Természetvédelem
Jeladós barátkeselyűt lőhettek le Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) PannonEagle LIFE projektjének munkatársait a bolgár Green Balkans szervezet kollégái riasztották múlt héten, mert egy nyomkövetővel jelölt barátkeselyű Magyarország területéről küldött gyanús GPS adatokat.
Carlo,a méreg- és tetemkereső kutya a megtalált jeladóval (Fotó: Deák Gábor, MME)
Az MME méreg és tetemkereső egysége és a Hortobágy Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata néhány órán belül a megadott koordinátákhoz siettek, ahol sikerült megtalálni a madár jeladóját egy folyóparton.
Színes gyűrűvel jelölt bolgár barátkeselyűk (Fotó: Green Balkans)
A nyomkövető adatainak köszönhetően arra is hamar fény derült, hogy a madarat a jeladó helyétől több kilométerre meglőhették, ugyanis a keresőkutyás egység egyértelműen erre utaló nyomokat talált, így azonnal értesítette a rendőrséget.
A helyszínelés során több bűnjel is rögzítésre került és DNS mintát vettek a madár jeladójáról is, így bízhatunk benne, hogy a rendőrségi nyomozás során sikerül mielőbb felelősségre vonni az elkövetőt!
A helyszínelés során a feltételezett elkövető lábnyomait… (Kép: MME)
Barátkeselyű egyike az Európában őshonos négy keselyűfajnak, amelyek több országból – így hazánkból is – kipusztultak az illegális pusztítás (mérgezés és lelövés), valamint a természetes élőhelyek és táplálékforrások csökkenése következtében.
Továbbá barátkeselyű tollakat és vérnyomokat is találták (Fotó: Deák Gábor, MME).
Bulgáriában utoljára az 1950-es években történt ismert barátkeselyű fészkelés és 1985-ben hivatalosan is kipusztulttá nyilvánították. A Bright Future for Black Vulture (LIFE14NAT/BG/649, https://greenbalkans.org/VulturesBack/en/) természetvédelmi projekt keretében több tucat repatriált barátkeselyűt engedtek szabadon az elmúlt években, így jelentősen elkezdett javulni a faj helyzete. A projekt hatalmas sikere, hogy idén tavasszal három pár is fészkelni kezdett Bulgáriában, így több mint fél évszázad után telepedhetett meg újra a faj a balkáni országban.
Az “Ichera” névre keresztelt barátkeselyű Spanyolországban kelt ki egy természetes fészekből 2019-ben, ahol még abban az évben egy autó elütötte. A madarat helyi madárvédők megmentették, majd 2020-ban a visszatelepítési program keretében Bulgáriába szállították, ahol fél éves repatriációt követően idén márciusban engedték szabadon. Az elengedését követően egy hónapig Bulgáriában vándorolt, majd északnak vette az irányt és Szerbián és Románián keresztül érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol három nappal megérkezése után eltűnt.
A nyomkövetővel felszerelt barátkeselyű útvonala
“Minden szabadon engedett keselyű felbecsülhetetlen értéket képez a Balkán-félszigeten: a madarakat a spanyol Extremadura tartományból szállították Bulgáriába, hogy a rehabilitációs folyamatot követően visszatérjenek a vadonba. Mindent megteszünk, hogy elérjük a célt, sokszor nemzetközi partnerekkel is együttműködünk – például a romániai Milvus szervezet mesterséges etetőhelyeket és folyamatos megfigyelést biztosított az ideiglenesen ott tartózkodó madarainknak, most pedig az MME szakemberei segítették az eltűnt madár felderítését.” – mondta Simeon Marin, a Green Balkans munkatársa.
A keselyűk más dögevőkhöz hasonlóan fontos szerepet töltenek be az élővilágban, az állati tetemek fogyasztásával olyan kórokozók terjedését is szabályozhatják, amelyek súlyos állat- és népegészségügyi problémát jelentenek.
Magyarországon 1932 óta először és utoljára 2008-ban figyeltek meg egy barátkeselyűt, így különösen érdekes, hogy az eltűnt jeladós példány mellett a napokban egy másik példány is feltűnt az Alföldön. Ezen az utóbbi fiatal példányon nem volt gyűrű, így feltehetően egy természetes fészekaljból származik, és nem kizárható, hogy a jeladós eltűnt madárral együtt vándoroltak északra a Balkán-félszigetről.
A barátkeselyű fokozottan védett faj, így elpusztítása orvvadászatnak és természetkárosításnak minősül. Rendkívül sajnálatos, hogy a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések ellenére a 21. században – több másik veszélyeztető tényező mellett – még mindig jelen van a védett fajok orvvadászata is hazánkban.
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Tűz pusztított Csönge határában
250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze
250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze – Csönge határában a lángok megfékezésén, az erdők, a lakóházak és egy sertéstelep megvédésén legalább 300 tűzoltó dolgozott, akik a környék, a szomszédos vármegyék több tucat településéről, sőt távolabbról is érkeztek.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai is kivették a részüket a védekezésből. Csütörtökön és pénteken közel 50 kollégánk segítette a tűzoltók munkáját, többek között kézi szerszámokkal számolták fel a még parázsló gócokat. “Tegnap kora délután jött a jelzés, hogy Csönge és Kenyeri között komoly erdőtűz alakult ki. Éppen a közelben erdőművelési munkákat végeztünk, így nagyon gyorsan a helyszínre tudtunk sietni 2 traktor erőgéppel, 5 ezer literes vízhordó tartállyal, teherautóval. Ezzel tudtunk bemenni a területre, a tartállyal folyamatosan hordtuk be vizet a tűzoltó autók számára.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A katasztrófavédelem tegnap késő estére eloltotta a lángokat, de sajnos a küzdelem nem ért véget, mert a tűz – ugyan jóval kisebb mértékben a korábbinál – de több helyütt újra erőre kapott. Így munkatársaink ma reggeltől ismét segítenek az oltásban” – számolt be a védekezésről a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdőművelési műszaki vezetője, dr. Nagy László.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Kezdetben 100 hektárnyi bozótos égett, majd a lángok a fenyőerdőt, a karácsonyfatelepeket is elpusztították, és a vadelhullás is jelentős. A hatalmas kiterjedésű, jelenlegi információk szerint 250 hektárt érintő szabadtéri tűzben a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt 10 hektáros állami terület erdei fenyvese is megsemmisült. A kárfelmérés folyamatban van.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Az oltást a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, majd a műveleti szolgálat irányította. Drónos felderítés segítette a munkát, a környező települések lakosságának biztonsága érdekében a katasztrófavédelmi mobillabor pedig folyamatosan monitorozta a levegőbe jutó káros anyagok koncentrációját.
Köszönjük a katasztrófavédők, az oltásban lajtos kocsikkal, erőgépekkel közreműködő civilek, valamint kollégáink munkáját!
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Természetvédelem
Tizenegy fiókát neveltek fel az ugartyúkok a Körös-Maros Nemzeti Parkban
Magyarországon él egy nagyon ritka költőmadár: az ugartyúk
Magyarországon az ugartyúk nagyon ritka költőmadár. Állományát mindössze húsz párra becsülik, ebből nyolc a Körös-Maros Nemzeti Parkban költ. Idén 11 fiókát neveltek fel sikeresen, ami e faj esetében igen jó eredménynek számít.
Fotó: Szél Antal István – KMNP
Nemzeti parkunkon belül két területen, Dévaványa térségében és a Szentes környéki pusztákon költenek ugartyúkok. Dévaványa környékén, az erősen legeltetett puszták alkalmas élőhelyet biztosítanak a faj számára. Bár előfordul egyes években a mezőgazdasági területeken való költés, de leggyakrabban a gyepes területeken fészkelnek. Idén hat pár költött a térségben, s mindannyian a gyepeket választották.
A hat pár igen jelentős állománynak mondható, figyelembe véve, hogy 2024-ben a revírek felmérése szerint mindössze 20 pár ugartyúk költött Magyarországon. Három pár fészkelt a Hortobágyon, hat pár Dévaványa térségében, két pár a Szentes környéki pusztákon. A többi költőhely a Duna-Tisza közén került elő.
A dévaványai hat költőpár összesen 9 fiókát nevelt fel: három párnak kettő, a másik háromnak pedig egy-egy fiókája volt. Július végéig mindannyian kirepültek már a fészekből. Az egyik pár tojója azonban még egyszer lekotlott, ott most egy fióka nevelkedik a fészekben, így tehát az utódok száma tízre emelkedett.
Szentes térségében idén két pár ugartyúk fészkelt, de sajnos csak az egyiknek lett sikeres a költése, ők egy fiókát neveltek fel. A másik párnál sikertelen volt a költés, így ők július utolsó harmadában pótköltésbe kezdtek, a tojó két tojást rakott le. Az ugartyúkok ebben a térségben is a szikes gyepeket választották költőhelyül.
E rejtélyes életmódú faj előfordulását nehéz észrevenni, mert nappal nem mozog, csak alkonyattájt van táplálkozási aktivitása. Rendszerint egyszer költ egy évben, de néhány pár kétszer is próbálkozik. Kivételes volt, hogy Dévaványán tavaly háromszori költést figyeltünk meg, melyből az első kettő sikeres volt, röpképessé váló fiatalokat neveltek belőlük, a harmadik fészekaljat közvetlen kelés előtt hagyták ott a madarak.
A tojások és a fiókák színezete nagyon jól illeszkedik az élőhely színvilágába, ennek ellenére a legelő állatok veszélyt jelentenek a fészekaljakra. A veszélyeztetett fészekaljakat sikerrel védhetjük meg rácsos fészekernyő használatával, mely pont azt akadályozza meg, hogy a legelő marhák, vagy juhok letapossák a tojásokat vagy a kis fiókákat.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Sikeresen költöttek a fehér gólyák
Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés:
Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés, amelyhez csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is. A 2024-es, teljes Magyarországot lefedő cenzus adatelemzése még nem zárult le, de az előzetes adatok alapján 1958 óta az egyik legmagasabb átlagos fészkenkénti fiókaszámot hozta az idei év.
Fotó: MME
A sikertelen párokkal együtt a fészkenkénti átlagos fiókaszám 2,9. Ennél csak 2000-ből (3,0) és 2011-ből (3,1) ismerünk magasabb értéket (a sokéves átlag 2,4). Mindebben közrejátszhatott a madarak sikeres telelése és vonulása, a táplálékmennyiséget növelő tavaszi csapadék, majd a kis fiókák növekedésében kritikus több napos hideg-esős periódusok elmaradása is.
A felmérésben az MME önkéntesei mellett (akik főként a Turdus telefonos alkalmazás segítségével gyűjtötték az adatokat) egyes nemzetipark-igazgatóságok munkatársai is részt vettek, így még csak az ismert fészek feléről áll rendelkezésre információ az MME TermészetLesen adatbázisában (a kalkuláció 2941 gólyapár adatai alapján készült). Az viszont már most is látszik, hogy a 2019-ben tapasztalt 4000 páros mélypontról az utóbbi években felfelé elmozduló gólyaállomány idén is mutatott némi növekedést.
A becslések alapján 12–13 ezer gólyafióka repülhetett ki 2024-ben Magyarországon. Ez a költőpárok alacsonyabb száma miatt csak a sokéves átlagnak felel meg, a korábbi nagyobb állomány egy gyengébb évben is több fiókát repíthetett összességében. A fiókaszám átlagos értéke önmagában azt sem jelzi, hogy a kirepült fiókák milyen kondícióban vágnak neki az önálló életnek. Sok tényezőtől függ, hogy megérik-e az ivarérettséget jelentő 3-5 éves kort. Mindez egyrészt figyelmeztetés is, hogy vannak feladataink a gólyavédelem terén (táplálkozóhelyek megőrzése, fészkek védelme, áramütések megelőzése stb.), másrészt bizakodásra is alapot ad, hogy elegendő utánpótlást jelent ahhoz, hogy a következő években se csökkenjen gólyaállományunk.
Forrás: MME
…és megtört a jég!!
Egy csodás vadászat
FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?
Svájci kalandok 2. rész
Bükkaranyosi remete
Egymással versengve gyérítették a busákat Neszmélynél
Tűz pusztított Csönge határában
A legszebb ajándék
Jóna Bernadett újabb sikere a női trap OB-n!
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Pótfelvételit hirdet földmérő és erdész képzésben a szegedi erdészeti
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
A geszti babos disznó
Az aranysakálok miatt lettem vadász
A dél-nyírségi kan
A sármelléki aranyérmes kanom
A kis gyilkos
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
