Keressen minket

Természetvédelem

Kékes rétihéják éjszakáznak a Lófogó-ér környékén

Print Friendly, PDF & Email

Idén is telelnek kékes rétihéják a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. A Lófogó-ér melletti, nádfedeles kilátóból jól megfigyelhetjük esti behúzásukat.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Idén is telelnek kékes rétihéják a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. A Lófogó-ér melletti, nádfedeles kilátóból jól megfigyelhetjük esti behúzásukat.

Fotó: Körös–Maros Nemzeti Park

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

A kékes rétihéja tőlünk északabbra költő faj. Elsősorban Oroszországban és Nyugat-Európa északi részein költ, de érdekes módon kicsit délebbre, a Kaukázus környékén, Grúziában és Közép-Ázsiában is fészkel. Hozzánk téli vendégként érkezik, szeptember legvégén jelennek meg első példányai. Vonulásuk csúcsa októberben van, s ha nem túl kemény a tél, akkor a legtöbben egész télen itt maradnak, csak áprilisban indulnak vissza az északi tájakra.

A kardoskúti Fehér-tó közelében, a Lófogó-érnél hosszú évek óta van egy stabil, tradicionális éjszakázóhelyük. Csoportosan éjszakáznak a gyékényes, zsombékos, sásos mocsarakban. Idén az eddig megfigyelt legnagyobb mennyiség hét példány volt, de a korábbi években előfordult, hogy egyszerre 11 madarat is láttunk.

A Lófogó-ér melletti, szabadon látogatható kilátóból jól megfigyelhető, ahogyan napnyugtakor megérkeznek és körözgetnek a terület felett. Ilyenkor felmérik, hol lesz a legideálisabb éjszakázóhely, s ha kiválasztották, akkor hirtelen behuppannak oda. Napközben akár 20-40 kilométeres távolságra is elmennek táplálkozni, de alkonyatkor mindig visszatérnek.

Az, hogy egy adott évben mennyi kékes rétihéja telel a térségben, alapvetően két dologtól függ: az időjárástól és a rendelkezésre álló táplálék (rágcsálók) mennyiségétől. Ha nagyon hideg van és vastag a hótakaró, amely alól nem tudják kikotorni a rágcsálókat, akkor délebbre húzódnak. Idén az átlagosnál kevesebb a mezei pocok a térségben, így valószínűleg kevesebb kékes rétihéja is telel majd át itt.

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park

Természetvédelem

Jönnek vissza a fehér gólyák, már Bugacon sem üres a fészek

Print Friendly, PDF & Email

Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én – tájékoztatott Varga Péter, természetvédelmi őrkerület-vezető. A párnak egyelőre még csak az egyik tagja landolt a fészekben.

Bugacra is megérkezett a gólya 2023. március 14-én. Fotó: Varga Péter

A fehér gólyák többsége március második felében, Sándor-nap után tér vissza afrikai telelőhelyéről. Persze minden évben vannak, amelyek jóval korábban, már februárban hazatérnek, de előfordulnak áttelelő példányok is a Kárpát-medencében.

Rendszerint a hímek jönnek vissza hamarabb, és azonnal bele is fognak a fészek tatarozásába.

Tavaly a rendkívül aszályos év ellenére a fehér gólyák költési sikere átlagosnak volt mondható hazánkban, sőt, egyes helyeken még az átlagnál magasabb fiókaszámot is tapasztaltak a szakemberek. Ennek oka, hogy a fehér gólya a száraz élőhelyekhez is jól alkalmazkodik, tápláléka az ilyen területeken alapvetően rovarokból, elsősorban sáskákból áll. De egyáltalán nem válogatós, úgynevezett opportunista faj, azaz szinte bármit elfogyaszt, amit le tud nyelni. Lehet ez kisrágcsáló, madárfióka, gyík, kígyó, giliszta, béka, hal is, de nem veti meg a dögöt és az élelmiszerhulladékot sem.

Költési sikerükhöz múlt évben hozzájárult az is, hogy nem volt olyan hideg és esős időszak sem, amikor a fiókák megfázhattak, elpusztulhattak volna. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által összegzett országos adatok szerint 2022-ben a sikeres párokra számolt átlagos fészkenkénti fiókaszám 2,77, míg az összes költőpárra számított 2,33 volt.

Hazánkban ötévente végeznek országos fehérgólya-felmérést. Az 1940-es években az adatok szerint 15-16 ezer pár költött nálunk, majd drasztikus csökkenés indult meg. Jelenleg 4100 párra becsüli a hazai állományt az MME. Állománycsökkenésük fő oka a természetközeli élőhelyek mennyiségének és kiterjedésének csökkenése, valamint az intenzív mezőgazdálkodás miatt csökkenő táplálékmennyiség.

Az üde, nedves gyepek megőrzése, természetvédelmi szempontú kezelése, legeltetése nagyon fontos a faj megőrzése szempontjából. Magas prioritású a középfeszültségű elektromos hálózatok madárbaráttá alakítása, de a kisfeszültségű oszlopokra kihelyezett gólyafészek-emelők is nagymértékben csökkentik az áramütés okozta elhullás veszélyét.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

300 hálózati ponton avatkozott be a gólyák biztonsága érdekében az E.ON Hungária Csoport a Dunántúlon és Pest megyében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Több mint 2900 madárpárnak adnak otthont a vállalatcsoport fészektartói

Fotó: E.ON Hungária Csoport

·        Gólyafészek-tartók kihelyezésével, a megrongálódott fészektartók javításával, madárbarát hálózati átalakításokkal és innovatív madárvédelmi eszközökkel teszi biztonságosabbá a madarak számára energiahálózatát az E.ON

·        Más-más hálózati beavatkozásokat végez a cég a gólyák, a magaslati kiülőpontokat kereső ragadozómadarak és a rosszul navigáló túzokok érdekében

·        Az E.ON a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) és a hazai nemzeti parkok szakembereivel működik együtt a madárvédelmi beavatkozások kapcsán

·        A hazánkba érkező gólyákat több mint 2900 gólyafészekkel várják

Ábra: E.ON Hungária Csoport

A gólyák augusztusi vonulását követő őszi és a téli időszakban tud az E.ON Hungária Csoport a madarak zavartatása nélkül beavatkozni a hátrahagyott fészkek környékén, ezért jellemzően erre az időszakra esik a legtöbb madárbarát hálózati átalakítás is. Azt, hogy pontosan hol kell a madarak érdekében beavatkozni, azt az E.ON és a nemzeti parkok, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei közösen határozzák meg, és mindig a helyi igényeknek megfelelően, a szakemberek által jóváhagyott technológiát alkalmazzák a hálózaton.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A visszatérő gólyák biztonságos fészkelését és költését az áramhálózat oszlopaira telepített fészektartókkal segíti az energiacég. Az idei szezonra 80 helyen telepített új fészektartókat az E.ON, a legtöbbet Szekszárd és Nagykanizsa környékén, a meglévő fészkeket pedig ahol szükséges volt, cserélték. A veszélyessé vált vagy viharban megsérült fészkeket lebontották, és új helyen, megerősítve építették újjá. A fészektartókra fonott fészekalap is került, hogy vonzóbb legyen a fészkelőhely a visszatérő madarak számára. A gólyák által minden évben újra megrakott, több évtizedes fészkek ellenőrzésére azért van szükség, mert ezek súlya akár több mázsásra is nőhet, és veszélyt jelenthet a madarakra és a hálózatra egyaránt. A madárvédelmi szakemberek ilyenkor az E.ON munkatársainak segítségével úgynevezett fészek-kikönnyítést végeznek, hogy a madarak biztonsággal elfoglalhassák azokat és az áramellátás zavartalanságát se veszélyeztessék. Az új fészektartókkal együtt már több mint 2900 fészkelőhely áll a gólyapárok rendelkezésére az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózatán.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Nemcsak az érkező gólyák, de a különböző ragadozómadarak védelmére is gondolnak az E.ON szakemberei, és az idei évben is folytatják azokat a hálózatfejlesztéseket, melyek a fészkek, illetve a vadászó- vagy táplálkozóhelyek környezetében lévő hálózati elemek madárbaráttá alakítását szolgálják. Az utóbbi hónapokban 120 helyen történt ilyen jellegű madárbarát hálózati beavatkozás az E.ON szolgáltatási területén, a legtöbb Tolna, Somogy, Zala és Pest megyében.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

A madárbarát hálózati átalakítások közül kiemelkedik a Duna alacsony vízállása miatt a gólyák számára vonzó táplálkozási terület, a Dunakanyar. Dömös térségében az E.ON szakemberei leszigetelték a középfeszültségű gerinchálózat valamennyi oszlopát, és az itt portyázó fehér és fekete gólyák biztonsága érdekében beülésgátlókat is felszereltek rájuk. A korábbi évek fejlesztéseivel együtt már 12 kilométeresre nőtt ezen a szakaszon a biztonságos hálózat hossza. A Ráckevei Duna-ágon, Szigetcsép, Tököl és Szigetszentmiklós környékén a vörösvércsék és a sólymok érdekében avatkoztak be az energiacég szakemberei. Ezen a gazdag élővilágú, tőzeglápos, nagy mezőkkel és háborítatlan szigetekkel teli területen belvizek esetén a gólyák is szívesen táplálkoznak. A burkolt szigetelések, hosszú feszítőszigetelők, madárkiülők és szárnyterelők alkalmazásával az oszlopokat már biztonságos kiülőpontként használhatják prédájukra lesve a madarak.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Visszatérő problémát jelentenek azok a nagyvárosok környéki szemétlerakók, amelyeket előszeretettel látogatnak a gólyák táplálék reményében. Mivel távol tartani őket innen nem lehet, folyamatosak a hálózati beavatkozások az E.ON területén lévő szeméttelepek környékén. A Nagykanizsa melletti bagolai hulladéklerakó oszlopainak szigetelése után, amely nemrégiben fejeződött be, tavasszal kezdenek az E.ON szakemberei egy nagyobb lélegzetvételű, földkábelek létesítésével járó átalakítást Pest megyében. Mire a gólyák és cseperedő fiókáik a nagy nyári szárazságban már csak szűkösen fellelhető táplálék miatt a szeméttelep kínálata felé fordulnak, a pusztazámori szemétlerakó környéke is biztonságossá válik számukra a föld alá vitt kábeleknek köszönhetően.

Közben egész évben zajlik a Danube InGrid hálózatfejlesztési program keretében a meglévő fejszerkezetek cseréje madárbarát kialakítású eszközökre. A korábban alkalmazott oszlopkapcsolókat a teljes Észak-Dunántúlon új, zárt (szigetelt) és távolról működtethető oszlopkapcsolókra cseréli a cég, hogy az ellátásbiztonságot növelje. A fejszerkezet önmagában nem lenne madárbarát, de az E.ON saját vállalása, hogy minden érintett oszlopkapcsolót madárbaráttá átalakítva szerel fel a hálózatra.

Egyes madarak esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások – a légvezetékhálózat szigetelése, burkolatok kialakítása – nem nyújtanak kellő védelmet, így van ez a legnagyobb röpképes madarunk, a túzokok esetében is. Az alacsonyan repülő, nehézkesen navigáló túzokok nekiütközhetnek a légvezetékeknek, ezért védelmükben kizárólag a földkábelesítés jelent teljes körű megoldást. A vállalatcsoport túzokvédelmi programja keretében késő ősszel Mosonszolnok mellett, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fészkelő túzokcsapatok védelmében szüntette meg a légvezetékeket.

A madárbarát hálózati munkák nem érnek véget a gólyák érkezésével, az év további részére is számos, a természeti környezet megóvását célzó munkát tervez az E.ON. Kiemelten kezeli a cég a nemzeti parkok, madárvédelmi szakemberek irányadó javaslatait, és támogatást nyújt minden olyan esetben, amikor lakossági bejelentés érkezik és azonnali beavatkozásra van szükség például a viharban megrongálódott gólyafészkekkel kapcsolatban. Az idén születő gólyák gyűrűzésében való segítségnyújtást – ahogy az elmúlt években mindig – idén is a madárvédelmi szakemberekkel egyeztetve a nyári hónapokra ütemezte be az energiacég.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

 

 

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Közösségi összefogással a varangyok megmentéséért

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, a Jane Goodall Intézet, a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata és II. kerületi lakosok együttműködésének köszönhetően ideiglenes békaterelő kerítésrendszer épült a II. kerületi Völgy utcában található erdősáv szélén.

Barna varangy az úttesten (Fotó: Aliczki Manó)

Barna varangy az úttesten (Fotó: Aliczki Manó – MME)

A Budapest II. kerületében található Völgy utcában nemcsak a Hűvösvölgy végállomásra tartó villamosok közlekednek, de ez az útszakasz az itt élő barna varangyok (Bufo bufo), erdei békák (Rana dalmatina) és zöld varangyok (Bufotes viridis) legfontosabb vonulási útvonala is.

Érkezik a segítség. (Fotó: Aliczki Manó – MME)

Az enyhe, csapadékos tavaszi idő beköszöntével békák százai kelnek útra az Ördög-árok túloldalán lévő erdős hegyoldalban található telelőhelyeikről, hogy a villamossíneken túl, az egyik kertben megbújó Modori-tó felé vegyék az irányt, ahol a sikeres párzást követően a nőstények lerakják petéiket.Azonban ez a vállalkozás nem veszélytelen, hiszen az útvonalukat kettészelő betonozott út, és a villamossínek, illetve az azokon közlekedő járművek a legtöbb esetben végzetesek számukra. Az út túloldalára igyekvő varangyoknak fizikailag nehéz feladat átkelni a villamossínek, a mellettük húzódó, függőleges betonfalú vízelvezető árok és a meredek rézsű jelentette akadályokon, ahol évek óta sokukat gázolják el a gyakran közlekedő villamosok, illetve az arra járó autók.

Tavaly és az elmúlt hetekben az útszakaszon többszáz főként barna varangy pusztulását regisztráltuk. Csak a kerítés megépülését megelőző két esős napon több mint 300 varangyot gyűjtöttek és mentettek meg munkatársaink és önkénteseink a biztos haláltól.

Villamos által elgázolt barna varangy. (Fotó: Aliczki Manó – MME)

Erre a komoly természetvédelmi problémára jelent megoldást a héten önkéntesek és természetvédelmi szervezetek munkatársai által mintegy 300 méter hosszan telepített ideiglenes terelőrendszer, mely megakadályozza, hogy a békák az útra jutva elpusztuljanak.

Ideiglenes kétéltű terelőrendszer a II: kerületi Völgy utcában. (Fotó: Aliczki Manó – MME)

A munka azonban a kerítés felállításával még nem ér véget, sőt inkább csak azután kezdődik, hiszen a kerítés mentén bizonyos távolságonként leásott vödrökbe kerülő békákat össze kell gyűjteni és átvinni őket a túloldalon található szaporodóhelyre, a Modori-tóhoz. A kerítés rendszeres ellenőrzésében, a békák számlálásában és szállításában lelkes önkéntesek segédkeznek, akiket sem az eső, sem az éjszaka nem tántorít el a békák mentésétől. Amennyiben bárki szeretne csatlakozni az akcióhoz, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezve tudja megtenni.

A csapadékos, enyhe éjszakákon önkéntesek gyűjtik és segítik át a békákat az úttest és villamossín túloldalára. (Fotó: Aliczki Manó – MME)

Amennyiben valaki hasonló problémát észlel a környezetében, akkor várjuk az ilyen megfigyelésekkel kapcsolatos információkat is, illetve az észleléseket feltöltheti az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára weben vagy ingyenes okostelefon alkalmazáson keresztül.

Hálásan köszönjük mindenkinek a segítséget és külön köszönjük az Extra Ponyva Kft-nek, hogy a kerítésrendszer alapanyagául szolgáló ponyvával támogatták a kétéltűek védelmét!

További információ:

Egerer Anna (+36 20 229 6986, egerer.anna@mme.hu)

MME Békamentés: https://www.mme.hu/khvsz/bekamentes

MME Tudástár – barna varangy: https://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/barna-varangy

Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program: https://herpterkep.mme.hu/

Forrás: MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

 

Tovább olvasom