Keressen minket

Természetvédelem

Előzzük meg madaraink pusztulását nagyfeszültségű hálózatokon!

0

Egy új típusú sodrony veszélyeztetheti a “beülő” madarakat.

0

Közzétéve:

0

Magyar Madártani Egyesület: A közelmúltban derült ki a természetvédelmi szervezetek számára egy potenciális veszélyforrás: a növelt terhelhetőségű, magas hőmérsékleten üzemelő, kis belógású villamos vezetősodrony (a továbbiakban: ACCC sodrony) típusok bevezetésének és széleskörű alkalmazásának terve. Amennyiben a madarak rendszeresen használják a nagyfeszültségű vezetékhálózatok áramvezető sodronyait is beülőhelyként, akkor ezres nagyságrendben szerezhetnek égési sérüléseket, vagy pusztulhatnak el.

132 kV-os INOTA oszloptípus (1a). Fotó: MME

Kérjük, aki teheti, vegyen részt idén ősszel  egy közös országos felmérésben,  annak érdekében, hogy e  jelentős veszélyforrásról információink legyenek. Jelentkezni a solt.szabolcs@mme.hu címen lehet.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

A jelenlegi műszaki szabvány (MSZ EN 50341-1:2013) már középfeszültségű vonalakon is lehetővé tesz akár 80 ̊C sodronyhőmérsékletet a korábbi 60 ̊C helyett. Ám az egyre növekvő kapacitás igények miatt (amelyeket például a naperőművek, illetve a fosszilis üzemanyagokról történő átállás is generálnak) a 132 kV-os, 220 vagy 400 kV-os hálózatokra tervezett új típusok maximális üzemi hőmérséklete akár 210 ̊C is lehet. A leülés pillanatában már egy 80 ̊C hőmérsékletű sodrony is okozhat égési sérüléseket a madarak talpán (a beülő madár hiába repül fel azonnal, az égés nyílt sebet, ennek szennyeződése fertőződést, súlyos fájdalmat, szenvedést okozhat, adott madár túlélését veszélyeztetheti). Az ennél jelentősen magasabb, 180-210 ̊C hőmérsékletű, új technológia szerinti, karbonszál-erősítésű, kompozit-magos ACCC sodrony, ha arra madár ül le, bizonyosan égési sérüléseket okoz, amely az egyed (akár napokkal később bekövetkező) pusztulásához vezet.

Az ACCC típusú sodronnyal, mint hazánkban gyakorlatilag még nem elterjedt technológiával kapcsolatban jelenleg nincs elegendő, megnyugtató információ (sem hazai, sem külföldi tapasztalat) arra vonatkozóan, hogy mekkora kockázatot jelenthet a Magyarországon rendszeresen előforduló, vadon élő madarakra, különös tekintettel védett természeti értékeinkre. Az üzemelő nagyfeszültségű áramvezetők körül kialakuló elektromágneses mező (mind a jelenlegi, mind az ACCC technológiánál) valószínűsíthetően riasztó hatással van a madarakra, de konkrét adatokkal alátámasztott olyan kutatásról nincs ismeretünk, amely egyértelműen bizonyítaná, hogy a madarak egyáltalán nem használják ezeket a vezetékeket. Valószínű, hogy amennyiben az említett riasztó hatás érvényesül, az eltérő mértékű lehet a feszültség nagyságától függően (például lehet, hogy 400 kV-os távvezeték áramvezetőire soha nem szállnak le a madarak, de a 132 kV-os, szintén nagyfeszültségű távvezeték jelenlegi és potenciálisan a későbbiekben ACCC sodronytípusra cserélendő áramvezetőire időnként igen). Az is lehetséges, hogy az egyes madárfajok/csoportok eltérő módon reagálnak az elektromágneses térre, illetve szintén lehetséges, hogy a fiatal madarak jobban ki vannak téve a kockázatnak tapasztalatlanságuk miatt. Fentiek okán az idei nyárutó-ősz időszakára felmérést szervezünk az Agrárminisztériummal közösen.

132 kV-os INOTA oszloptípus (7a). Fotó: MME

Ahol rendelkezünk egy adott vonal feszültségmentes állapotára vonatkozó információkkal (pl. karbantartás miatti lekapcsolás), ott lehetőségünk nyílik annak vizsgálatára is, hogy van-e különbség a feszültségmentes, illetve a feszültség alatt álló távvezeték áramvezető sodronyainak madarak általi használatában. A hálózati engedélyesektől meg is kértük ezeket az információkat, és a MAVIR Zrt-től már meg is kaptuk a nagyfeszültségű vezetékek idei őszre tervezett feszültségmentes állapotának helyszíneit és időszakát, amit csatolok is a felhíváshoz. Mivel a természetvédelmi őrszolgálat is dolgozik a problémakör feltárásán, ahol szükséges, összehangoljuk a munkát a nemzeti parkokkal, hogy egymást jól kiegészítve tudjunk információkat gyűjteni. Aki tud, ismétlő jelleggel is felmérhet azonos oszlopközöket. Ahol a jelentkezés és előzetes egyeztetés alapján felmérő(k) a szolgáltatóktól kapott adatok alapján lekapcsolással is érintett vonalakat tudnak vizsgálni, ott mindenképpen érdemes lekapcsolt és aktív időszakban is elvégezni a felmérést. Ahol mód van rá, célszerű két felmérőnek együtt dolgoznia, hogy sűrűn előforduló eseményeket is dokumentálni tudjanak.

220 kV-os ZUGLÓ oszloptípus (2a). Fotó: MME

Nincs megszabva minimum felmérendő vezetékhossz, nem kell feltétlenül közlekedni az adott bejáráskor a hálózat alatt, elég egy-egy, adott pontról belátható szakaszt (egy oszlop vonalából 2-2 oszlopközt figyelni, amit még fotózni is lehet. A felmérés augusztustól novemberig koncentrál a problémára. A nagyfeszültségű vezetékek megfigyelési adatait a mellékletként csatolt táblázatban lehet rögzíteni, melyet a jelentkezések alapján megküldünk szerkeszthető változatban is. A felmérések eredményeit tartalmazó táblázatokat 2022. november 15-ig kérjük a szerkeszthető formátumban megküldeni a solt.szabolcs@mme.hu címre, tekintettel arra, hogy az új technológia esetleges veszélyeinek megítélése szempontjából kulcsfontosságú, hogy minél előbb megfelelő mennyiségű, értékelhető adatunk álljon rendelkezésre.

Fontos:
  • ha áramvezetőre vagy védővezetőre, esetleg mindkettőre kiülő madarat, vagy madárcsapatot sikerül megfigyelni, annak fényképes dokumentációja lehetőleg történjen meg, az áramvezetőn ülő madaraké mindenképpen. Részben azért, mert a fotó tényszerű bizonyítékként használható, részben mert a kétféle műszaki szerepű sodronyt ülőhelyként használó madarak eltérő ülőhelyválasztásának eset- és egyedszám arányai alapján a potenciálisan veszélyes ACCC sodronytípus várható használatának gyakorisága is becsülhető. A védővezető és az áramvezető sodronyok biztos felismerését és megkülönböztetését elősegítendő, ezek egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét, feszültségszint szerint eltérő kialakítását ismerteti a mellékelt műszaki rajzos dokumentum (Nagyfeszültségű 120-750kV-os oszloptípusok) és a feliratozott fotók.
  • a sodronyok bármelyikén ülő egy, vagy több madarat ábrázoló, lehetőség szerint legalább kettő fotó úgy készüljön, hogy egyik a madár által ülőhelyként választott sodrony mellett a további sodronyokat és az esetleg közel eső oszlop bizonyos részét is jól azonosíthatóan ábrázolja, a másik pedig a fotó tárgyát képező madárra és szűkebb környezetére fókuszáljon, hogy lehetőleg a faj is jól felismerhető legyen. A madarak vezetékhasználatát dokumentáló fotókat az adatokat tartalmazó táblázatokkal együtt kérjük megküldeni.
Ha rendelkezésre állnak hozzáférhető archív információk, kérjük, hogy a nagyfeszültségű hálózat védő- és/vagy áramvezető sodronyain ülő madara(ka)t ábrázoló, korábbi években készült fotókat, akár videófelvételeket és készítésük helyének, körülményeinek adatait szintén juttassa el a fenti címre.
Letölthető fájlok:

Forrás: MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

0

Természetvédelem

Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon

Published

on

0

Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.

Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese

Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.

A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese

A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese

 

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Természetvédelem

Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park

Published

on

0

Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.

Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.

A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:

a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.

A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!

Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Természetvédelem

A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése

+1

Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:

+1

Published

on

+1

Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.

Fotó: Yellowstone Through The Lens

Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.

De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.

Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.

És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.

Forrás: Yellowstone Through The Lens

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom