Természetvédelem
Lezárult a EuroLargeCarnivores LIFE projekt
Budapest, 2022. március 16. – Lezárult a 2017 végén indult, ember-vadvilág konfliktusokkal foglalkozó EuroLargeCarnivores LIFE projekt. A projekt elsődleges célja a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok – többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók – közti párbeszéd elősegítése volt, valamint az, hogy jó gyakorlatok bemutatásával támogassa a nagyragadozókkal való együttélést 16 európai országban, köztük Magyarországon. A projekt főbb eredményei közé tartozik, hogy a megszólított érdekcsoportok képviselőinek véleménye szerint a projektnek köszönhetően javult a kommunikáció az ellenérdekelt csoportok között és jóval többen érzik felkészültnek magukat a nagyragadozókkal kapcsolatos problémák megoldására, mint a projekt kezdetekor – közölte a WWF.

A projekt keretében mintegy 3000 szakértő bevonásával több mint 300 szakmai eseményt tartottak a projektben résztvevő szervezetek. (Kép: Pixabay)
A projekt szakmai workshopokkal, terepi kirándulásokkal, határokon átnyúló tudáscsere programokkal teremtett lehetőséget a párbeszédre állattartók, vadászok, nemzeti parki szakemberek és természetvédők között. A projekt során 2018-ban és 2021-ben is felmérték az érintettek véleményét és ismereteit a nagyragadozókról és a velük való együttélésről. A Magyarországon gyűjtött adatok alapján:
- A 2018-ban a megkérdezettek 16%-a állította, hogy felkészültnek tartja magát a nagyragadozókkal kapcsolatos problémák megoldásában. 2021-ben ez a szám 25%-ra növekedett azok esetében, akik nem vettek részt a projektben szervezett eseményeken, míg 38%-ra azok esetén, akik részt vettek.
- Akik nem vettek részt a projekt eseményeken, azoknak a 10%-a tartja felkészületlennek magát, míg a résztvevők mindössze 1%-a gondolja, hogy felkészületlen.
- A megkérdezettek 39%-a szerint a projektnek köszönhetően jobban megértik egymást az ellenérdekelt csoportok, és 38%-uk szerint javult a kommunikáció köztük.
- A rendezvényeken résztvevők 90%-a ismert meg új kollégákat, 84%-a szeretne a jövőben is részt venni hasonló rendezvényeken, és 71%-a válaszolta azt, hogy legalább egy szakemberrel javult a kapcsolata az elmúlt években a közös munkának hála.
“Az ember-vadvilág konfliktusok valójában ember és ember között jönnek létre. A konfliktushoz általában negatív jelentést társítunk, pedig valójában lehetőség a változtatásra, fejlődésre. Sok szakemberrel dolgoztunk együtt, részvételi módon kiadványok készítettünk és találkozókat rendeztünk. Mindnek az volt a célja, hogy lehetőséget biztosítsunk az érdekelt feleknek a véleménynyilvánításra és a közös munkára. Sok feladat van még előttünk, de hála a hazai partnereiknek jó alapokkal láthatunk neki az elvégzésüknek. Jelenleg egy együttműködési megállapodáson dolgozunk, ami biztosíthatja a további részvételi munkát azok számára, akik szívesen dolgoznak velünk” – mondta Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.
A projekt keretében mintegy 3000 szakértő bevonásával több mint 300 szakmai eseményt tartottak a projektben résztvevő szervezetek. Magyarországon is számos szakmai műhelybeszélgetést, terepi látogatásokat és szakmai konferenciát is szerveztek. Több kiadvány, kézikönyv is készült, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodóknak, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakembereknek a nagyragadozók megismerésében és a megfelelő kármegelőzési megoldások kiválasztásában.
A projektben 38 rövidfilmből álló videósorozat is készült, amely a legjobb európai gyakorlatokat és példákat mutatja be. A videókban megszólalók között vannak állattartók, akik hatékony módszereket alkalmaznak állataik védelmére, ökoturisztikával foglalkozó szakemberek, vadászok és olyan vidéken élő személyek, akik elfogadják a lakóhelyük közelében élő nagyragadozók jelenlétét. A videókat Európa 12 országában forgatták, köztük Magyarországon.
A nagyragadozókkal való együttélésről a WWF Magyarország animációs filmet is készített, amely bemutatja a nagyragadozók szerepét a természetben és felhívja a figyelmet az érintettek közötti kommunikáció és a megfelelő haszonállat-védelmi eszközök használatára.
A projektben elkészült, magyar nyelven is elérhető kiadványok a következők:
- Az együttélés lehetséges – kérdések és válaszok a farkasokról: https://wwf.hu/letoltes/egyeb-wwf-kiadvanyok/ISSUU144/
- Gyakorlati kézikönyvek nagyragadozókhoz:
- Nagyragadozók Magyarországon I. Terepi életjelek és monitoring rendszerek
- Nagyragadozók Magyarországon II. Molekuláris biológiai módszerek a vadbiológiában
- Nagyragadozók Magyarországon III. Haszonállatokban okozott károk megelőzése
- Nagyragadozók Magyarországon IV. Haszonállatokban okozott károk felismerése
- Nyomhatározó infografika: https://wwf.hu/letoltes/szakmai-anyagok/ISSUU210/
- Kaszkádhatások – a nagyragadozók hatásai a természetes rendszerekre infografika: https://wwf.hu/hireink/nagyragadozok/kaszkadhatasok-a-nagyragadozok-hatasai-a-termeszetes-rendszerekre/
- Medvédelmi rendszer – infografika sorozat: https://wwf.hu/public/uploads/toltsdle/1542016853_WWF_medve_infografika_sorozat.zip
- A Magyarországon forgatott videóban megszólalnak:
- Erdős Tamás vadász, Répáshuta polgármestere
- Haluska István erdész, vadász, juhtenyésztő (Komlóska)
- Horváth László, az Istenmezejei Vadásztársaság elnöke
- Szép Ábrahám vadgazda mérnök, a Kuvasz-Őr Program vezetője
További jó gyakorlatok találhatók a https://www.eurolargecarnivores.eu/hu/map/ oldalon.
A 2017 és 2022 között lezajlott EuroLargeCarnivores LIFE projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg. A projektben 15 partner vett részt Európából: 12 WWF iroda, köztük a WWF Magyarország, a baden-württembergi Erdészeti Kutatóintézet, az olaszországi Eliante Intézet és az Elmauer Intézet.
További információ a projektről: https://www.eurolargecarnivores.eu/hu/
Forrás: WWF
Természetvédelem
Megjelent a 2025.évi természetvédelmi pályázat kiírása
Természetvédelmi pályázatot hirdetett az Agrárminisztérium
Az Agrárminisztérium ezúton meghirdeti a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet IV. fejezetének – az agrárminiszter feladat- és hatáskörét részletező 6. pontjához, azaz a minisztérium természetvédelmi feladataihoz illeszkedő, civil feladatvállalást segítő pályázatot.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Támogatási igényt a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként jóváhagyott Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben rögzített természetvédelmi célok elérésében közvetlenül feladatot vállaló, természet- és környezetvédő céllal létrejött közhasznú szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a felhívásban rögzített tematikájú tevékenységekre, projektekre.
A pályázat felhasználható keretösszege 50 millió forint. A pályázatokat 2025. április 14-től 2025. május 13-ig, kizárólag postai úton lehet beadni. Egy pályázó legalább 1 millió, legfeljebb 3 millió forint összegre pályázhat.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Sikeres pályázást kívánunk!
Forrás: AM
Természetvédelem
ÁPRILIS: Négy rétihéja faj szeli a magyar eget
Áprilisban javában zajlik a tavaszi madárvonulás. A rétihéják estében ez az egyik legizgalmasabb hónap, hiszen mind a négy hazai fajjal találkozhatunk. Már a költőhelyek közelében, nádasok, vizes élőhelyek felett láthatjuk a leggyakoribb fajt, a barna rétihéját (Circus aeruginosus).

Barna rétihéja. Fotó: Simay Gábor
Többségük az elmúlt hónapban érkezett meg, de a telek enyhülésével egyre több példányuk telel át. A téli vendég és gyakori átvonuló kékes rétihéja (Circus cyaneus) száma ilyenkorra már csökkeni szokott, de jelenlétükre még ebben a hónapban is számíthatunk. Az idei évben április elején még szokatlanul nagy számban vannak jelen.

Kékes rétihéja. Fotó: Simay Gábor
A fakó rétihéja (Circus macrourus) – igaz csak kis számban – átvonul hazánkon, költőhelyei Közép-Ázsiában találhatók. Igazán szerencsésnek kell lennünk, hogy összefussunk vele a pusztában. Legkésőbb a hamvas rétihéja (Circus pygargus) érkezik meg hozzánk telelő területéről, de a hónap közepén már sokfelé láthatjuk vonuló egyedeit, melyek közül egyesek itt is maradnak fészkelni.

További természetvédelemmel kapcsolatos hírekért látogasson el az Agro Jager Természetvédelem c. rovatába! Kattintson a képre!
Bár rétihéjákat sokfelé láthatunk, legjobb eséllyel gyepek felett, alacsonyan repülve pillanthatjuk meg őket, hiszen ezek a legjobb vadászterületek számukra. Így a gyepek védelmével a rétihéják védelmét is szolgáljuk!

Fakó rétihéja. Fotó: Simay Gábor
A fotókon mind a négy faj esetében hím madarat láthatunk. A tojó és fiatalabb példányok többnyire barnák és sok esetben igen nehéz elkülöníteni a fajokat.

Hamvas rétihéja Fotó: Simay Gábor
A barna és a kékes rétihéják védettek, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 50.000 Ft. A másik két faj fokozottan védett, a fakó rétihéja természetvédelmi értéke 250.000 Ft, míg a hamvas rétihéjáé 500.000 Ft.
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta és fényképezte:
Simay Gábor
Természetvédelmi Őrszolgálat
Látott, fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A bakonyi alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris bakonyiensis) jelenlegi ismeretink alapján kizárólag a Bakonyban és az Őrségben fordul elő, így a Kárpát-medence egyik bennszülött gerinces állata! Megőrzése – mint valódi hungaricum – ezért a mi feladatunk!
A Bakonyban az alpesi gőték többsége a hegység magasabban fekvő északi illetve középső részén él, de van egy elszigetelt populáció a Keleti-Bakonyban is, a Burok-völgy környékén. Ezt az állományt tavaly kezdtük el felmérni (korábbi írásunk itt érhető el).
Szaporodóhelyeinek többsége itt a rendszeresen járt erdészei utak pocsolyáiban található, mely komoly veszélyeztető tényező az elszigetelt populáció fennmaradása szempontjából. A taposás és a víz állandó felkavarása mellett ezek a pocsolyák ráadásul tavaly nyáron ki is száradtak, még mielőtt a lárvák kifejlődhettek volna, így ennek az egyébként is ritka állatnak nem volt szaporulata!
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. együttműködésének köszönhetően idén komoly munkálatok zajlottak e bennszülött állatunk megmentése érdekében. A tél folyamán munkagép segítségével árkok készültek, melyekben a gőtelárvák kifejlődésére jóval nagyobb az esély. Egy részük a meglévő, kikerülhető, de sekély szaporodóhelyek mélyítésével, többségük viszont a közlekedést is nehezítő keréknyom pocsolyák mellett lett kialakítva. Utóbbiak vizét az újonnan kialakított árkokba vezettük be. Az új árkok többségéből sajnos elszivárogna a víz, ezért még kora tavasszal, a gőték szaporodása előtt elkészült ezek vízzáró bélelése is.
Forrás: Dr. Riezing Norbert – DINPI