Keressen minket

Természetvédelem

Kék vércsék földön-égen

Közzétéve:

Magyar Madártani Egyesület: A kék vércsék költési szezonja nemrég ért véget. A költőterületek eredményei nagy szórást mutatnak, van ahol soha ilyen korán nem költöttek a madarak, máshol még augusztus elején is voltak kis fiókás fészekajak.

Kék vércse (Fotó: Novák László)

Kék vércse (Fotó: Novák László – MME)

A rendkívüli aszály a Dunától keletre azonban meglátszott a szaporulaton. Július végére annyira kiégtek a táplálkozó területek, hogy a szülőmadarak számára komoly kihívást jelentett a fiókák táplálása. A jászsági mintaterületen átlagos volt a költési siker, de a korábbi évhez képest érezhetően soványabban repültek ki a fiatalok. Sokat közülük eléhezve, elpusztulva találtunk meg egy-két héttel később.

Kék vércsék kirepülés előtt (Fotó:Palatitz Péter – MME)

Vélhetően a szárazság következtében fellépő táplálékhiány okozta azt is, hogy a kóborlási időszak hamar kezdetét vette. A Jászságban színes gyűrűvel jelölt fiatalok kerültek meg augusztus elején Dániában és Lengyelországban, de az elmúlt hetekben Finnországból is rekord mennyiségű kék vércséről szóltak a híradások.

A „csapatosan elkövetett” nagy léptékű több ezer kilométeres mozgások nem idegenek a kék vércséktől. A vonulás előtti őszi gyülekezés alatt és a telelőterületen is gyakran láttuk ezt a műholdas jeladót viselő példányoktól.  Az őszi gyülekezés során hazánkban az 1000-2000 példányt számláló éjszakázóhelyek már jelentősnek számítanak. Mint arról már számos fórumon hírt adtunk Angolában munkatársaink 2019-ben elsőként tárták fel a világ legnagyobb kékvércse gyülekező helyét.

Gyülekező kék vércsék Angolában (Fotó: Novák Laszló – MME)

„Ez nem egyszerűen egy nagy gyülekező, ez a kék vércsék olyan rendszeres találkozóhelye, melyen a világállomány nagy része fizikailag is találkozik, ezért nagyon sebezhetővé teszi a teljes világállományt”- nyilatkozta Palatitz Péter munkatársunk még 2019-ben. Később be is bizonyosodott; ezrével ejtik el a madarakat a helyi lakosok, hogy fehérjében szegény étrendjüket kiegészítsék. A piacon 4 vércsét adnak egy tyúkért. „Nem szabad rájuk ezért haragudnunk, nekik ez nem természetvédelmi, hanem megélhetési kérdés. Hiszem, hogy ha alternatívát kínálunk számukra, akkor sok ezer vércsét meg tudunk menteni – számol be a tervekről munkatársunk.

Gyülekező kék vércsék Angolában (Fotó: Novák Laszló – MME)

A hihetetlen természeti jelenség védelmét az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoportja  azóta elsődleges fontosságúként kezeli és nemzetközi kampányt indított a védelem megalapozására.  2022 telén kormányközi megállapodás született a két ország között a közös fellépés ügyében. Első lépésként májusban létrejött egy angolai-magyar szakértői csoport, mely még idén kidolgozza a kék vércse telelőállományának természetvédelmi kezelési tervét. A konkrét intézkedések között szerepel egy „kotlós tyúk adomány program”, a helyi ökoturizmus felvirágoztatására pedig nemzetközi média kampányt indítunk.

Most keressük azon magyar cégek jelentkezését, melyek akár tárgyi vagy anyagi segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a védelmi program részeként Angolában is folytatni tudjuk a hazánkban két évtizede töretlen sikerrel folytatott kékvércse-védelmi programot. Ennek mikéntjéről és további terveinkről a falcoproject.eu weboldalon tájékozódhat.

Forrás: MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom