Keressen minket

Természetvédelem

Lezárult a EuroLargeCarnivores LIFE projekt

Közzétéve:

Budapest, 2022. március 16. – Lezárult a 2017 végén indult, ember-vadvilág konfliktusokkal foglalkozó EuroLargeCarnivores LIFE projekt. A projekt elsődleges célja a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok – többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók – közti párbeszéd elősegítése volt, valamint az, hogy jó gyakorlatok bemutatásával támogassa a nagyragadozókkal való együttélést 16 európai országban, köztük Magyarországon. A projekt főbb eredményei közé tartozik, hogy a megszólított érdekcsoportok képviselőinek véleménye szerint a projektnek köszönhetően javult a kommunikáció az ellenérdekelt csoportok között és jóval többen érzik felkészültnek magukat a nagyragadozókkal kapcsolatos problémák megoldására, mint a projekt kezdetekor – közölte a WWF.

A projekt keretében mintegy 3000 szakértő bevonásával több mint 300 szakmai eseményt tartottak a projektben résztvevő szervezetek. (Kép: Pixabay)

A projekt szakmai workshopokkal, terepi kirándulásokkal, határokon átnyúló tudáscsere programokkal teremtett lehetőséget a párbeszédre állattartók, vadászok, nemzeti parki szakemberek és természetvédők között. A projekt során 2018-ban és 2021-ben is felmérték az érintettek véleményét és ismereteit a nagyragadozókról és a velük való együttélésről. A Magyarországon gyűjtött adatok alapján:

  • A 2018-ban a megkérdezettek 16%-a állította, hogy felkészültnek tartja magát a nagyragadozókkal kapcsolatos problémák megoldásában. 2021-ben ez a szám 25%-ra növekedett azok esetében, akik nem vettek részt a projektben szervezett eseményeken, míg 38%-ra azok esetén, akik részt vettek.
  • Akik nem vettek részt a projekt eseményeken, azoknak a 10%-a tartja felkészületlennek magát, míg a résztvevők mindössze 1%-a gondolja, hogy felkészületlen.
  • A megkérdezettek 39%-a szerint a projektnek köszönhetően jobban megértik egymást az ellenérdekelt csoportok, és 38%-uk szerint javult a kommunikáció köztük.
  • A rendezvényeken résztvevők 90%-a ismert meg új kollégákat, 84%-a szeretne a jövőben is részt venni hasonló rendezvényeken, és 71%-a válaszolta azt, hogy legalább egy szakemberrel javult a kapcsolata az elmúlt években a közös munkának hála.

“Az ember-vadvilág konfliktusok valójában ember és ember között jönnek létre. A konfliktushoz általában negatív jelentést társítunk, pedig valójában lehetőség a változtatásra, fejlődésre. Sok szakemberrel dolgoztunk együtt, részvételi módon kiadványok készítettünk és találkozókat rendeztünk. Mindnek az volt a célja, hogy lehetőséget biztosítsunk az érdekelt feleknek a véleménynyilvánításra és a közös munkára. Sok feladat van még előttünk, de hála a hazai partnereiknek jó alapokkal láthatunk neki az elvégzésüknek. Jelenleg egy együttműködési megállapodáson dolgozunk, ami biztosíthatja a további részvételi munkát azok számára, akik szívesen dolgoznak velünk” – mondta Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.

A projekt keretében mintegy 3000 szakértő bevonásával több mint 300 szakmai eseményt tartottak a projektben résztvevő szervezetek. Magyarországon is számos szakmai műhelybeszélgetést, terepi látogatásokat és szakmai konferenciát is szerveztek. Több kiadvány, kézikönyv is készült, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodóknak, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakembereknek a nagyragadozók megismerésében és a megfelelő kármegelőzési megoldások kiválasztásában.

A projektben 38 rövidfilmből álló videósorozat is készült, amely a legjobb európai gyakorlatokat és példákat mutatja be. A videókban megszólalók között vannak állattartók, akik hatékony módszereket alkalmaznak állataik védelmére, ökoturisztikával foglalkozó szakemberek, vadászok és olyan vidéken élő személyek, akik elfogadják a lakóhelyük közelében élő nagyragadozók jelenlétét. A videókat Európa 12 országában forgatták, köztük Magyarországon.

A nagyragadozókkal való együttélésről a WWF Magyarország animációs filmet is készített, amely bemutatja a nagyragadozók szerepét a természetben és felhívja a figyelmet az érintettek közötti kommunikáció és a megfelelő haszonállat-védelmi eszközök használatára.

A projektben elkészült, magyar nyelven is elérhető kiadványok a következők:

  • A Magyarországon forgatott videóban megszólalnak:
    • Erdős Tamás vadász, Répáshuta polgármestere
    • Haluska István erdész, vadász, juhtenyésztő (Komlóska)
    • Horváth László, az Istenmezejei Vadásztársaság elnöke
    • Szép Ábrahám vadgazda mérnök, a Kuvasz-Őr Program vezetője

További jó gyakorlatok találhatók a https://www.eurolargecarnivores.eu/hu/map/ oldalon.

A 2017 és 2022 között lezajlott EuroLargeCarnivores LIFE projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg. A projektben 15 partner vett részt Európából: 12 WWF iroda, köztük a WWF Magyarország, a baden-württembergi Erdészeti Kutatóintézet, az olaszországi Eliante Intézet és az Elmauer Intézet.
További információ a projektről: https://www.eurolargecarnivores.eu/hu/

Forrás: WWF

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom