Keressen minket

Természetvédelem

Csatlakozz a Vonuló Vízimadár Monitoring (VVM) programhoz!

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A 2021-ben újjáalakult Vízimadár-védelmi Szakosztály elsődleges céljai között szerepel a VVM felmérések kiterjesztése, további önkéntesek bevonása. Éppen ezért az idei évben kampányt szervezünk a VVM felmérések népszerűsítésére, melynek első eseménye most januárban lesz, az év első hóközepi felmérésével, mely egybe esik az európai télközepi számlálással. Az idei első hóközepi számlálást január 14. és 17. között kell elvégezni – közölte a Magyar Madártani Egyesület.

Fotó: Simay Gábor

A Magyar Madártani Egyesület önkéntesek jelentkezését várja a vízimadarak monitorozásához, amelyet 2021. január 14. és 17. között tartanak tartanak meg (Kép: Simay Gábor – MME)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

Ahhoz, hogy a körülöttünk lévő természeti környezet változását nyomon tudjuk követni, a kedvezőtlen hatásokra időben tudjunk reagálni elengedhetetlen, hogy megfelelően széleskörű és minőségi adatokkal rendelkezzünk.

A Kárpát-medence és Magyarország méltán híres a még mindig nagy kiterjedésű, közel érintetlen, természetközeli vizes élőhelyeiről, melyek védelméhez szintén szükségeltetik a megfelelő szakmai alapokon nyugvó felmérő rendszer. A fészkelők mellett hazánknak kiemelt szerepe van egyes átvonuló madárfajok védelmében nemzetközi szinten, hiszen a Kárpát-medence számos faj tradicionális vonulási útvonalába esik, a vizes élőhelyek feldarabolódása, megszűnése, állapotuk romlása mind-mind kedvezőtlen helyzetbe hozhatják a nálunk időző vonuló vízimadarakat.

A vízimadarak vonuló állományának nyomonkövetése nagy múltra tekint vissza. A Nemzetközi Vízimadár Monitoringot (IWC) a Wetlands International szervezi 1967 óta, így Európában a leghosszabb ideje működő monitorozó rendszerek közé tartozik. A vízimadár felmérések egyik meghatározó eseménye az ún. télközepi számlálás (mid winter count), mely során európai szinten összehangolt módon történik a felmérés.

Csatlakozz te is a vonuló madarak állománybecsléséhez. Még nem késő csatlakozni a programhoz ! (Kép: Aliczki Manó – MME)

Hazánkban a rendszeres, évi több alkalommal zajló, összehangolt, vonuló vízimadarak állománybecslését célzó vizsgálatok 1959 őszére nyúlnak vissza. Annak ellenére, hogy Magyarországon már több mint 60 éve folynak ilyen jellegű felmérések, azok nagyarányú elterjesztése, önkéntesek széles táborának bevonása a 90’-es évek óta megtorpant. Az átvonuló vízimadarak felmérést célzó eddigi legátfogóbb és leghosszabb ideje, állandó területeken működő monitoringja a Dr. Faragó Sándor által koordinált Magyar Vízivad Monitoring, amely azonban nem célozza meg az összes vízimadár csoport felmérését.

Fotó: Tokody Béla

(Kép: Tokody Béla – MME)

Ábra: MME

A VVM program elsődleges célja, hogy naprakész adatokat nyerjünk a Magyarország területén gyülekező, átvonuló, illetve telelő vízimadár populációk nagyságáról és elterjedéséről, továbbá hosszú távon trendeket határozhassunk meg a felmérésbe vont vízimadár fajokról. A fenti célokat egy szervezett felmérő hálózattal, illetve további együttműködő társadalmi szervezetekkel tudjuk megvalósítani.

A VVM alapvetően a tavaszi/őszi vonulási, valamint a telelési időszakot fedi le, de természetesen bárki számára lehetőség van az egész éves számlálásokra is. Számos nyugati országban a szeptember-március közötti időszakban havonta minimálisan egyszer, előre kijelölt napokon, egy időben folyik számlálás. Ezzel biztosítható az, hogy a gyakran rövid idő alatt is nagy távolságokat repülő fajok nem kerülnek más-más időpontban, más-más helyen ismét számlálásra. Az egyidejűség éppen ezért fontos.

Fotó: Bank Richárd

(Kép: Bank Richárd – MME)

A VVM minimális célja, hogy valamennyi vizes élőhelyekkel rendelkező Fontos Madárélőhelyen (IBA) vagy ,  illetve egyéb általunk fontosnak ítélt vízimadár élőhelyen történjen számlálás. Ez az ún. csökkentett területlista hozzávetőleg 50 hazai vizes élőhelyet tartalmaz. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy ez a minimális cél. Hosszú távon az a cél, hogy annyi területre kiterjesszük a programunkat, amennyire csak lehet, a minél átfogóbb kép kialakításának reményében.

Nagyon fontos a felmérési idény megkezdése előtt véglegesíteni, és az ugyanazon a területen potenciálisan felmérést végzőkkel egyeztetni, a felmérendő terület határait.

A programról részletesebben itt olvashatsz >>   

Jelentkezés, területi lehatárolás esetén január 13-ig keresd:
MME Monitoring Központ, Nagy Károly

Fotó: Simay Gábor

(Kép: Simay Gábor – MME)

Adatközlés és a területek határai

A VVM felmérések adatai két adatbázisunkba is feltölthetők (MAP és Vízimadár adatbázis), de fontos, hogy de mindenki csak egyik módszert használja, mert az adatok felesleges duplikációja hibát vagy jelentős plusz munkát okozna a feldolgozásban!

Kérjük, akinek van lehetősége az terepen teljes fajlistát rögzítsen, a vízimadarakat egyedszám adattal, és használja a megújult Turdus mobil applikációt vagy az online MAP adatbázist, s a Projekt mezőben használja a VVM kódot! Ha mégis a régi Vízimadár adatbázist használja, akkor semmiképpen se töltse fel a számlálás adatait a MAP adatbázisba is!

Turdus mobil applikáció

Ahogy azt fentebb írtuk, az adatfeldolgozást jelentősen gyorsítja, ha az adatokat a MAP adatbázisba töltik fel, s a tavalyi évben elkészült, terepen használható mobil applikáció használatát is szorgalmazzuk. A Turdus app. a megfigyelők munkáját segíti azzal, hogy a terepi munka után már nem kell az adatfeltöltéssel bajlódniuk, csak ellenőrzés végett kell belépni a MAP adatbázisba, s az esetleges javításokat elvégezni, ha valami mégis kimaradt volna a terepi adatrögzítés során.

A Turdus friss verziója (v1.5.9+109) a tavaly nyár óta használatoshoz képest számos újdonságot tartalmaz, ami még kényelmesebbé teszi a használatát.

Android rendszerű telefonokhoz letölthető a Goolge Play-ről, iPhone-okhoz pedig a Play Store-ból.

(Kép: Aliczki Manó – MME)

Területek határai

Fentebb említettük, fontos meghatározni, hogy a felmért vizes élőhelyek mely határokon belül helyezkednek el. A megfigyeléseknek ezeken belülre kell vonatkozniuk, hogy a különböző időpontokban évről-évre, havonta vagy gyakrabban megszámlált vízimadarak mennyisége összehasonlítható legyen.

A területek határai (Ábra: MME)

Ehhez a Vízimadár adatbázis térképén jelenleg 671 lehatárolt terület ad jelentős segítséget, s ez a térképi réteg a MAP adatbázis áttekintő térképén is megjeleníthető (be kell kapcsolni a VVM területek nevű réteget!).

Forrás: MME

Természetvédelem

Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.

Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.

Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.

Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!

A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs

Tovább olvasom

Természetvédelem

A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.

Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.

A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.

Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.

Forrás: Dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom