Keressen minket

Természetvédelem

Csatlakozz a Vonuló Vízimadár Monitoring (VVM) programhoz!

A 2021-ben újjáalakult Vízimadár-védelmi Szakosztály elsődleges céljai között szerepel a VVM felmérések kiterjesztése, további önkéntesek bevonása. Éppen ezért az idei évben kampányt szervezünk a VVM felmérések népszerűsítésére, melynek első eseménye most januárban lesz, az év első hóközepi felmérésével, mely egybe esik az európai télközepi számlálással. Az idei első hóközepi számlálást január 14. és 17. között kell elvégezni – közölte a Magyar Madártani Egyesület.

Fotó: Simay Gábor

A Magyar Madártani Egyesület önkéntesek jelentkezését várja a vízimadarak monitorozásához, amelyet 2021. január 14. és 17. között tartanak tartanak meg (Kép: Simay Gábor – MME)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

Ahhoz, hogy a körülöttünk lévő természeti környezet változását nyomon tudjuk követni, a kedvezőtlen hatásokra időben tudjunk reagálni elengedhetetlen, hogy megfelelően széleskörű és minőségi adatokkal rendelkezzünk.

A Kárpát-medence és Magyarország méltán híres a még mindig nagy kiterjedésű, közel érintetlen, természetközeli vizes élőhelyeiről, melyek védelméhez szintén szükségeltetik a megfelelő szakmai alapokon nyugvó felmérő rendszer. A fészkelők mellett hazánknak kiemelt szerepe van egyes átvonuló madárfajok védelmében nemzetközi szinten, hiszen a Kárpát-medence számos faj tradicionális vonulási útvonalába esik, a vizes élőhelyek feldarabolódása, megszűnése, állapotuk romlása mind-mind kedvezőtlen helyzetbe hozhatják a nálunk időző vonuló vízimadarakat.

A vízimadarak vonuló állományának nyomonkövetése nagy múltra tekint vissza. A Nemzetközi Vízimadár Monitoringot (IWC) a Wetlands International szervezi 1967 óta, így Európában a leghosszabb ideje működő monitorozó rendszerek közé tartozik. A vízimadár felmérések egyik meghatározó eseménye az ún. télközepi számlálás (mid winter count), mely során európai szinten összehangolt módon történik a felmérés.

Csatlakozz te is a vonuló madarak állománybecsléséhez. Még nem késő csatlakozni a programhoz ! (Kép: Aliczki Manó – MME)

Hazánkban a rendszeres, évi több alkalommal zajló, összehangolt, vonuló vízimadarak állománybecslését célzó vizsgálatok 1959 őszére nyúlnak vissza. Annak ellenére, hogy Magyarországon már több mint 60 éve folynak ilyen jellegű felmérések, azok nagyarányú elterjesztése, önkéntesek széles táborának bevonása a 90’-es évek óta megtorpant. Az átvonuló vízimadarak felmérést célzó eddigi legátfogóbb és leghosszabb ideje, állandó területeken működő monitoringja a Dr. Faragó Sándor által koordinált Magyar Vízivad Monitoring, amely azonban nem célozza meg az összes vízimadár csoport felmérését.

Fotó: Tokody Béla

(Kép: Tokody Béla – MME)

Ábra: MME

A VVM program elsődleges célja, hogy naprakész adatokat nyerjünk a Magyarország területén gyülekező, átvonuló, illetve telelő vízimadár populációk nagyságáról és elterjedéséről, továbbá hosszú távon trendeket határozhassunk meg a felmérésbe vont vízimadár fajokról. A fenti célokat egy szervezett felmérő hálózattal, illetve további együttműködő társadalmi szervezetekkel tudjuk megvalósítani.

A VVM alapvetően a tavaszi/őszi vonulási, valamint a telelési időszakot fedi le, de természetesen bárki számára lehetőség van az egész éves számlálásokra is. Számos nyugati országban a szeptember-március közötti időszakban havonta minimálisan egyszer, előre kijelölt napokon, egy időben folyik számlálás. Ezzel biztosítható az, hogy a gyakran rövid idő alatt is nagy távolságokat repülő fajok nem kerülnek más-más időpontban, más-más helyen ismét számlálásra. Az egyidejűség éppen ezért fontos.

Fotó: Bank Richárd

(Kép: Bank Richárd – MME)

A VVM minimális célja, hogy valamennyi vizes élőhelyekkel rendelkező Fontos Madárélőhelyen (IBA) vagy ,  illetve egyéb általunk fontosnak ítélt vízimadár élőhelyen történjen számlálás. Ez az ún. csökkentett területlista hozzávetőleg 50 hazai vizes élőhelyet tartalmaz. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy ez a minimális cél. Hosszú távon az a cél, hogy annyi területre kiterjesszük a programunkat, amennyire csak lehet, a minél átfogóbb kép kialakításának reményében.

Nagyon fontos a felmérési idény megkezdése előtt véglegesíteni, és az ugyanazon a területen potenciálisan felmérést végzőkkel egyeztetni, a felmérendő terület határait.

A programról részletesebben itt olvashatsz >>   

Jelentkezés, területi lehatárolás esetén január 13-ig keresd:
MME Monitoring Központ, Nagy Károly

Fotó: Simay Gábor

(Kép: Simay Gábor – MME)

Adatközlés és a területek határai

A VVM felmérések adatai két adatbázisunkba is feltölthetők (MAP és Vízimadár adatbázis), de fontos, hogy de mindenki csak egyik módszert használja, mert az adatok felesleges duplikációja hibát vagy jelentős plusz munkát okozna a feldolgozásban!

Kérjük, akinek van lehetősége az terepen teljes fajlistát rögzítsen, a vízimadarakat egyedszám adattal, és használja a megújult Turdus mobil applikációt vagy az online MAP adatbázist, s a Projekt mezőben használja a VVM kódot! Ha mégis a régi Vízimadár adatbázist használja, akkor semmiképpen se töltse fel a számlálás adatait a MAP adatbázisba is!

Turdus mobil applikáció

Ahogy azt fentebb írtuk, az adatfeldolgozást jelentősen gyorsítja, ha az adatokat a MAP adatbázisba töltik fel, s a tavalyi évben elkészült, terepen használható mobil applikáció használatát is szorgalmazzuk. A Turdus app. a megfigyelők munkáját segíti azzal, hogy a terepi munka után már nem kell az adatfeltöltéssel bajlódniuk, csak ellenőrzés végett kell belépni a MAP adatbázisba, s az esetleges javításokat elvégezni, ha valami mégis kimaradt volna a terepi adatrögzítés során.

A Turdus friss verziója (v1.5.9+109) a tavaly nyár óta használatoshoz képest számos újdonságot tartalmaz, ami még kényelmesebbé teszi a használatát.

Android rendszerű telefonokhoz letölthető a Goolge Play-ről, iPhone-okhoz pedig a Play Store-ból.

(Kép: Aliczki Manó – MME)

Területek határai

Fentebb említettük, fontos meghatározni, hogy a felmért vizes élőhelyek mely határokon belül helyezkednek el. A megfigyeléseknek ezeken belülre kell vonatkozniuk, hogy a különböző időpontokban évről-évre, havonta vagy gyakrabban megszámlált vízimadarak mennyisége összehasonlítható legyen.

A területek határai (Ábra: MME)

Ehhez a Vízimadár adatbázis térképén jelenleg 671 lehatárolt terület ad jelentős segítséget, s ez a térképi réteg a MAP adatbázis áttekintő térképén is megjeleníthető (be kell kapcsolni a VVM területek nevű réteget!).

Forrás: MME

Természetvédelem

Fehér hótakaró borítja a sárréti tájakat

Jelentős mennyiségű hó fedi a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területeit

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén – hasonlóan az országos viszonyokhoz –, az utóbbi évek enyhe telei során ritkán alakult ki hótakaró. Most azonban jelentős mennyiségű hó fedi a tájat, ami feltehetően hosszabb ideig meg is marad – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park.

Jelentős mennyiségű hó fedi a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területeit (Kép:  Biró István – KMNP)

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

A hirtelen beköszöntött tél gyökeresen megváltoztatta a terület élővilágának életét. A téli időszakban látványos tömegeket produkáló vadludak elől a hótakaró elfödte az élelmet (vetéseket, rövidfüvű gyepeket), így jó részük már továbbállt, táplálék után kóborolva. A nyári ludak viszont ilyenkor már zömmel párban mozognak és készülődnek a kora tavaszi költésre, nem repültek el. Gyakran látni hóban álldogáló nyári lúd párokat a halastavak és mocsarak közelében.

A halastavak még nem fagytak be, így a vadrécék több fajával is találkozhatunk itt. Természetesen a tőkés réce a leggyakoribb, de több száz barátréce, és néhány kerceréce, továbbá kanalas és kendermagos réce is színesíti a palettát.

Az áttelelő szürke gémek, nagy kócsagok, nagy pólingok most nehéz időknek néznek elébe. A kócsagok és a gémek a szántóföldeket keresik fel, rágcsálókra vadászva. A vonuló madárcsapatokat követő ragadozók (sólymok, sasok) száma is megcsappant. Az áttelelő rétisasok száma 15-20 példány körül alakul, fő táplálékukat ilyenkor az elpusztult halak képezik.

A Kis-Sárréten található Vátyoni-erdők elcsöndesedtek, a téli madárcsapatok azonban fel-feltűnnek az erdőszéleken. Fenyőrigókat, süvöltőket lehet megfigyelni, az öregebb erdőkben pedig a csuszkák kiáltását is hallhatjuk.

A területen előforduló nagyvad, főként a gímszarvasok, őzek a tél beálltával rögtön nagyobb csapatokba tömörültek és táplálék után kutatva, gyakran nappal is szem elé kerülnek. A természetvédelmi őr számára kiváló alkalom ez a terület figyelmes bejárására, hiszen a hóban olyan ritkán látható fajok nyomait is felfedezhetjük, mint a vadmacska, a hermelin, vagy a nyuszt. A lombját vesztett erdőt járva ilyenkor lehet felfedezni azokat a madárfészkeket, melyek vegetációs időszakban, a sűrű lombok között nem kerülnek szem elé. Elsősorban a rétisas, a héja, a darázsölyv, a fekete gólya vagy a holló fészkeinek feltérképezését végezhetjük el, ami nagyon fontos feladat.

A hótakarónak azért is van jelentős szerepe, mert az elmúlt év komoly csapadékhiányt eredményezett, és egy havas tél sokat segíthet a vizes élőhelyek fenntartásában, állapotuk javításában. Jelenleg mintegy 15 centiméteres hóréteg borítja a Kis-Sárrét tájait.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Vonulási csúcs: 6600 darumadár éjszakázott Kardoskúton

Január 7-én 6600 daru töltötte az éjszakát a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon és a környező gyepeken. Az őszi madárvonulás kezdete óta ez a legmagasabb egyedszám – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park.

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon és a környező gyepeken megközelítőleg 6600 daru éjszakázott január 7-én. (Kép: Palcsek István Szilárd – KMNP)

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

Az ősz folyamán a daruvonulás gyengének bizonyult a térségben, mert alig volt csapadék, így a száraz tómeder nem vonzotta a madarakat. November végén megjöttek a várva-várt esőzések, s a tómeder is lassan kezdett feltöltődni. December közepére már összegyűlt annyi víz a Fehér-tóban, ami bevonzotta a darvakat, az itt éjszakázó egyedek száma ekkor elérte a 770-et. A hónap végén már 1560 daru éjszakázott a tavon és a közeli gyepeken.

Január legelején 3300 példányt, január 7-én pedig már 6600-at számoltunk. Nagy részük ekkor is a gyepeken töltötte az éjszakát, mivel a tó sekély, 10-20 cm-es vize addigra már befagyott. A hideg idő a madarakat is gyors továbbhaladásra késztette, így csupán 1-2 napot töltöttek a területen. Januárban Magyarországon belül a kardoskúti Fehér-tó körzetében volt a legmagasabb a darvak száma.

Jelenleg már csupán néhány tucatnyi daru tartózkodik a tó környékén. Az utóbbi években minden télen voltak itt kisebb-nagyobb számban áttelelő példányok.

Forrás: KMNP

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Jubileum: 25 éves a Körös-Maros Nemzeti Park

1997. január 16-án alakult meg a Körös-Maros Nemzeti Park

Pontosan huszonöt esztendővel ezelőtt, 1997. január 16-án alakult meg – hazánk hetedik nemzeti parkjaként -, a Körös-Maros Nemzeti Park. Több részterületből álló, 52 125 hektár kiterjedésű nemzeti parkunk magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park.

1997. január 16-án alakult meg a Körös-Maros Nemzeti Park (Kép: KMNP Facebook oldala)

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

Az elmúlt két és fél évtizedben rengeteg szakmai tudást és tapasztalatot gyűjtöttünk össze a természetvédelmi kezeléshez. Megteremtettük az élőhelyek hosszú távú fenntartásához nélkülözhetetlen extenzív legeltetés feltételrendszerét és kiépítettük a bemutatás infrastruktúráját. A helyreállító beavatkozások révén számottevően javult az élőhelyek állapota. A fajmegőrzési programok eredményeként emblematikus, veszélyeztetett fajok állományait sikerült stabilizálni, vagy növelni. Mindez lehetőséget ad arra, hogy ezeket, az Alföld eredeti arculatát őrző, egyedi és megismételhetetlen szentélyterületeket a jövő generációira örökíthessük.

A Körös-Maros Nemzeti Park területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád-Csanád megye tiszántúli felén található, kisebb része Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti peremére is átnyúlik.  Legnagyobb értékeit az egykor összefüggő löszpuszta-gyepek utolsó maradványai, valamint a nagy kiterjedésű szikes puszták, továbbá az ártéri területek jelentik.  A nemzeti park legnagyobb részét borító füves élőhelyek fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen az extenzív legeltetés. Ehhez Igazgatóságunk 4000 egyedet számláló, magas genetikai értéket képviselő magyar szürkemarha, házi bivaly, cigája és racka juh állományokkal rendelkezik.

A természeti és táji értékek megőrzése mellett alapvető fontosságú azok bemutatása, megismertetése a nagyközönséggel. Az ökoturisztikai tevékenység zászlóshajói a Kárpát-medence egykor és ma honos állatfajait bemutató Körösvölgyi Állatpark Szarvason, és a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványán. A két helyszín regisztrált látogatóinak száma az előző évben meghaladta az 50 000 főt.

A KMNPI területén rendszeresen előforduló védett növény- és állatfajok száma meghaladja az 500-at. Nemzeti parkunknak különleges szerepe van a madárvonulásban is. A kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai-halastavak és a Montág-puszta nemzetközi szinten számon tartott vizes élőhelyek, amelyek évente több százezer madárnak nyújtanak pihenőhelyet. A fajmegőrzési programok eredményeként növekedésnek indult többek között olyan veszélyeztetett fajok állománya, mint a túzok (a KMNPI címerállata) és a fokozottan védett volgamenti hérics. Előbbi állománya az elmúlt 25 évben 300-350 példányról 600 példány fölé, míg a volgamenti héricsé 1000 tőről 5000 tőre emelkedett.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom