Keressen minket

Természetvédelem

Előzzük meg madaraink pusztulását nagyfeszültségű hálózatokon!

Egy új típusú sodrony veszélyeztetheti a “beülő” madarakat.

Közzétéve:

Magyar Madártani Egyesület: A közelmúltban derült ki a természetvédelmi szervezetek számára egy potenciális veszélyforrás: a növelt terhelhetőségű, magas hőmérsékleten üzemelő, kis belógású villamos vezetősodrony (a továbbiakban: ACCC sodrony) típusok bevezetésének és széleskörű alkalmazásának terve. Amennyiben a madarak rendszeresen használják a nagyfeszültségű vezetékhálózatok áramvezető sodronyait is beülőhelyként, akkor ezres nagyságrendben szerezhetnek égési sérüléseket, vagy pusztulhatnak el.

132 kV-os INOTA oszloptípus (1a). Fotó: MME

Kérjük, aki teheti, vegyen részt idén ősszel  egy közös országos felmérésben,  annak érdekében, hogy e  jelentős veszélyforrásról információink legyenek. Jelentkezni a solt.szabolcs@mme.hu címen lehet.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

A jelenlegi műszaki szabvány (MSZ EN 50341-1:2013) már középfeszültségű vonalakon is lehetővé tesz akár 80 ̊C sodronyhőmérsékletet a korábbi 60 ̊C helyett. Ám az egyre növekvő kapacitás igények miatt (amelyeket például a naperőművek, illetve a fosszilis üzemanyagokról történő átállás is generálnak) a 132 kV-os, 220 vagy 400 kV-os hálózatokra tervezett új típusok maximális üzemi hőmérséklete akár 210 ̊C is lehet. A leülés pillanatában már egy 80 ̊C hőmérsékletű sodrony is okozhat égési sérüléseket a madarak talpán (a beülő madár hiába repül fel azonnal, az égés nyílt sebet, ennek szennyeződése fertőződést, súlyos fájdalmat, szenvedést okozhat, adott madár túlélését veszélyeztetheti). Az ennél jelentősen magasabb, 180-210 ̊C hőmérsékletű, új technológia szerinti, karbonszál-erősítésű, kompozit-magos ACCC sodrony, ha arra madár ül le, bizonyosan égési sérüléseket okoz, amely az egyed (akár napokkal később bekövetkező) pusztulásához vezet.

Az ACCC típusú sodronnyal, mint hazánkban gyakorlatilag még nem elterjedt technológiával kapcsolatban jelenleg nincs elegendő, megnyugtató információ (sem hazai, sem külföldi tapasztalat) arra vonatkozóan, hogy mekkora kockázatot jelenthet a Magyarországon rendszeresen előforduló, vadon élő madarakra, különös tekintettel védett természeti értékeinkre. Az üzemelő nagyfeszültségű áramvezetők körül kialakuló elektromágneses mező (mind a jelenlegi, mind az ACCC technológiánál) valószínűsíthetően riasztó hatással van a madarakra, de konkrét adatokkal alátámasztott olyan kutatásról nincs ismeretünk, amely egyértelműen bizonyítaná, hogy a madarak egyáltalán nem használják ezeket a vezetékeket. Valószínű, hogy amennyiben az említett riasztó hatás érvényesül, az eltérő mértékű lehet a feszültség nagyságától függően (például lehet, hogy 400 kV-os távvezeték áramvezetőire soha nem szállnak le a madarak, de a 132 kV-os, szintén nagyfeszültségű távvezeték jelenlegi és potenciálisan a későbbiekben ACCC sodronytípusra cserélendő áramvezetőire időnként igen). Az is lehetséges, hogy az egyes madárfajok/csoportok eltérő módon reagálnak az elektromágneses térre, illetve szintén lehetséges, hogy a fiatal madarak jobban ki vannak téve a kockázatnak tapasztalatlanságuk miatt. Fentiek okán az idei nyárutó-ősz időszakára felmérést szervezünk az Agrárminisztériummal közösen.

132 kV-os INOTA oszloptípus (7a). Fotó: MME

Ahol rendelkezünk egy adott vonal feszültségmentes állapotára vonatkozó információkkal (pl. karbantartás miatti lekapcsolás), ott lehetőségünk nyílik annak vizsgálatára is, hogy van-e különbség a feszültségmentes, illetve a feszültség alatt álló távvezeték áramvezető sodronyainak madarak általi használatában. A hálózati engedélyesektől meg is kértük ezeket az információkat, és a MAVIR Zrt-től már meg is kaptuk a nagyfeszültségű vezetékek idei őszre tervezett feszültségmentes állapotának helyszíneit és időszakát, amit csatolok is a felhíváshoz. Mivel a természetvédelmi őrszolgálat is dolgozik a problémakör feltárásán, ahol szükséges, összehangoljuk a munkát a nemzeti parkokkal, hogy egymást jól kiegészítve tudjunk információkat gyűjteni. Aki tud, ismétlő jelleggel is felmérhet azonos oszlopközöket. Ahol a jelentkezés és előzetes egyeztetés alapján felmérő(k) a szolgáltatóktól kapott adatok alapján lekapcsolással is érintett vonalakat tudnak vizsgálni, ott mindenképpen érdemes lekapcsolt és aktív időszakban is elvégezni a felmérést. Ahol mód van rá, célszerű két felmérőnek együtt dolgoznia, hogy sűrűn előforduló eseményeket is dokumentálni tudjanak.

220 kV-os ZUGLÓ oszloptípus (2a). Fotó: MME

Nincs megszabva minimum felmérendő vezetékhossz, nem kell feltétlenül közlekedni az adott bejáráskor a hálózat alatt, elég egy-egy, adott pontról belátható szakaszt (egy oszlop vonalából 2-2 oszlopközt figyelni, amit még fotózni is lehet. A felmérés augusztustól novemberig koncentrál a problémára. A nagyfeszültségű vezetékek megfigyelési adatait a mellékletként csatolt táblázatban lehet rögzíteni, melyet a jelentkezések alapján megküldünk szerkeszthető változatban is. A felmérések eredményeit tartalmazó táblázatokat 2022. november 15-ig kérjük a szerkeszthető formátumban megküldeni a solt.szabolcs@mme.hu címre, tekintettel arra, hogy az új technológia esetleges veszélyeinek megítélése szempontjából kulcsfontosságú, hogy minél előbb megfelelő mennyiségű, értékelhető adatunk álljon rendelkezésre.

Fontos:
  • ha áramvezetőre vagy védővezetőre, esetleg mindkettőre kiülő madarat, vagy madárcsapatot sikerül megfigyelni, annak fényképes dokumentációja lehetőleg történjen meg, az áramvezetőn ülő madaraké mindenképpen. Részben azért, mert a fotó tényszerű bizonyítékként használható, részben mert a kétféle műszaki szerepű sodronyt ülőhelyként használó madarak eltérő ülőhelyválasztásának eset- és egyedszám arányai alapján a potenciálisan veszélyes ACCC sodronytípus várható használatának gyakorisága is becsülhető. A védővezető és az áramvezető sodronyok biztos felismerését és megkülönböztetését elősegítendő, ezek egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét, feszültségszint szerint eltérő kialakítását ismerteti a mellékelt műszaki rajzos dokumentum (Nagyfeszültségű 120-750kV-os oszloptípusok) és a feliratozott fotók.
  • a sodronyok bármelyikén ülő egy, vagy több madarat ábrázoló, lehetőség szerint legalább kettő fotó úgy készüljön, hogy egyik a madár által ülőhelyként választott sodrony mellett a további sodronyokat és az esetleg közel eső oszlop bizonyos részét is jól azonosíthatóan ábrázolja, a másik pedig a fotó tárgyát képező madárra és szűkebb környezetére fókuszáljon, hogy lehetőleg a faj is jól felismerhető legyen. A madarak vezetékhasználatát dokumentáló fotókat az adatokat tartalmazó táblázatokkal együtt kérjük megküldeni.
Ha rendelkezésre állnak hozzáférhető archív információk, kérjük, hogy a nagyfeszültségű hálózat védő- és/vagy áramvezető sodronyain ülő madara(ka)t ábrázoló, korábbi években készült fotókat, akár videófelvételeket és készítésük helyének, körülményeinek adatait szintén juttassa el a fenti címre.
Letölthető fájlok:

Forrás: MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom