Keressen minket

Természetvédelem

Ne etessük a vízimadarakat!

Közzétéve:

MME: A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Éppen ezért ennek – bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani – semmi köze a madarak segítéséhez, éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat!

Fotó: Orbán Zoltán – MME

A harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél szomorú tapasztalatai, a tömeges madárelhullások és a közösségi fórumokon sajnálatos módon terjedő téves híresztelések rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról.

Ábra: Orbán Zoltán – MME

Összefoglalás: 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, etetésük rendkívül rossz, mert rengeteg szenvedést okoz a madaraknak, súlyosan környezetszennyező és az emberi egészséget is veszélyezteti:

  • a növényevő vízimadarak (récék [kacsák], ludak, hattyúk) táplálékát alapvetően a parton legelt fű és egyéb lágyszárú növény képezi, ami gyakorlatilag korlátlanul a madarak rendelkezésére áll télen és nyáron egyaránt (ha pedig mégsem, a madarak nem telepednek meg ott vagy elvonulnak onnan);
  • az etetőhelyek mesterséges táplálékkínálata (még ha ez a madaraknak megfelelőbb élelemmel is történne!) “öngyilkos” viselkedésváltozást okoz: már néhány hét alatt jelentős mértékben vagy akár teljesen kikapcsolja a természetes táplálkozást és a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést is;
  • az etetőhelyeken a madaraknak bedobált és hosszú ideje (hónapok, évek óta) fogyasztott, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen “táplálék” diéta, ide értve a kacsaetető automaták pelletét is (!), megbetegíti a madarakat, emésztőszervi gyulladást okoz, a másik jellemző tünetként jelentkező hiánybetegségek legsúlyosabb, a fiókák röpképtelenségét okozó egyik formájának külön neve is van (“angyalszárny-betegség”);
  • a vízimadarak etetése minden esetben élelmiszerpazarlás, mely fenntartja a nagyüzemi mezőgazdaság túlpörgetett termelését, ami világszerte, Európában és Magyarországon is a legfőbb oka az agrárterületek, állat-, madár- és növényvilága pusztulásának;
  • helyi patkányinváziót okoz;
  • a vízimadarakat etetők felelősek a hattyúk és récék horognyeléséért, a madarak lábára tekeredő horgászzsinórok okozta láb amputációkért, és a madarak által úszás és repülés közben maguk után húzott, akár több méteres horgászzsinór okozta felakadásért ;
  • növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt;
  • önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
  • elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot;
  • szennyezi a környezetet, rontja a vízminőséget, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt (“elmocsarasodás”);
  • rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;
  • a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelenthet;
  • a kacsaetető automaták emellett ráadásul még az emberek pénzét is kicsalja!

Gyakorlati megvalósulását és hatásmechanizmusát tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik:

  1. az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb;
  2. az itt etetett madarak ősszel nem vonulnak el;
  3. így az emberek látják a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket;
  4. a fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő;
  5. ez tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását;
  6. amit helyenként sajnos a járókelőket hamis információkkal megtévesztő kacsaetető automatákat kihelyezése is erősít (a megtévesztő nevű Élővizeinkért Alapítvány gyakorlatilag egy fizetős kacsaetető automatákat üzemeltető vállalkozás, melynek célja még több ilyen felesleges, hamis információkat közlő, ráadásul “pénznyelő” eszköz kihelyezése), hiszen az ezekben felkínált táplálék ugyan olyan felesleges, értéktelen és viselkedéstorzító hatású, mint az összes többi – mindezt pusztán a bevételszerzés érdekében, viszont a madarak és az emberek kárára;
  7. az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet;
  8. így nő a nyári kéregetőkk száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.

Meg kellene értenünk, hogy a vadon élő állatoknak nem a “szeretetünkre”, hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, lenne szükségük!

Éppen ezért a vízimadarak esetében a SOHA, SEHOL, SEMMIVEL NE ETESSÜK őket alapelv betartása jelenti a legjobb, az állatok érdekeit leginkább szem előtt tartó magatartást.

Természetesen nem szeretnénk elvitatni senki döntési jogát attól, hogy mikor és mit tesz, és ami még fontosabb, nem kérdőjelezzük meg senki jó szándékát! Egyetlen célunk a szakmai érvekkel alátámasztott tájékoztatás, remélve, hogy az olvasottaknak köszönhetően a jövőben kevesebb madár kerül bajba. Az ő nevükben is köszönjük megtisztelő figyelmét!

A Magyar Madártani Egyesület teljes cikke itt érhető el.

Forrás: MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Hollandia – Fészerben alvó farkast találtak

Published

on

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A részletekért kattintson!

Visszaengedték a vadonba azt a farkast, amelyre a hollandiai gelderlandi Hengelóban egy ház melletti fészerben bukkantak. Mikor megtalálták a farkas békésen szunyókált. Az állatot hétfő reggel fedezte fel a ház tulajdonosa, aki azonnal kihívta a rendőrséget. Gelderland tartomány szóvivője elmondta, hogy az állatot egy időre elaltatták, majd megvizsgálták és szabadon engedték. Az állatorvosi vizsgálat megállapította, hogy egészséges és sértetlen volt, ezért elvitték egy helyi erdőbe ahol hagyták, hogy magától felébredjen. A vizsgálatot végző állatorvos a helyi  Omroep Gelderland műsorszolgáltatónak kiemlte, hogy egy ház közelében menedéket kereső farkast találni még mindig „nagyon szokatlan helyzet”.

HENGELO – A farkast elviszik a közeli erdőbe. Fotó: Vincent Jannink ANP

Két évvel ezelőtt egy másik farkast is találtak már aludni egy doetinchemi ház hátsó kertjében, de egy ház közelében menedéket kereső farkast találni még mindig „nagyon szokatlan helyzet” – mondta az állatorvos az Omroep Gelderland helyi műsorszolgáltatónak.

Utóbb kiderült, hogy semmi baja nem volt a farkasnak. Egyszerűen csak leheveredett. Forrás: Geen wolf in cultuurlandschap

Egyes helyiek azt mondták, hogy aggódnak a farkas házak közelében való jelenléte miatt:

– Szemben van egy játszótér. Soha nem tudhatod, mi történhet, ha egy sebesült állatról van szó – mondta az egyik szomszéd. Egy másik azt mondta, hogy aggódik a juhai és a lovai miatt.

Megbízható, jó minőségű, szervizelt autót keres? Keresse Csúcs Gábort a +36 30 323 38 52 – es telefonszámon! Kattintson!

Decemberben az Európai Bizottság javasolta a farkasok védelmére vonatkozó szabályok enyhítését, miután megszaporodtak a juhok és szarvasmarhák elleni támadások.

Hollandia sűrűn lakott részén otthonosan érezte magát a farkas. Forrás: Geen wolf in cultuurlandschap

Jean Rummenie holland mezőgazdasági miniszter, a BBB gazdálkodópárti képviselője sürgette a bizottságot, hogy gyorsan terjessze elő a javaslatot, és azt mondta, hogy „már elkezd dolgozni a nemzeti jogszabályok módosításán”.

Jean Rummenie holland mezőgazdasági miniszter. Forrás Hollandia Kormánya

„Úgy gondolom, hogy sürgősen több intézkedésre van szükség a támadások megelőzése és az incidensek esetén történő gyors beavatkozás érdekében” – mondta.

A BBB korábban azt kívánta, hogy Hollandia legyen farkasmentes övezet.

Forrás:
Dutch News Hollandia

Fordította: 
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Agro Jager News

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Fehér árnyak: nagy kócsagok vadásznak a nagylaki gyepeken

Szép számban figyeltek meg nagy kócsagokat a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén elterülő nagylaki gyepeken, január közepén szép számban láttunk nagy kócsagokat. A kecses madarak türelmesen várták, hogy a zsákmányul szolgáló rágcsálók a közelükbe jöjjenek. 

Fotó: Fotó: Balla Tihamér – KMNP

A nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara. Alapvetően vízimadár, a vizes élőhelyekhez kötődik és nemzeti parkunk területén is több helyen költ, kisebb csoportokban. Általában bányatavak, kubikgödrök nádasaiban fészkel. A régió legjelentősebb állománya azonban az országhatár túloldalán, de közvetlen közelünkben, a Nagylaki-halastavak területén fészkel.

Megbízható, jó minőségű, szervizelt autót keres? Keresse Csúcs Gábort a +36 30 323 38 52 – es telefonszámon! Kattintson!

Bár a nagy kócsagok vízimadarak és alapvetően halakat, egyéb vízben élő állatokat zsákmányolnak, mégis viszonylag gyakran láthatjuk őket a szántóföldeken, vagy a gyepeken álldogálni. Ez azonban csak látszólag álldogálás, valójában így vadásznak. Akár órákig egyhelyben, szinte mozdulatlanul állnak és várják, hogy a potenciális zsákmány nagyon közel kerüljön hozzájuk. Ilyenkor aztán egy villámgyors mozdulattal, hegyes csőrükkel lecsapnak rá. A száraz területeken alapvetően rágcsálókra lesnek, ugyanis a halak mellett a mezei pockok és egyéb apró rágcsálók is kiváló táplálékot nyújtanak számukra.

Általában olyankor használják zsákmányszerzésre ezeket a vizektől távol eső területeket, ha ott nagyon jelentős táplálékforrás (rágcsáló) áll rendelkezésére, illetve ha az egyébként megszokott vizes élőhelyük nem nyújt elegendő élelmet. Jelenleg is ez a helyzet áll fenn, mert az elmúlt néhány napban még a nappali órákban is kitartóan nulla Celsius-fok alatt volt a hőmérséklet, ezért a nagy kiterjedésű sekély vizek többnyire befagytak, így ott nem tudnak halászni a kócsagok. Ezért jönnek át tehát a határ innenső oldalán elterülő, nagy kiterjedésű gyepterületekre vadászni. Mostanában itt könnyűszerrel megfigyelhetünk akár 15-20 nagy kócsagot is viszonylag kis területen. Reggelente 2-3 példányos, kis csapatokban érkeznek, éjszakára azonban visszahúzódnak a nagylaki tavak nádasaiba.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Visszanéző (2024): Kígyászölyvet figyeltek meg Apajon

Apajon kígyászölyvet figyeltek meg:

Published

on

Kőhegyi Dániel amatőr természetfotós kígyászölyvet figyelt meg az Apaji tórendszer területén. A szerencsés fotós beszámolt élményeiről:

Fotó: Kőhegyi Dániel – Agro Jager News

Aznap, a tavak közötti gátrendszeren cserkeltem az autómmal, ami általában eredményre szokott vezetni. Mivel nincs teljesítménykényszer, minden közönséges madárfajnak úgy tudok örülni, mintha az lenne a legritkább Magyarország területén. Sok év alatt megtanultam, hogy amilyen korán csak lehet, ki kell menni a területre és a napfelkeltét már kint kell fogadnom. A másik lehetőség, hogy késő délután érek ki a területre – ezt minden esetben a munkám határozza meg.

Nagyon sok madárfaj figyelhető meg, főleg tavasszal és az őszi hónapokban. Az Apaji tórendszer azért különleges, mert a tavak közvetlen szomszédságában legelők találhatók sok-sok kilométeren át. Ez, a távolság és a takarás hiánya miatt különösen nehézzé teszi a madarak megfigyelését és megörökítését.

A területet csatornák is színesítik, amelyek számos madárnak különleges élőhelyet biztosítanak, főleg a tavaszi és őszi vonulás időszakában.
Aznap is a megérzéseimre hallgattam, és egyszer csak megláttam a tavak között egy kígyászölyvet egy oszlopon, amely pontosan engem nézett. Bár évek óta fényképezek, ilyenkor mindig furcsa érzés fut végig rajtam. Tudom, hogy ez egy különleges pillanat, és ha óvatlan vagyok, soha többé nem láthatom az adott fajt. Ennek ellenére ez a fiatal madár megvárta, hogy megálljak, kivegyem sebességből az autót, lenyúljak a fényképezőgépemért és azzal a csillogó fekete tárggyal felé nézzek és fényképezzek. Ez a madár annyira komolyan gondolta ezt, hogy percekig nem repült el, csak kíváncsian figyelt.

Fotó: Kőhegyi Dániel – Agro Jager News

A fotósok számos alkalommal beszámoltak hasonló élményekről más fajok esetében is, legyen az madár vagy emlős. Valahogy megérzik az ember szándékait. Ami egy vadásznak szinte kizárt, azt egy fotós  megteheti.

A kígyászölyv azonban az érzékeny fajok közé tartozik, sokáig nem lehet egy helyben tartani. Néhány igazán jó fényképet tudtam készíteni róla. A madarat körülbelül 70 méterről tudtam lefényképezni a 800 mm-es objektívemmel. Majd hirtelen elrepült. Ez a madár nagyjából egy hetet tartózkodott a területen, majd eltűnt. Mások is látták, próbálták megfigyelni kisebb-nagyobb sikerrel, de végül nyoma veszett.

Valószínűleg ez a madár északabbról vándorolt ide. Magyarországon megközelítőleg 40-45 párról beszélnek a szakemberek, amelyek főként az Északi-középhegységben találhatók. Egyesek szerint a Kiskunságban is költ. A többi fotóstársam is csak ezt az egy példányt tudta megörökíteni. Az is előfordulhat, hogy a közelben él egy pár, bár gyűrűt sajnos egyik madáron sem tudtunk megfigyelni.

Remélem, idén a nyári hónapokban újra találkozunk” – zárta beszámolóját Kőhegyi Dániel.

További részletek a kígyászölyvről itt érhető el.

Kőhegyi Dániel amatőr természetfotós oldala itt érhető el

Agro Jager News

 

Tovább olvasom