Keressen minket

Természetvédelem

Kerecsensólymok vadásznak a Nagy-Zsombék récéire

+1

Kerecsensólyom-párt fényképeztek a Csanádi pusztákon

+1

Közzétéve:

+1

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének Nagy-Zsombék elnevezésű mocsarában az év elejére jelentős mennyiségű víz gyűlt össze, és ez vonzza a vízimadarakat. A récék nyomában egy rájuk vadászó kerecsensólyom-pár is megjelent.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Február elején befagyott ugyan ez a nagy kiterjedésű mocsár, s emiatt az itt tartózkodó récék a Marosra húzódtak le, de a fagyok elmúltával a víz hamar felengedett és a madarak is visszaszállingóztak. Február közepén már mintegy ezer tőkés és fütyülő réce, néhány csörgő és böjti réce, valamint legalább 3 ezer vadlúd tartózkodott a Nagy-Zsombékban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Korábban már láttunk itt vadászó vándorsólymokat, most pedig a nálunk költő kerecsensólymok is felbukkantak. Egy pár – egy tojó és egy hím -, vadászik most rendszeresen a mocsár felett. Ők feltehetően itt is kezdenek költésbe majd. A Montág-pusztán minden évben raknak tojást kerecsensólymok, melyek általában az őszi-téli időszakban elkóborolnak. Ez a pár azonban most visszatért, s mivel ilyen sok a vízimadár, így ideális zsákmányszerzési lehetőségeik vannak. Rendszeresen zavarják a récecsapatokat, próbálják kiragadni a lemaradozó gyengébb, vagy beteg példányokat, de akár egészségeseket is képesek zsákmányul ejteni. Nagytestű, rendkívül gyors röptű és erős sólyomfélék, nem véletlen, hogy a történelmi idők során a magyarok hagyományosan solymászatra használták ezt a fajt. Emiatt a magyar néplélekhez is igen közel áll, a mondáinkban megjelenő turulmadár valójában a kerecsensólymot takarja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén a kerecsensólymot választotta az Év Madarának. A faj Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon költ és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állomány. Megőrzése a hazai természetvédelem egyik kiemelkedően fontos feladata.

Forrás: KMNP

+1

Természetvédelem

Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben

+1

Madarászok egy igen megviselt állapotú madárgyűrűre lettek figyelmesek a Fehér-tavon.

+1

Published

on

+1

Idén is kitakarítottuk és felkészítettük a költési szezonra a szegedi Fehér-tó 11-es tóegységében található Korom-szigetet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Palics-Ludas Közvállalat munkatársainak segítségével.

Közel hetven évvel ezelőtt felhelyezett madárgyűrűt találtak kollégáink a szegedi Fehér-tavon (fotó: Puskás József)

Az élőhelykezelési munkálatok közben kollégáink egy igen megviselt állapotú madárgyűrűre lettek figyelmesek. A Madárgyűrűzési Központ adataiból kiderült, hogy a gyűrűt egy fiókakorú cigányréce kapta 1957. június 13-án a szegedi Fehér-tavon. A gyűrűző pedig nem más volt, mint dr. Beretzk Péter.

Miért végezzük el a tavaszi munkálatokat?

A Szegedi Fehér-tó fokozottan védett tóegységében lévő Korom-szigetet a KNPI szakemberei évente letakarítják a felnőtt gyomok kóróitól, illetve a terjedő nádtól. A sziget éveken át nyüzsgő sirálytelepnek adott otthont, ahol tavasztól több ezer dankasirály fészkelt, valamint szerecsensirályok kisebb állománya, de küszvágó csérek is előfordultak. A sirályok megtelepedését elősegíti az évenkénti nagytakarítás, tereprendezés. Kedvelik, ha a fészekrakó helyükön nincsen magas növényzet. Ezt a munkát az idei évben február 25-én, kellemes időben sikerült elvégezni.

A szigetre való bejutás szerszámokkal megnehezítve embert próbáló feladat. Először egy 60-70 méternyi nádason kellett átjutni, ezután az iszapos tómederben történő hosszas gyaloglás következett. Ezúttal a teljes szigetet sikerült mentesíteni a növényzettől, így reményeink szerint szinte olyan látvány fogadja majd a márciusban érkező danka- és szerecsensirályokat, amilyen Beretzk Péter idejében lehetett. Természetesen a növényzet újra kihajt tavasszal, de az már folyamatban lévő fészkelést nem zavarja.

A szigetre való bejutás szerszámokkal megnehezítve embert próbáló feladat (fotó: Gál Zoltán)

Az elmúlt években ugyan nem fészkelt sirály a szigeten, de azért természetesen nem lakatlan a terület. A nyári ludak mellett néhány pár fokozottan védett cigányréce rendszeresen fészkel a sziget szegélyzónájában. Bízunk abban, hogy sikerül végre visszacsábítani a sirályokat ide, ahol egykor Közép-Európa egyik legnagyobb dankasirály kolóniája fészkelt. A Korom-sziget a Beretzk Péter kilátóból is látható, ha balra tekintünk. Távcsővel megfigyelhető, hogy vajon idén kialakul-e ott egy nyüzsgő, hangos sirálytelep?

Köszönjük a segítséget a munkálatokban részt vevő kollégáknak! (fotó: Gál Zoltán)

Köszönjük a Palics-Ludas Közvállalat kollégáinak, hogy segítették munkánkat!

 

Forrás: KNPI

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása

Published

on

0


Év elejétől lehetővé vált a mezőgazdasági területek időszakos vízzel történő eláraszthatósága, az agrártárca kidolgozta és bevezette a szabályozásban az ökológiai célú vízpótlásra használt terület fogalmát – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Ez a lehetőség összhangban van és segíti a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba!” program végrehajtását is.

Egy fokozottan védett nagy póling, amelynek természetvédelmi értéke 500 000 Forint, táőlálékot keres a Begécsi-halastavak környékén, Zsadány, Fancsika-pusztán 2025. februáe 17-én. Háttérben a 186 méter magas Komádi TV torony. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Feldman Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendőtől a nem mezőgazdasági célra, ideiglenesen használt földterület egyik meghatározott lehetősége az ökológiai célú vízpótlás. Ez a mezőgazdasági területek vízjogi engedéllyel történő időszakos elárasztását jelenti. A folyamat a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosítása érdekében vízpótlás, beszivárogtatás céljából felszíni víztöbbletből vagy szabad vízkészletből (nem árvízi víz), gravitációs úton megvalósuló vízkivezetéssel mehet végbe.

Sűrű ráccsal engedik a vizeket az Agropoint Kft. átal kezelt biharugrai halastavakról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az államtitkár tájékoztatása szerint az ökológiai vízpótlásban érintett mezőgazdasági területek az agrártámogatási rendszerben támogathatók maradnak akkor is, ha arra átmenetileg vízpótlás, víz beszivárogtatás céljából vizet vezetnek annak révén, hogy a vízborítás ideje alatt az ún. minimumkövetelmények szerinti fenntartási szabályokat teljesítettnek kell tekinteni. Az új szabályozás az idei évre vonatkozó agrártámogatási rendeletcsomag keretei között jelenik majd meg. Az ökológiai célú vízpótlás fogalmát pedig a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet vezette be 2025. január 1-jével.

Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!

A szabályozás összhangban van a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba” kezdeményezéssel, amelynek keretében a vízügy várja azon gazdák jelentkezését, akik a területükön vizet szeretnének megtartani és az erre kialakított online felületen bejelentik az erre szánt területeiket – emelte ki Feldman Zsolt.

Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Természetvédelem

A vadmacska nyomában: a nyugati határvidék rejtélyes ragadozója

0

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmányt közölt a vadmacskáról

0

Published

on

0

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet által koordinált vadmacska programban nemcsak elpusztultan talált példányokat vizsgálunk részletesen, hanem terepi adatgyűjtést is végzünk. Egy friss tanulmány a faj nyugati határvidéki jelenlétét és életmódját tárja fel, egy olyan régióban, ahol a vadmacska előfordulása eddig ismeretlen volt.

Fotó: BalatonScience

Miért veszélyeztetett a vadmacska?
Az európai vadmacska Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfaja, Magyarországon fokozottan védett. Fennmaradását elsősorban közeli rokonával, a házi macskával való kereszteződés veszélyezteti, ami genetikai leromláshoz vezet a vadmacskaállományban. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vadmacska állománya felhígul a házi macskák „tengerében”, és mint önálló faj, lassan eltűnik. Skóciában ez sajnos már be is következett.

Rejtett életmód
A vadmacska rejtőzködő, magányosan élő ragadozó, amely főként szürkületben és éjszaka aktív, de nyugalmas területeken és kölyöknevelés idején nappal is megfigyelhető. A nappalt faodvakban, sziklaüregekben, farakások alatt, magas fák ágain vagy kotorékban tölti.

Vadmacska vagy házi macska?
A vadmacskát és a cirmos mintázatú házi macskákat első pillantásra nehéz megkülönböztetni, különösen a hibrideket. Megbízható azonosítás csak genetikai vizsgálattal lehetséges. Azonban néhány külső jegy segíthet terepi megfigyeléskor.

Fontos külső jegyek
• A vadmacska farka vastagabb, dús szőrzetű, tompa végződésű és fekete végű. Rajta 3-5 sötét gyűrű található, amelyek élesen elválnak a világosabb sávoktól. A házi macska farka vékonyabb, hegyesebb végű, rajta több, keskeny gyűrű lehet.
• A vadmacska hátán egy sötét sáv fut, amely a faroktőnél véget ér, míg a házi macskánál a sáv vagy a farkon is folytatódik, vagy hiányzik, vagy elmosódik.
• A vadmacska zömökebbnek tűnik, szélesebb fejű, kisebb fülű és vaskosabb lábú, mint a házi macska. Bundája halványabb, szőrzete hosszabb, oldalsávjai folytonosak, a házi macskáé pettyezett.
A hibridek gyakran öröklik a vadmacskára jellemző vastag farkot és nagyobb testméreteket, de a farokgyűrűk kevésbé markánsak.

Kutatás a terepen
A kutatók különféle illatcsalikat, így macskagyökeret és macskamentát használtak, hogy kameracsapdák elé csalogassák az állatokat. A vizsgálatot két és fél év alatt közel félszáz helyszínen, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén végezték. Az eredmények szerint a helyszínek felén vadmacskákat, felén házi macskákat, és sok helyszínen mindkét fajt azonosították.

Eltérő viselkedés
Mindkét faj főként éjszakai életmódot folytat, de a vadmacskák aktivitásmintázata tavasszal a kölyöknevelési időszakról árulkodott. További érdekesség, hogy a házi macskák észlelése télen visszaesett a vadmacskákhoz képest. Az illatcsalira is eltérően reagáltak: a házi macskákat szinte azonnal odavonzotta, míg a félénkebb vadmacskáknál az észlelési gyakoriság csak fokozatosan növekedett. Mindezek azt jelzik, hogy a megfigyelt házi macskák házaktól rendszeresen elkóboroló példányok, amelyek a zordabb időket az emberi környezet biztonságában vészelik át.

A kutatás jelentősége
A kutatás rávilágított arra, hogy a veszélyeztetett vadmacska a korábban ismert területeken túl is előfordul, gyakran osztozva élőhelyén a házi macskákkal. Ezek az eredmények fontos alapot nyújthatnak a faj hatékonyabb védelméhez, és felhívják a figyelmet a felelős állattartásra: a házi macskák kontrollált, lakáson belüli tartása kiemelten fontos a vadmacska fennmaradásához.

Együttműködés
A kutatásban a HUN-REN BLKI, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szakemberei vettek részt. Eredményeiket az Applied Animal Behaviour Science szaklapban tették közzé.

0
Tovább olvasom