Keressen minket

Természetvédelem

Túzokok a kiskunsági pusztában

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Számomra nagyon fontos jelentőséggel bír a Felső-kiskunsági terület. Itt éltem az életemet. Ezért is tartom fontosnak, hogy ezt a területet megpróbáljam a figyelem központjába helyezni. Amikor Magyarország legszebb helyeiről beszélünk, akkor elsősorban Aggtelek, Gemenc, a Mecsek, stb… jut az eszünkbe. Az országunk nagy része, viszont sík, pusztai terület, ami teljesen egyedivé teszi a természeti értékeinket, még a közvetlen szomszédos országokkal szemben is.

A pusztai területről is elsősorban a Hortobágy jut az eszünkbe. Én viszont most egy sokkal kisebb területet vennék célkeresztbe. A felvételeim nagy része Kunszentmiklós melletti védett, illetve Natura 2000-es területen készültek. (Apajpuszta, Ürbőpuszta, Hosszú-hát). A terület nagyon sok védett és fokozottan védett állatfajnak ad otthont.

Ezek közül most a túzokokat szeretném kiemelni:

Egy fokozottan védett madárfajról beszélünk. A túzok Európa legnagyobb testtömegű röpképes madara. Egy kifejlett kakas súlya elérheti a 16 Kg-ot is. A tojók testtömege ennek a kétharmada. A túzokok az 1900-as évek elején mintegy 13 ezer körüli példányszámmal voltak jelen Magyarországon. Ez a szám az 1970-es évekre ezer alá esett. Ezt több, az ember által generált változás okozta. Legfőképpen a természetes pusztai élőhelyek bevonása a nagyüzemi mezőgazdasági termelésbe. A mocsaras részeket lecsapolták, a legelők nagy részét felszántották.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Drasztikusan megnövekedett a növényvédő szerek használata, illetve a nagyüzemi gépek elterjedése. 1969-ig a túzok vadászható faj is volt. 1969-től azonban fokozottan védett fajjá nyilvánították. A területre visszatérve, 1975-ben megalapították a Kiskunsági Nemzeti Parkot. Azóta sok intézkedést hoztak az illetékes minisztériumok, és a nemzeti parkok dolgozói sok munkát fektettek abba, hogy megmentsék ezt a fajt a teljes kihalástól.

Mára elkezdett növekedni az állományuk. Mintegy 1300 darab fölé emelkedett a létszámuk. Vagyis 50 év alatt 30-40%-kal növekedett az egyedszám. Ebből is láthatjuk, hogy a pusztításhoz sokkal kevesebb időre van szükség, mint a visszaállításhoz. 70 év alatt a tizedére csökkent az állomány, és 50 év alatt 30%-kal tudott növekedni. Ez a szám azonban így is óriási. Viszonyítási alapnak, a szomszédos Szerbia területén 7 túzokot számlálnak.

A túzok tojó évente egyszer költ. Két tojást rak. Így nem egy intenzíven szaporodó fajról beszélünk. Ezért nagyon fontos, hogy a párzási időszakukban (dürgés), és ami ennél is fontosabb, hogy a költési időszakukban, ne zavarjuk őket. A költési időszakot nehezíti, hogy sokszor mezőgazdasági kultúrákban, a földre teszik a tojásaikat. Ilyenkor a kaszálás és az aratás a legnagyobb ellenségük.

A nemzeti park dolgozói próbálnak a gazdákkal szorosan együttműködni, hogy az aratásban, a kaszálásban, a lehető legkevesebb fészek sérüljön. Az ilyenkor megzavart fészkekből, sok esetben a tojásokat keltetőbe viszik, majd egy hosszú munka eredményeként, az így kikelt túzokokat megpróbálják visszavadítani, hogy a természetes élethelyükön élhessenek. Ezek mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a költési területeken gyérítsék a ragadózókat is.

A túzokokra való figyelemfelkeltés miatt minden évben többször túrákat szerveznek a dürgési időszakban. Nagyon fontos, ha önmagad akarod ezeket az állatokat megfigyelni, akkor ne menj közel hozzájuk! Törekedj arra, hogy a legkisebb zavarást okozd nekik! A filmemben direkt tettem egy zoom-olásos részt. Ott szeretném érzékeltetni, ha közelinek is tűnik a felvétel, az nagy távolságból lett készítve. A felvételekhez sok esetben kilencszeres nagyítást használtam. Viszont ez megmutathatja, ha kimész a terület melletti utakra, onnan egy 8-szoros, 10-szeres távcsővel közeli képet kaphatsz róluk, és eközben nem is zavarod meg őket.

Mindenkinek javaslom, hogy nézze meg ezt a csodás tájat! Azonban kérek mindenkit, hogy nagyon vigyázzon erre a tájra! Ne menj be a területre autóval, de gyalog se. Használd az utakat! Sajnos volt rá példa, hogy autóval is behajtottak. Tudni kell, hogy mivel a túzok fokozottan védett faj, az eszmei értéke 1 millió Ft. A zavarásuk is bűncselekménynek minősülhet. Azonban szeretném, ha nem a bírság, hanem a természet tisztelete tartana attól távol, hogy megzavard ezeket a csodálatos állatokat. Amennyiben érdekelnek bővebb információk erről a területről, illetve ezekről az állatokról, akkor menj el a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által szervezett túrákra. Ott a nemzeti parkok dolgozói sok információval tudnak szolgálni. Jelenleg is vannak ilyen túrák.

 

Írta és fényképezte: Kreisch Zoltán

Köszönet a nemzeti park dolgozóinak, – Györfy Hunor – Természetvédelmi őr (KKNPI) – Kocsán Gábor – Természetvédelmi őr (Túzok Life program) – Ócsai Péter – Természetvédelmi őr (DINPI)

További részletes információ itt érhető el a szervezett túrákról a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, és a  Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság oldalán

Kreisch Zoltán amatőr vadfotós Facebook oldala itt érhető el

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Madár-megfigyelés Görögországban

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László madarakat fényképezett Thesszalonikitől délre eső makedóniai tengerparton

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány napot nemrég Görögországban töltöttem, a Thesszalonikitől délre eső makedóniai tengerparton. No nem fürödni és napozni mentem a magyarok körében is népszerű nyaralóhelyre, és nem csak az ott is hűvös idő tartott vissza a dologtól.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Az Axiosz és az Aliákmonasz folyó torkolatvidékének és a Makrijálosztól délre eső tengerparti sólepárló kazetták, illetve a mellette elterülő mocsárvidék gazdag élővilágára voltam kíváncsi. A természetfotósok már csak ilyen furcsa helyekre járnak. Hát a madarak és a hüllők igazi paradicsomába csöppentem a tavaszi nyüzsgés, megújulás időszakában. Az odalátszó távoli Olimposz hegy csúcsát még hó borította, de a lapályon már költéshez készülődtek a madarak, és a gyíkok, kígyók, teknősök is élvezték a déli napsütést.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Sikerült igazán kecsegtető leshelyeket találnom, ahonnan főleg parti és gázlómadarakat tudtam fotózni. A tengerparthoz közeli sótűrő növényzetben botorkálva még veszélyes helyzetbe is kerültem: a hűvös hajnal utáni reggeli verőfényben még félig dermedten napozott egy jól fejlett homoki vipera, amelyet tényleg csak a legutolsó pillanatban vettem észre, és a már lépésre emelt lábamat rántottam vissza.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Szóval nem lett baj, a hüllő dühösen sziszegve tűnt el a gazban a tamariskabokrok alatt. Odébb, a sólepárló betonszegélyénél egy jó kétméteres haragos sikló kúszott tova, és lépten-nyomon görög teknősök kocogtak, döcögtek a fűcsomók között. Minden hasonló utam előtt elképzelek magamnak valamilyen addig még nem látott vagy általam nem fotózott fajt, amelyet azután igyekszem megtalálni, megörökíteni.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Ezúttal a székicsér képére vágytam, és ha nehezen is, meg nem kis szerencsével is, de sikerült. Az elmúlt napokban a különböző természetfotós csoportokban publikált madaras képeim mind itt készültek, nem a szokásos apaji “vadászterületemen”, ahol ugyanezeket a fajokat időnként szintén meg lehet figyelni.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom