Természetvédelem
Kék vércsék földön-égen
Magyar Madártani Egyesület: A kék vércsék költési szezonja nemrég ért véget. A költőterületek eredményei nagy szórást mutatnak, van ahol soha ilyen korán nem költöttek a madarak, máshol még augusztus elején is voltak kis fiókás fészekajak.
Kék vércse (Fotó: Novák László – MME)
A rendkívüli aszály a Dunától keletre azonban meglátszott a szaporulaton. Július végére annyira kiégtek a táplálkozó területek, hogy a szülőmadarak számára komoly kihívást jelentett a fiókák táplálása. A jászsági mintaterületen átlagos volt a költési siker, de a korábbi évhez képest érezhetően soványabban repültek ki a fiatalok. Sokat közülük eléhezve, elpusztulva találtunk meg egy-két héttel később.
Kék vércsék kirepülés előtt (Fotó:Palatitz Péter – MME)
Vélhetően a szárazság következtében fellépő táplálékhiány okozta azt is, hogy a kóborlási időszak hamar kezdetét vette. A Jászságban színes gyűrűvel jelölt fiatalok kerültek meg augusztus elején Dániában és Lengyelországban, de az elmúlt hetekben Finnországból is rekord mennyiségű kék vércséről szóltak a híradások.
A „csapatosan elkövetett” nagy léptékű több ezer kilométeres mozgások nem idegenek a kék vércséktől. A vonulás előtti őszi gyülekezés alatt és a telelőterületen is gyakran láttuk ezt a műholdas jeladót viselő példányoktól. Az őszi gyülekezés során hazánkban az 1000-2000 példányt számláló éjszakázóhelyek már jelentősnek számítanak. Mint arról már számos fórumon hírt adtunk Angolában munkatársaink 2019-ben elsőként tárták fel a világ legnagyobb kékvércse gyülekező helyét.
Gyülekező kék vércsék Angolában (Fotó: Novák Laszló – MME)
„Ez nem egyszerűen egy nagy gyülekező, ez a kék vércsék olyan rendszeres találkozóhelye, melyen a világállomány nagy része fizikailag is találkozik, ezért nagyon sebezhetővé teszi a teljes világállományt”- nyilatkozta Palatitz Péter munkatársunk még 2019-ben. Később be is bizonyosodott; ezrével ejtik el a madarakat a helyi lakosok, hogy fehérjében szegény étrendjüket kiegészítsék. A piacon 4 vércsét adnak egy tyúkért. „Nem szabad rájuk ezért haragudnunk, nekik ez nem természetvédelmi, hanem megélhetési kérdés. Hiszem, hogy ha alternatívát kínálunk számukra, akkor sok ezer vércsét meg tudunk menteni – számol be a tervekről munkatársunk.
Gyülekező kék vércsék Angolában (Fotó: Novák Laszló – MME)
A hihetetlen természeti jelenség védelmét az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoportja azóta elsődleges fontosságúként kezeli és nemzetközi kampányt indított a védelem megalapozására. 2022 telén kormányközi megállapodás született a két ország között a közös fellépés ügyében. Első lépésként májusban létrejött egy angolai-magyar szakértői csoport, mely még idén kidolgozza a kék vércse telelőállományának természetvédelmi kezelési tervét. A konkrét intézkedések között szerepel egy „kotlós tyúk adomány program”, a helyi ökoturizmus felvirágoztatására pedig nemzetközi média kampányt indítunk.
Most keressük azon magyar cégek jelentkezését, melyek akár tárgyi vagy anyagi segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a védelmi program részeként Angolában is folytatni tudjuk a hazánkban két évtizede töretlen sikerrel folytatott kékvércse-védelmi programot. Ennek mikéntjéről és további terveinkről a falcoproject.eu weboldalon tájékozódhat.
Forrás: MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Mezőgazdaság
Tűz pusztított Csönge határában
250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze
250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze – Csönge határában a lángok megfékezésén, az erdők, a lakóházak és egy sertéstelep megvédésén legalább 300 tűzoltó dolgozott, akik a környék, a szomszédos vármegyék több tucat településéről, sőt távolabbról is érkeztek.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai is kivették a részüket a védekezésből. Csütörtökön és pénteken közel 50 kollégánk segítette a tűzoltók munkáját, többek között kézi szerszámokkal számolták fel a még parázsló gócokat. “Tegnap kora délután jött a jelzés, hogy Csönge és Kenyeri között komoly erdőtűz alakult ki. Éppen a közelben erdőművelési munkákat végeztünk, így nagyon gyorsan a helyszínre tudtunk sietni 2 traktor erőgéppel, 5 ezer literes vízhordó tartállyal, teherautóval. Ezzel tudtunk bemenni a területre, a tartállyal folyamatosan hordtuk be vizet a tűzoltó autók számára.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A katasztrófavédelem tegnap késő estére eloltotta a lángokat, de sajnos a küzdelem nem ért véget, mert a tűz – ugyan jóval kisebb mértékben a korábbinál – de több helyütt újra erőre kapott. Így munkatársaink ma reggeltől ismét segítenek az oltásban” – számolt be a védekezésről a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdőművelési műszaki vezetője, dr. Nagy László.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Kezdetben 100 hektárnyi bozótos égett, majd a lángok a fenyőerdőt, a karácsonyfatelepeket is elpusztították, és a vadelhullás is jelentős. A hatalmas kiterjedésű, jelenlegi információk szerint 250 hektárt érintő szabadtéri tűzben a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt 10 hektáros állami terület erdei fenyvese is megsemmisült. A kárfelmérés folyamatban van.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Az oltást a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, majd a műveleti szolgálat irányította. Drónos felderítés segítette a munkát, a környező települések lakosságának biztonsága érdekében a katasztrófavédelmi mobillabor pedig folyamatosan monitorozta a levegőbe jutó káros anyagok koncentrációját.
Köszönjük a katasztrófavédők, az oltásban lajtos kocsikkal, erőgépekkel közreműködő civilek, valamint kollégáink munkáját!
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Természetvédelem
Tizenegy fiókát neveltek fel az ugartyúkok a Körös-Maros Nemzeti Parkban
Magyarországon él egy nagyon ritka költőmadár: az ugartyúk
Magyarországon az ugartyúk nagyon ritka költőmadár. Állományát mindössze húsz párra becsülik, ebből nyolc a Körös-Maros Nemzeti Parkban költ. Idén 11 fiókát neveltek fel sikeresen, ami e faj esetében igen jó eredménynek számít.
Fotó: Szél Antal István – KMNP
Nemzeti parkunkon belül két területen, Dévaványa térségében és a Szentes környéki pusztákon költenek ugartyúkok. Dévaványa környékén, az erősen legeltetett puszták alkalmas élőhelyet biztosítanak a faj számára. Bár előfordul egyes években a mezőgazdasági területeken való költés, de leggyakrabban a gyepes területeken fészkelnek. Idén hat pár költött a térségben, s mindannyian a gyepeket választották.
A hat pár igen jelentős állománynak mondható, figyelembe véve, hogy 2024-ben a revírek felmérése szerint mindössze 20 pár ugartyúk költött Magyarországon. Három pár fészkelt a Hortobágyon, hat pár Dévaványa térségében, két pár a Szentes környéki pusztákon. A többi költőhely a Duna-Tisza közén került elő.
A dévaványai hat költőpár összesen 9 fiókát nevelt fel: három párnak kettő, a másik háromnak pedig egy-egy fiókája volt. Július végéig mindannyian kirepültek már a fészekből. Az egyik pár tojója azonban még egyszer lekotlott, ott most egy fióka nevelkedik a fészekben, így tehát az utódok száma tízre emelkedett.
Szentes térségében idén két pár ugartyúk fészkelt, de sajnos csak az egyiknek lett sikeres a költése, ők egy fiókát neveltek fel. A másik párnál sikertelen volt a költés, így ők július utolsó harmadában pótköltésbe kezdtek, a tojó két tojást rakott le. Az ugartyúkok ebben a térségben is a szikes gyepeket választották költőhelyül.
E rejtélyes életmódú faj előfordulását nehéz észrevenni, mert nappal nem mozog, csak alkonyattájt van táplálkozási aktivitása. Rendszerint egyszer költ egy évben, de néhány pár kétszer is próbálkozik. Kivételes volt, hogy Dévaványán tavaly háromszori költést figyeltünk meg, melyből az első kettő sikeres volt, röpképessé váló fiatalokat neveltek belőlük, a harmadik fészekaljat közvetlen kelés előtt hagyták ott a madarak.
A tojások és a fiókák színezete nagyon jól illeszkedik az élőhely színvilágába, ennek ellenére a legelő állatok veszélyt jelentenek a fészekaljakra. A veszélyeztetett fészekaljakat sikerrel védhetjük meg rácsos fészekernyő használatával, mely pont azt akadályozza meg, hogy a legelő marhák, vagy juhok letapossák a tojásokat vagy a kis fiókákat.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Sikeresen költöttek a fehér gólyák
Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés:
Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés, amelyhez csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is. A 2024-es, teljes Magyarországot lefedő cenzus adatelemzése még nem zárult le, de az előzetes adatok alapján 1958 óta az egyik legmagasabb átlagos fészkenkénti fiókaszámot hozta az idei év.
Fotó: MME
A sikertelen párokkal együtt a fészkenkénti átlagos fiókaszám 2,9. Ennél csak 2000-ből (3,0) és 2011-ből (3,1) ismerünk magasabb értéket (a sokéves átlag 2,4). Mindebben közrejátszhatott a madarak sikeres telelése és vonulása, a táplálékmennyiséget növelő tavaszi csapadék, majd a kis fiókák növekedésében kritikus több napos hideg-esős periódusok elmaradása is.
A felmérésben az MME önkéntesei mellett (akik főként a Turdus telefonos alkalmazás segítségével gyűjtötték az adatokat) egyes nemzetipark-igazgatóságok munkatársai is részt vettek, így még csak az ismert fészek feléről áll rendelkezésre információ az MME TermészetLesen adatbázisában (a kalkuláció 2941 gólyapár adatai alapján készült). Az viszont már most is látszik, hogy a 2019-ben tapasztalt 4000 páros mélypontról az utóbbi években felfelé elmozduló gólyaállomány idén is mutatott némi növekedést.
A becslések alapján 12–13 ezer gólyafióka repülhetett ki 2024-ben Magyarországon. Ez a költőpárok alacsonyabb száma miatt csak a sokéves átlagnak felel meg, a korábbi nagyobb állomány egy gyengébb évben is több fiókát repíthetett összességében. A fiókaszám átlagos értéke önmagában azt sem jelzi, hogy a kirepült fiókák milyen kondícióban vágnak neki az önálló életnek. Sok tényezőtől függ, hogy megérik-e az ivarérettséget jelentő 3-5 éves kort. Mindez egyrészt figyelmeztetés is, hogy vannak feladataink a gólyavédelem terén (táplálkozóhelyek megőrzése, fészkek védelme, áramütések megelőzése stb.), másrészt bizakodásra is alapot ad, hogy elegendő utánpótlást jelent ahhoz, hogy a következő években se csökkenjen gólyaállományunk.
Forrás: MME
…és megtört a jég!!
Egy csodás vadászat
FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?
Svájci kalandok 2. rész
Bükkaranyosi remete
Egymással versengve gyérítették a busákat Neszmélynél
Tűz pusztított Csönge határában
A legszebb ajándék
Jóna Bernadett újabb sikere a női trap OB-n!
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Pótfelvételit hirdet földmérő és erdész képzésben a szegedi erdészeti
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
A geszti babos disznó
Az aranysakálok miatt lettem vadász
A dél-nyírségi kan
A sármelléki aranyérmes kanom
A kis gyilkos
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
