Keressen minket

Természetvédelem

Végéhez közeledik a tavaszi madárvonulás

Lassan végéhez közeledik a tavaszi madárvonulás

Közzétéve:

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain hetek óta madaraktól mozgalmas a határ. Zajlik, s lassan végéhez közeledik a tavaszi madárvonulás. A nálunk telelő, de tőlünk északabbra költő fajok útra keltek, az itteni fészkelők pedig visszatértek hosszú vándorútjukról.

Fotó: Gyurgyalag. Balla Tihamér – Körös-Maros Nemzeti Park

A Kígyósi-pusztán április második felében már alig-alig találkozhattunk telelő, de tőlünk északabbra költő récefajokkal. Megjöttek viszont a nálunk költő récék. A ragadozó madarak esetében is hasonló a helyzet, a telelők elmentek, a kék vércsék, kabasólymok és hamvas rétihéják pedig megérkeztek. Várjuk még a legkésőbbi időpontban, általában május elején-közepén visszatérő énekesmadarunkat, a kis őrgébicset. A tőlünk északabbra fészkelő partimadarak közül április utolsó hetében láttunk még néhány havasi partfutót és pajzsoscankót. A nálunk költők döntő többsége a hónap végére megérkezett, bíbicek, nagy godák, piroslábú cankók, sárszalonkák népesítik be a tájat.

A Kis-Sárréten is végéhez közeledik a klasszikus tavaszi madárvonulás. Még több északi vendég itt tartózkodik, de lassan ők is továbbállnak. Nemrég visszaérkeztek telelőhelyeikről a hamvas rétihéják, egyes példányok már a tavalyi fészkelőhelyek környékén nászrepülnek. A fattyúszerkők, kormos szerkők és fehérszárnyú szerkők kisebb-nagyobb csapatai rendszeresen átvonulnak a térségben. Az elmúlt napokban figyeltük meg az első üstökösgémeket, s visszaérkeztek a szalakóták első példányai is. Az énekesmadarak közül a tövisszúró gébicsek szintén most érkeztek meg, de előkerült egy szokatlanul korai kis őrgébics is.

A Cserebökényi pusztákon március közepén a pusztai vízállásokon 6000 bíbic, 2500 aranylile, és 4000 seregély tartózkodott. A több száz pajzsoscankó mellett 90 nagy goda, 66 nagy póling és 110 kis póling volt a területen. Március 20-tól folyamatosan érkeztek a gólyatöcsök, gulipánok, piroslábú cankók, s az első fehér és fekete gólyák. Április elején az itt telelő fajok közül még öt gatyás ölyvet, tíz kékes rétihéját és egy nagy őrgébicset láttunk, de még április végén is előfordult egy-egy gatyás ölyv és kékes rétihéja. A pusztákon téli vendég kék galambokat a visszatérő örvös galambok váltották fel. Az első füsti fecskéket április 3-án figyeltük meg, s április 10-re számuk már szépen gyarapodott. Ekkor érkeztek meg a hamvas rétihéják, és vonultak a fakó rétihéják. Április közepén tértek vissza dél-afrikai telelőhelyükről az első kék vércse csapatok, majd rövidesen a szalakóták is megjelentek. Szól a sárgarigó és a kakukk, s láttunk kis őrgébicset is. Április 25-ig a gyurgyalagokon kívül az összes vonuló madár megérkezett.

A Kardoskúti-pusztán a partimadarak közül a pajzsoscankóknak még április utolsó hetében is erős volt a vonulása. A csúcsot április 20-án észleltük, ekkor 1620 példányt számoltunk. A bíbicek és aranylilék után ők voltak a legtöbben a partimadarak közül. A havasi partfutók száma is folyamatosan gyarapszik, eddig 111 volt a legmagasabb számuk, a vonulási csúcs május elején várható. Érdekesség, hogy a havasi partfutókhoz csatlakozott néhány apró partfutó, Temminck-partfutó és tavi cankót is sikerült megfigyelnünk. Április közepéig a kékes rétihéják elvonultak észak felé és előkerült néhány hamvas rétihéja. Az énekesmadaraknál megkezdődött a rozsdástorkú pityerek vonulása, s április utolsó hetében megjöttek az első tövisszúró gébicsek is. A kakukkok már jó ideje vonulnak és intenzíven hallatják hangjukat. A nádi énekesek közül itt van már a cserregő nádiposzáta, a foltos nádiposzáta, a nádirigó és a nádi tücsökmadár is.

A Körös-Maros Nemzeti Park Makói Tájegységébe is számos olyan madárfaj visszatért már, mely a telet délen, akár az Egyenlítőtől is délebbre töltötte. Április utolsó hetében észleltük az idei első kakukkokat, vadgerléket, gyurgyalagokat. A ragadozó madarak közül most jelentek meg az első kék vércsék. Hamvas rétihéják is tartózkodnak a térségben, melyek viszont csak itt állomásoznak, majd tovább vonulnak a költőterületeikre.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon a korábbi években látványos volt a tavaszi madárvonulás, tavaly és az idén azonban más a helyzet. Az utóbbi hetekben alig-alig érzékelhető némi madármozgás. Ennek oka, hogy kevés volt a csapadék, ezért nincsenek belvízfoltok, gyepi vízállások. Hébe-hóba látunk egy-egy kisebb pajzsoscankó csapatot, 10-20 aranylilét, néhány bíbicet és a később költő piroslábú cankók egy-egy példányát. Látványosan elmaradtak a gyülekezések. Az erdőkbe visszaérkeztek a fülemülék, énekelnek a barátposzáták és a rozsdás csukok, s hallani már a kakukkok hangját is. Az erdők sem annyira telítettek, mint korábban: kevesebb a sordély, a cinege és az őszapó is. A réti fülesbaglyok viszont nagyobb számban teleltek Dévaványa környékén, tíz pár pedig már fészket is rakott.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom