Természetvédelem
7 év terepen – az MME kutyás egysége világhírre tör
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei 2021 februárjában cikket publikáltak a Journal of Vertebrate Biology nevű nemzetközi tudományos folyóiratban a „Keresőkutyák használata Magyarországon az illegális peszticid-mérgezések felderítésében” címmel.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei 2021 februárjában cikket publikáltak a Journal of Vertebrate Biology nevű nemzetközi tudományos folyóiratban a „Keresőkutyák használata Magyarországon az illegális peszticid-mérgezések felderítésében” címmel – közölte a Pannoneagle.
A cikk jelentősége, hogy első ízben mutatja be tudományos részletességgel a kutyás egység elmúlt hét évének eredményeit és azt, hogy a keresőkutyák mennyire hatékonyak a tetemek felkutatásában. A cikk ennek a tudományos publikációnak a kivonata.
A ragadozómadár-mérgezések elleni harcban 2013 óta kiemelt szerepet játszik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület méreg- és tetemkereső kutyás egysége. Hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését.
Gondatlanságból vagy szándékosan
A kétezres évek elejétől kezdve Magyarországon jelentősen megnőtt a ragadozókat ért mérgezések száma, különösen igaz ez a fokozottan védett parlagi sas esetében. A hazai egyedszámhoz viszonyítva – a rétisas mellett – ennél a fajnál az egyik legnagyobb arányú a mérgezések okozta pusztulás.
A parlagi sas globálisan veszélyeztetett faj, világállománya csupán néhány ezer párra tehető. Az Európai Unión belül Magyarországon található a legnagyobb állomány, így a mérgezések által okozott pusztulás jelentősen veszélyezteti a faj védelmi helyzetét.
A ragadozómadár-mérgezések egy része engedélyezett rágcsálóirtószerek nem megfelelő használatából ered, a másik csoportot azonban olyan, nem engedélyezett, illetve betiltott szerek illegális alkalmazása jelenti, amelyeket kifejezetten a „nemkívánatos” ragadozóknak szánnak.
Egy egység, három kutya
A mérgezéses esetek felderítését hét éve segíti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – a Helicon Life projekt keretében létrehozott – kutyás kereső egysége. Deák Gábor és kutyája, Falco – miután az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központjában teljesítették a négy hónapos speciális kiképzést, 2013-ban kezdték meg a munkát. Falco kiképzése a drogkereső kutyákhoz hasonló módszerekkel folyt, csak kábítószer helyett az elhullott állati tetemeket és a leggyakrabban használt mérgeket kellett megtalálnia. Időközben két másik kutya is csatlakozott az egységhez, 2017-ben a Carlo nevű belga juhászkutya és 2020-ban Hella, a németjuhász.
Öt országban több mint ezer keresés
Magyarország európai összehasonlításban is az elsők között jár a méreggel történt szándékos ragadozómadár-pusztítások számában. Az elmúlt évek tapasztalatai és adatai azt mutatják, hogy a mérgezéses esetek felderítésében a keresőkutyák kimagasló eredményeket érnek el.
2013-as indulásuk óta 2020 augusztusáig a méreg- és tetemkereső kutyás egység öt országban 1083 keresésben vett részt, ennek során 329 mérgezett állatot 120 mérgezett csalétket és 5 kirakott mérget talált. A mérgezett állatok 15 madár- és 9 emlősfajhoz tartoztak, köztük 13 védett és 2 globálisan veszélyeztetett faj is volt. A keresőkutyás egység az emberi felmérőkhöz képest jelentősen nagyobb arányban járt sikerrel a bizonyítékok felkutatásában. A mérgezett csalétkeket 80%-ban kizárólag az egységnek sikerült megtalálnia, ezzel megakadályozva, hogy azok a táplálékláncba kerülve még több élőlény pusztulását okozzák.
A legtöbb szándékos mérgezést az Európai Unióban már 2008-ban betiltott karbofurán- tartalmú növényvédő szerek okozzák. Bár a kutyákat a két leggyakoribb méreg keresésére képezték ki, az általuk megtalált tetemekben és csalétkekben a laboratóriumi vizsgálatok további hét különböző méreganyagot mutattak ki.
A legtöbb mérgezés kora tavasszal történik
A mérgezések az ország minden részében előfordulnak, de az esetek többsége az alföldi agrárterületekhez kötődik, leggyakrabban február és április között.. Ez a kora tavaszi csúcs egybeesik a vadászok által végzett ragadozógyérítések fő időszakával. A kutyák és gazdájuk nemcsak itthon, de hivatalos megkeresések nyomán Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban és Szerbiában is segítette a rendőri szervek munkáját. Az MME a mérgezések mellett egyéb vadállatok ellen elkövetett bűnesetek felkutatását is segíti. Deák Gábor és kutyái több esetben illegálisan lelőtt állatok – többek között egerészölyv, héja, holló, farkas – tetemét találták meg, egy esetben pedig egy illegális vadászat során elejtett vadmacskát kutattak fel.
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kutyás egység kulcsfontosságú szerepet játszik a gerinces állatok ellen elkövetett mérgezések felderítésében. A parlagi sasok különösen gyakran esnek mérgezés áldozatául, így abban, hogy a hazai populáció ennek ellenére néhány éves stagnálás után újra növekedésnek indult, nagy szerepe van a keresőkutyás egység munkájának.
Forrás: Parlagisas.hu
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai