkozásoktól semmiképpen sem kell tartani.

Forrás: OEE

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl: az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik

Januártól július végéig csaknem 50 százalékos csapadékhiány halmozódott fel hazánkban, és a nagy folyóink vízgyűjtőin is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál. A korábban betározott és visszatartott vízmennyiségnek köszönhetően az ivóvízellátás és a szerződött mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított.

Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság Facebook oldala

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest. Az OVF-et főigazgató vezeti. Munkáját gazdasági és műszaki főigazgató-helyettes segíti. (Ábra: OVF)

A vízügyes szakemberek elkészítették a Magyarország területére és a nagy folyóink vízgyűjtőire hullott 7 havi csapadék összesítését: az év első felében az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett, vagyis az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzik. (Szemléltetésként: a legkisebb 7 havi összmennyiség Szolnok-Szandaszőlősön hullott, mindössze 98 mm, míg a legtöbb 406 mm volt, Szentgotthárd-Farkasfán.) Az országos területi átlagérték 188 mm, ami 154 mm-rel kevesebb az ilyenkor jellemzőnél. Az Országos Meteorológia Szolgálat adatai alapján ez a periódus 1901 óta a legszárazabb 7 hónap volt Magyarországon.

Az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére is a januárjától július végéig terjedő időszakban: a Duna-vízgyűjtőn az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, míg a Tiszáén 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első 7 hónapja pedig ezt a hiányt csak tovább növelte.

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

Az országban a 12 vízügyi Igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni készültség: jelenleg 7 vízhiánykezelő körzetben első-, 5 körzetben másod-, míg 23-ban harmadfokú (vagyis a legmagasabb) a védekezési készültség.

A megnövekedett vízigények a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A visszatartott víznek köszönhetően folytatni tudjuk a tudatos vízkormányzást is a Tiszán Szolnoknál, aminek a legfontosabb célja továbbra is az, hogy a Kiskörei-tározóból (közismert nevén a Tisza-tóból) Szolnok város ivóvízellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen.

A kialakított öntözési menetrendek jóvoltából vízkorlátozásra sehol sincs szükség. Ugyanakkor rendkívüli – vagyis az öntözési igény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozott mértékben van lehetőség, és csak ott, ahol van szabad vízkészlet.

Dunán a budapesti Kvassay-zsilipnél, illetve Tasson a Sajó Elemér műtárgyon folytatódik a szivattyús vízpótlás. A 2022. július 13. óta tartó szivattyúzással mintegy 40 millió m3 vizet (nagyságrendileg egy Velencei-tónyi vízmennyiséget) emeltünk a Dunából a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba, amit a térségben elsősorban öntözésre, halastavak üzemeltetésére használtak fel az érintettek, vagyis nem hagyta el az országot.

A Balaton átlagvízállása augusztus 9-én reggel 78 cm volt. A következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. A legfrissebb előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 cm között várható. A Balaton vízminőségét továbbra is heti egy alkalommal, 5 ponton – a  tó közepén 4 helyen, valamint a Zala-torkolatnál egy helyszínen – vett mintákból vizsgáljuk.

Velencei-tó ma reggeli vízállása 58 cm. A tó alacsony vízszintje miatt alapvető fontosságú a halak számára az oxigénellátás biztosítása, ezért elővigyázatosságból a vízügy munkatársai több ponton is levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek, és azokat minden nap a kritikus hajnali időszaktól (4-5 órától) délelőtt 10-ig továbbra is üzemeltetik, hogy biztosan elkerülhető legyen az oxigénhiány kialakulása.

A területileg illetékes vízügyi igazgatóság augusztus 8-i mérései alapján a Velencei-tó vízminősége, az oldott oxigén koncentrációja, illetve az algaösszetétel és -mennyiség megfelelő a vízi ökoszisztéma fenntarthatósága szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy ez a minősítési rendszer eltér a fürdővíz-használat szerintitől, – amit a strandokat üzemeltető önkormányzatok vizsgáltatnak! – ez utóbbi elsősorban a víz mikrobiális szennyezettségén, vagyis általában a fürdőzők által bejuttatott fertőző baktériumok jelenlétén alapul! Az igen alacsony vízszint és a párolgás miatt fellépő vízvesztés a tó vizének jelentős koncentrálódását okozza, aminek következtében számos jellemző a jövőben a halak tűrőképességét meghaladhatja, és ez halpusztuláshoz vezethet.

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022 augusztus 4-e

A hétvégén egy markáns légörvény szállított hazánk fölé elegendő nedvességet sokfelé kialakuló esők, záporok, zivatarok számára. A csapadék zöme szombaton érkezett, de északkeleten még vasárnap is többfelé esett. Kisebb körzetekben felhőszakadás is előfordult, a Duna-Tisza közének déli kétharmada azonban teljesen kimaradt az esőből, míg Nógrád megye alaposan megázott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt öt napban a Kiskunság területén szinte semmi nem esett, és a Dunántúl keleti felén valamint foltokban az Alföld északi és keleti tájain is 10 mm alatt alakult a lehullott csapadék mennyisége, ugyanakkor északnyugaton, az Északi-középhegység térségében sokfelé és nagyobb területen a Tiszántúlon is 20 mm-nél is több esett.

A hétvégén a talajok felszín közeli része többfelé átnedvesedett, ahol azonban 20 mm-nél kevesebb esett, csak a felső néhány centiméterre jutott a nedvességből. A 20 centiméternél mélyebb talajrétegek már csak kevés helyen nedvesedtek át, ehhez 40-60 mm eső kellett. A hét eleje óta ismét száradni kezdtek a talajok, és a felső egy méteres talajréteg csaknem országszerte kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható nedvességnek kevesebb, mint 40%-át tartalmazza.

Az aszály ugyan többfelé mérséklődött, de ez csak kis mértékűnek és egyelőre átmenetinek bizonyult, hazánk területének bő kétharmad részén most is súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható.

A folytatásban pénteken még marad a száraz, forró időjárás, majd szombaton egy hullámzó frontrendszer érkezik fölénk, mely meghatározza a következő napok időjárását. A hétvégén még csak elszórtan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét első felében megnő a csapadékhajlam, és többfelé számíthatunk akár kiadósabb csapadékot adó záporokra, zivatarokra. A hét végéig jellemzően tovább száradnak a talajok, a legtöbb helyen fokozódik az aszály, a jövő hét elejétől viszont egyre többfelé némi enyhülés valószínű a szárazságban.

Forrás: MET

 

Tovább olvasom