Természetvédelem
Globális nemzetközi környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak Budapesten
A magyar uniós elnökség keretében a Várkert Bazárban került sor a globális nemzetközi környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó EU tanácsi munkacsoport informális ülésére.
A magyar uniós elnökség keretében a Várkert Bazárban került sor a globális nemzetközi környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó EU tanácsi munkacsoport informális ülésére. A magyar elnökség kiemelt célja, hogy a tanácsi munka keretében, minden tagállam álláspontját figyelembe véve olyan közös uniós álláspontok szülessenek, melyek alapján az Európai Unió kellő ambíciószintet képviselve, egyúttal minden körülményt és lehetőséget figyelembe vevő rugalmas hozzáállással lehet jelen a globális környezetvédelem jövőbeli irányait meghatározó nemzetközi tárgyalásokon.
Fókuszban a műanyagok. Fotó: © Hungarian presidency
A megbeszélések középpontjában az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) és az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésével (UNEA) kapcsolatos kérdések, valamint a készülő, a műanyagszennyezés megállítását célzó globális ENSZ egyezmény kormányközi tárgyaló bizottsága ötödik tárgyalási ülésszakának (INC5) uniós szintű előkészítése és Bangkokban tartott ülésszakok közötti szakértői munka fejleményeinek megtárgyalása álltak.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
A szakértők eredményes és inspiráló eszmecserét folytattak az ENSZ égisze alatt aktuálisan zajló globális környezetvédelmi ügyek vonatkozásában. A megtárgyalt kérdéskörök közt kiemelt helyet kapott az ENSZ környezetvédelmi programjának jelenleg kialakítás alatt álló, 2026-27-es időszakra szóló munkaprogramja és a 2026-2029-es terminusra vonatkozó középtávú stratégiája, az ENSZ környezetvédelmi közgyűlése 2025 decemberében megrendezésre kerülő 7. ülésszakának vezértémája és az ENSZ jelenleg tárgyalás alatt álló, a műanyagszennyezés megállítását célzó globális egyezménye.
Fókuszban a műanyagok. Fotó: © Hungarian presidency
A műanyagszennyezés megállítását célzó készülő egyezmény november végén esedékes 5. tárgyalási ülésszaka sorsdöntő fontosságú lehet a műanyagszennyezés problémájának jövőben történő, globális szintű kezelése szempontjából.
Elnökségi Kommunikációs és Informatikai Főosztály
Természetvédelem
Végéhez közeledik a bivalyok és a szürkemarhák teleltetése
Megkezdődött a házi bivalyok és a magyar szürke szarvasmarhák felkészítése az áprilisban kezdődő legeltetésre.
A tavasz közeledtével a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai állattartótelepén már megkezdődött a házi bivalyok és a magyar szürke szarvasmarhák felkészítése az áprilisban kezdődő legeltetésre.

Fotó: Vizes Tibor – KMNP
Jelenleg az állatok szemrevételezése zajlik, az elkövetkező hetekben pedig pótoljuk a kihullott fülszámokat. Azt követően sor kerül a szükséges állatorvosi kezelésekre.
A telepen három helyszínen több mint 1000 szürkemarha és 270 bivaly teleltetéséről gondoskodunk. Az időjárás kegyes volt a téli tartáshoz, nem volt nagy hideg, bár a szürkemarhák számára ez sem jelentene problémát, ugyanis ők az extrém hideget is jól viselik. A bivalyok kissé fázékonyabbak.
A tavaszias télben kevesebb szálastakarmány fogyott, mivel ilyenkor kevesebb energiára van szükségük az állatoknak. A tavalyi borjak a tél folyamán szépen fejlődtek, erősödtek, leválasztásuk is megtörtént. Szent György-nap tájékán a felnőtt bivalyokkal együtt ők is kimennek majd a legelőkre.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Egy valóságos madártani kincs került elő a Korom-sziget takarítása közben
Madarászok egy igen megviselt állapotú madárgyűrűre lettek figyelmesek a Fehér-tavon.
Idén is kitakarítottuk és felkészítettük a költési szezonra a szegedi Fehér-tó 11-es tóegységében található Korom-szigetet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Palics-Ludas Közvállalat munkatársainak segítségével.

Közel hetven évvel ezelőtt felhelyezett madárgyűrűt találtak kollégáink a szegedi Fehér-tavon (fotó: Puskás József)
Az élőhelykezelési munkálatok közben kollégáink egy igen megviselt állapotú madárgyűrűre lettek figyelmesek. A Madárgyűrűzési Központ adataiból kiderült, hogy a gyűrűt egy fiókakorú cigányréce kapta 1957. június 13-án a szegedi Fehér-tavon. A gyűrűző pedig nem más volt, mint dr. Beretzk Péter.
Miért végezzük el a tavaszi munkálatokat?
A Szegedi Fehér-tó fokozottan védett tóegységében lévő Korom-szigetet a KNPI szakemberei évente letakarítják a felnőtt gyomok kóróitól, illetve a terjedő nádtól. A sziget éveken át nyüzsgő sirálytelepnek adott otthont, ahol tavasztól több ezer dankasirály fészkelt, valamint szerecsensirályok kisebb állománya, de küszvágó csérek is előfordultak. A sirályok megtelepedését elősegíti az évenkénti nagytakarítás, tereprendezés. Kedvelik, ha a fészekrakó helyükön nincsen magas növényzet. Ezt a munkát az idei évben február 25-én, kellemes időben sikerült elvégezni.
A szigetre való bejutás szerszámokkal megnehezítve embert próbáló feladat. Először egy 60-70 méternyi nádason kellett átjutni, ezután az iszapos tómederben történő hosszas gyaloglás következett. Ezúttal a teljes szigetet sikerült mentesíteni a növényzettől, így reményeink szerint szinte olyan látvány fogadja majd a márciusban érkező danka- és szerecsensirályokat, amilyen Beretzk Péter idejében lehetett. Természetesen a növényzet újra kihajt tavasszal, de az már folyamatban lévő fészkelést nem zavarja.

A szigetre való bejutás szerszámokkal megnehezítve embert próbáló feladat (fotó: Gál Zoltán)
Az elmúlt években ugyan nem fészkelt sirály a szigeten, de azért természetesen nem lakatlan a terület. A nyári ludak mellett néhány pár fokozottan védett cigányréce rendszeresen fészkel a sziget szegélyzónájában. Bízunk abban, hogy sikerül végre visszacsábítani a sirályokat ide, ahol egykor Közép-Európa egyik legnagyobb dankasirály kolóniája fészkelt. A Korom-sziget a Beretzk Péter kilátóból is látható, ha balra tekintünk. Távcsővel megfigyelhető, hogy vajon idén kialakul-e ott egy nyüzsgő, hangos sirálytelep?

Köszönjük a segítséget a munkálatokban részt vevő kollégáknak! (fotó: Gál Zoltán)
Köszönjük a Palics-Ludas Közvállalat kollégáinak, hogy segítették munkánkat!
Forrás: KNPI
Mezőgazdaság
AM: Új lehetőség a gazdálkodók számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása
Év elejétől lehetővé vált a mezőgazdasági területek időszakos vízzel történő eláraszthatósága, az agrártárca kidolgozta és bevezette a szabályozásban az ökológiai célú vízpótlásra használt terület fogalmát – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Ez a lehetőség összhangban van és segíti a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba!” program végrehajtását is.

Egy fokozottan védett nagy póling, amelynek természetvédelmi értéke 500 000 Forint, táőlálékot keres a Begécsi-halastavak környékén, Zsadány, Fancsika-pusztán 2025. februáe 17-én. Háttérben a 186 méter magas Komádi TV torony. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Feldman Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendőtől a nem mezőgazdasági célra, ideiglenesen használt földterület egyik meghatározott lehetősége az ökológiai célú vízpótlás. Ez a mezőgazdasági területek vízjogi engedéllyel történő időszakos elárasztását jelenti. A folyamat a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosítása érdekében vízpótlás, beszivárogtatás céljából felszíni víztöbbletből vagy szabad vízkészletből (nem árvízi víz), gravitációs úton megvalósuló vízkivezetéssel mehet végbe.

Sűrű ráccsal engedik a vizeket az Agropoint Kft. átal kezelt biharugrai halastavakról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az államtitkár tájékoztatása szerint az ökológiai vízpótlásban érintett mezőgazdasági területek az agrártámogatási rendszerben támogathatók maradnak akkor is, ha arra átmenetileg vízpótlás, víz beszivárogtatás céljából vizet vezetnek annak révén, hogy a vízborítás ideje alatt az ún. minimumkövetelmények szerinti fenntartási szabályokat teljesítettnek kell tekinteni. Az új szabályozás az idei évre vonatkozó agrártámogatási rendeletcsomag keretei között jelenik majd meg. Az ökológiai célú vízpótlás fogalmát pedig a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet vezette be 2025. január 1-jével.

Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A szabályozás összhangban van a vízügyi ágazat által indított, „Vizet a tájba” kezdeményezéssel, amelynek keretében a vízügy várja azon gazdák jelentkezését, akik a területükön vizet szeretnének megtartani és az erre kialakított online felületen bejelentik az erre szánt területeiket – emelte ki Feldman Zsolt.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter