Keressen minket

Természetvédelem

Fontos a természetismeretet oktatók felkészültsége

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hazánkban elsőként hirdette meg három féléves természetpedagógiai posztgraduális képzését. Juhász Lajossal az egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy mennyire fontos környezetünk megismertetése, megóvása, a szemléletformálás és a környezettudatosság, a természeti értékeink felismerése.

Közzétéve:

DE-MÉK logója (Ábra: mek.unideb.hu)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hazánkban elsőként hirdette meg három féléves természetpedagógiai posztgraduális képzését. Juhász Lajossal az egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy mennyire fontos környezetünk megismertetése, megóvása, a szemléletformálás és a környezettudatosság, a természeti értékeink felismerése.

Juhász Lajos fekete harkályt gyűrűz a Bódva-völgyi Madárgyűrűző Állomáson, egy gyerekeknek tartott bemutató keretében (Kép: Bajomi Bálint)

Ábra: ng.24.hu

Kérem, meséljen egy kicsit az eddigi életútjáról! Hol végzett, hol dolgozik, milyen témákat kutat?
A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végeztem biológia-földrajz tanárszakon. Ezt követően egyetemi oklevelet szereztem a Pannon Agrártudományi Egyetemen (Keszthely) okleveles természetvédelmi szakmérnök szakon. E mellett rendelkezem alapfokú gombaszakismereti vizsgával, illetve elektromos halászgépkezelői OKJ-s bizonyítvánnyal valamint vadgazdálkodási képesítéssel. A tanári diploma megszerzése után egy évnyi győri kitérő (itt egy mezőgazdasági szakközépiskolában dolgoztam) után a jelenlegi munkahelyemen dolgozom, aminek a neve az elmúlt időben többször is változott. Mostani pontos megnevezése némileg hosszúnak tűnik: Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék. Csaknem két évtizede a tanszék vezetőjeként igyekszem szervezni az oktatási, kutatási és egyéb feladatokat.

Úgy tudom a tanári pályának vannak családi hagyományai is.
Igen, biológus családból származom, édesapám az Egri Tanárképző Főiskolának volt botanikus főiskolai tanára, édesanyám pedig biológiát is oktatott egy egri iskolában. Ez meghatározta már kora gyermekkoromtól az érdeklődésemet a természet iránt. Főként a madarak jelentették és jelentik ma is a kiemelt élőlénycsoportot számomra, de más érdekelnek más fajok is, így a természetes halközösségek, egyes növénycsoportok, élőhelyegyüttesek (főként a nyírségi keményfa ligeterdők), illetve herpetológiai felmérések is munkám részét képezték. Talán haltani érdeklődésemnek is köszönhető, hogy oktatási karunk adta a helyszínt a Magyar Haltani Társaság megalakulásának 2005-ben, amelynek azóta az alelnöke is vagyok.

A halak mellett a madarakhoz sem lett hűtlen?
Madártani vizsgálataim egyrészt erdei közösségek ökológiai felmérését jelentették, illetve már több évtizede a madárurbanizáció kérdései is érdekelnek, kiemelten a galamb- és a varjúfélék. Programszerű madárjelölést is folytatok néhány régióban (Nyírség, Zempléni-hegység, Bódva-völgy, Debrecen). Három évtizede hallgatókkal és számos kollégával együtt részt veszek a Bódva-völgyi Madávonuláskutató és Természetvédelmi Tábor munkájában, mint gyűrűzésvezető. Éppen most néztem a hivatalos adatokat. Eddig több mint 48 ezer madár fordult meg a kezemben jelölésre várva az elmúlt évtizedekben. Eddigi munkámat talán a neves természetfestő, Muray Róbert idézetével jellemezhetném: „Témám a Természet!”

Milyen oktatási tevékenységben vett részt eddig?
Az egyetemen az állattan oktatásával kezdtem, majd amikor szerveződtek az egyes szakirányok, később az önálló szakok, további tantárgyak felelőse is lettem. Így az ökológia, vadászati állattan (madarak), ezt követően az oktatásba sikerült bevezetni a természetvédelem tárgyamat is. Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb oktatási eredményemnek tekintem, hogy országos szinten sikerült kidolgozni a természetvédelmi mérnök szak képzési tervét és megalapítani a természetvédelmi mérnök szakot, amely oktatását karunkon kezdtük el elsőként. Szakvezetőként, alap-és mesterképzésben további tárgyak felelőseként, többek között a természetvédelmi állattan, Magyarország földtana és természetföldrajza, biológiai invázió, természetvédelem tárgyak oktatásában veszek részt. Nagyon fontosnak tartom a szervezett terepgyakorlatokat mindkét oktatási szinten, ezek vezetése számomra minden alkalommal igazi szakmai élményt adnak, amit szeretnék átadni a hallgatóknak is.

Nemrégiben létrehoztak egy új tanulási lehetőséget a Debreceni Egyetemen. Mi ennek a neve, mit tanulnak meg itt a hallgatók?
Az eddigi tapasztalatok és az oktatás gyakorlati fejlesztése szándékával néhány évvel ezelőtt sikerült megalapítani egy új szakot, amelyet már felsőfokú képzettséggel rendelkező hallgatóknak szántunk. A természetpedagógus szak létrehozását, országos alapítását az eddigi oktatási, gyakorlati tapasztalatunk mellett az is elősegítette, hogy egy debreceni oktatási intézmény tanulóinak az iskola néhány pedagógusával együtt évente rendszeresen szervezünk erdei iskolai tábort az Aggteleki Nemzeti Park területén.

Az is látható, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb igény mutatkozik a szülők részéről, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el szabad idejüket. Ez lehet erdei iskola, zootábor vagy egyéb, a természetben megszervezett hosszabb-rövidebb program. Ezek csak akkor lehetnek igazán emlékezetesek a gyermekek számára, ha a programokat felkészült, szakmailag is hiteles tanárvezetők irányítják. A szakra jelentkezők számára ezt kínáljuk. A képzés 3 féléve alatt a pedagógiai tárgyaktól a természetismereten át, vezetett és önálló szakmai gyakorlatokon keresztül számos ismeretanyag kerül átadásra. Az utolsó félévben specializáció is lehetséges, hiszen erdei iskolai és zoopedagógiai tantárgycsoportokat is felvehetnek a hallgatók.

Mit jelent pontosan a „szakirányú továbbképzés” kifejezés?
A mérnökképzést folytató intézmények diploma utáni, azaz posztgraduális képzés

Forrás: National Geographic – Bajomi Bálint

Természetvédelem

Folytatódik a Beliczay-sziget erdőfelújítása

A Pilisi Parkerdő 2021-ben kezdte meg a területen a fafajcserés erdőátalakítást.

Published

on

A Pilisi Parkerdő egyik legnagyobb szabású 2022-es vállalkozása volt az Érd melletti Duna-sziget, a Beliczay-sziget sérülékeny, leromlott erdőállományának részleges megújítása. Akkor több mint hatvanezer csemetét ültetett itt el a Parkerdő, s az új, őshonos fajokból álló erdő sikerrel vészelte át a két évvel ezelőtti aszályos nyarat. Idén folytatódik az elöregedett nyárasok felújítása.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Az Érd-Ófalu melletti Beliczay-sziget a város környékének legháborítatlanabb formájában megmaradt területe. Az érdi gát félkörívesen öleli körbe a szigetet, így annak árvizekkel gyakran elöntött területén részben megmaradt a Duna partjaira jellemző galériaerdő – ugyanakkor a szigeten lévő hatvanhét hektáros erdő nagy része eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű nemesnyár volt. Ezeknek közös jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenállóképesség.

A Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás és az erdők teljeskörű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítása érdekében 2021-ben kezdte meg a területen a fafajcserés erdőátalakítást. A természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, közel tíz hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés volt a Parkerdő által kezelt Duna-menti erdők természetességének és biodiverzitásának javítása érdekében.

Fotó: Pilisi Parkerdő

Idén a vegetációs időszak végével újabb 1,75 hektáros területen folytatódik a Beliczay-sziget fafajcserés erdőátalakítása, természetesen első lépésben a már csúcsszáradás egyértelmű jeleit mutató, sok helyen dőlésveszélyes, elöregedett nyáras állomány kitermelésével. A Pilisi Parkerdő célja a területen magvetéssel történő feketedió-állomány kialakítása, őshonos csemeték úgynevezett sorjelölő ráültetése mellett. Hasonló helyeken jól bevált erre a célra az őshonos vénic szil, a hegyi- és korai juhar, a vadgyümölcsök közül a madárcseresznye és a mézgás éger. Ezzel a megoldással még változatosabbá tudják tenni az erdőt. Az őshonos és nemes nyár erdők közé beékelődik egy kimondottan hosszabb vágásfordulójú erdő. A dió mag felgyűjtését a Pilisi Parkerdő saját magtermő állományából már megkezdte: egy hektárra 18500 db-ot fognak vetni, erre további 1000 db sorjelölő csemetét ültetnek kézzel.

Forrás: Pilisi Parkerdő

Tovább olvasom

Természetvédelem

Bálványfa gócpontot számoltak fel Csákberényben

Published

on

A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága Csákberény községhatárban található bálványfa gócpont eltávolítását kezdte meg 2024 nyarán. A mirigyes bálványfa (Alianthus altissima) elleni védekezés rendkívül fontos, mivel ez a fafaj számos negatív hatással van a természeti környezetre, az erdő és mezőgazdálkodásra is.
A bálványfa kelet-ázsiai, hazánkba a 19. században behurcolt fafaj. Gyors növekedésű, rendkívül agresszívan terjed, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat élőhelyükről. Ezáltal csökkenti az adott terület biológiai sokféleséget és károsítja az ökoszisztémák egyensúlyát. Sűrűn nő, ezzel árnyékolja a többi növényt, gátolja azok növekedését és megnehezíti a természetes regenerációt.

Kémiai védekezéssel is dolgoznak a bálványfa ellen, de csak lokálisan, a tuskókat kezelik. Forrás: Vérteserdő Zrt.

A fa mélyre hatoló gyökérzete károsíthatja az épületeket, utak alatti csöveket és egyéb infrastruktúrát. Virágpora allergén reakciókat vált ki az erre érzékenyeknél. A bálványfa inváziója jelentős gazdasági károkat okozhat azáltal is, hogy csökkenti a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, vagy növeli az erdőgazdálkodási költségeket. Különösen veszélyes a védett területekre, ahol a természetes növényzet védelme kiemelt fontosságú.

Részletekért kattintson a képre!

A bálványfa kivágása után könnyen újra kihajt a gyökeréből, nagy mennyiségű magot termel, amelyek hosszú ideig életképesek maradnak. Számos környezeti hatással szemben ellenálló, például a szárazsággal és a szennyezésekkel szemben is. Ezen okok miatt az ellene való védekezés komplex feladat, amely többféle módszer kombinációját igényli.

Természetvédelmi területen számoltak fel egy bálványfa gócpontot az erdészek. Forrás: Vérteserdő Zrt.

Mechanikus módon a fiatal példányok kézzel is kihúzhatók, a nagyobbakat pedig kivágással lehet eltávolítani. Ez utóbbi hosszadalmasabb, de kevesebb környezeti terheléssel jár. A vegyszeres kezeléskor a kivágott fák tuskóját és a sarjakat speciális növényvédő szerekkel kezelik le (permetezés, kenés) vagy a szert injektálással juttatják be. A hatás gyorsabb, de a kezelést többször indokolt elvégezni.

Az invazív, az idegenhonos bálványfát nehéz kiirtani. Forrás: Vérteserdő Zrt.

A csákberényi bálványfa foltnál a mechanikus és a vegyszeres védekezés kombinációját alkalmazzák. Első lépésként mechanikai úton eltávolították a termőfákat. Majd nyár végén, ősz elején megkezdték a vegyszeres, egyedi védekezést.

A kivágott fákat összehordták az erdészek. Forrás: Vérteserdő Zrt.

Ezután 3-4 évig szisztematikusan folytatják a fertőzött terület kezelését annak érdekében, hogy teljesen felszámolják a fertőzési gócpontot. A bálványfa irtása tehát nemcsak egy esztétikai kérdés, hanem kulcsfontosságú a hazai biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is. Azáltal, hogy visszaszorítjuk, hozzájárulunk az őshonos ökoszisztémák helyreállításához és hosszú távú fenntartásához – tájékoztatott a Vérteserdő Zrt.

Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát

Published

on

A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.

Részletekért kattintson a feliratra!

Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.

A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.

Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.

Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla

Tovább olvasom