A Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció című tantárgy keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar külföldi hallgatói tettek látogatást az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő Hortobágyra. A Hortobágy azért is kiemelkedő helyszíne a jogi kurzusnak, mert az 1007 világörökségi helyszín közül mindössze hét helyszín esetében szerepel a pásztorkodás, a pásztoroló állattartás. A jogi kurzus végén a Hortobágyi Madárkórház, amely hazánkban és Európában is a mintegy 70 hazai mentőállomásával kiemelkedő munkát végez, olyan helyszín, amelyen keresztül láthatóvá válik és bepillantást nyerhetnek a hallgatók abba, mennyire fontos a természetvédelem és a környezetvédelem úgy, hogy eközben fenntartható maradhasson a magyar mezőgazdaság is.

Prof. Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. Forrás: DE

Nemzetközi hallgatók a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem az elmúlt évtizedekben Magyarország keleti csücskében, de nagyon közel a szlovák, az ukrán és a román határhoz gyorsan reagált arra, hogy érdemes lenne a környező országokból érkező hallgatókat fogadni, s innen már egyenes út vezetett odáig, hogy a kar igazán nemzetközivé válhasson. Ez a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara vonatkozásában olyannyira igaz, hogy az Észak-, Közép- és Dél-Amerikától kezdve a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig, a Távol-Keletről valamint az afrikai kontinens megannyi országából érkeznek hozzánk diákok – tájékoztatta az Agro Jager Newst Prof. Dr. Stündl László.

Külföldi hallgatóimmal Hortobágyon, ahol Dr. Déri János (középen) személyesen fogadott és kalauzolt bennünket. Fotó: Agro Jager

A Magyarországra érkező diákok tanulmányaik során megismerhetik a magyar mezőgazdaság múltját, jelenét és a Debreceni Egyetem kutatási élvonalában dolgozó oktatóinak munkáit, legfrissebb eredményeit, miközben az Európai Unió tagjaként láthatják azt is, milyen kihívások előtt áll nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió Közös Agrárpolitikája is.

A külföldi diákok debreceni jelenléte azonban ösztönzőleg hat, és a nyelvtanulástól a barátságokon át később jó alapot ad az unión belüli és a harmadik országokkal közös kutatási, oktatási és kereskedelmi együttműködésekre, amelyekben mindig is kiemelt szerepet játszott a személyes kapcsolat.

Dr. Déri János elsőként a Világörökség részét képező Hortobágyról mesélt a külföldi csoportnak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Agrárjog és Green Law a gyakorlatban

A Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció című kurzus keretében ezért az évközben meghívást kapott Dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének docense is, és aki hozzátette, hogy a jogi ismeretek egyre jobban átszövik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás munkáit is.

A Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció című kurzus keretében vendégünk volt Dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Hagyományos állattartás és génmegőrzés Hortobágyon

Debrecenből először Szálkahalmon álltunk meg, ahol egy rackjuh törzstenyészet legszebb juhait lehetett megtekinteni. A gazdálkodó kiemelte, hogy a génmegőrzés, a fajtamegőrzés Hortobágy vonatkozásában is jelentős, miközben látható, hogy ez a fajta ma már nem annyira piacos, hiszen gyapjának minősége, a húskihozatal, a tejmennyiség messze elmarad más fajtákétól. Ám ez a fajta végig kísérte magyarságunkat és ahhoz, hogy itt Hortobágy képe az maradhasson, ami 1000 éven át meghatározta a puszta képét abban a rackának megkerülhetetlen szerepe van és megkerülhetetlen szerepe van az embernek.

Szálkahalmon racka juhokkal kezdtük a gyakorlati programot. Fotó: Agro Jager / Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

A Hortobágyi Madárkórház szerepe a természetvédelemben

Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház tulajdonos-igazgatója elmondta, hogy az általa működtetett, mintegy 70 madármentő állomást koordináló intézmény nagy múltra tekint vissza, ezért is érdekes helyszíne a jogi kurzus befejező előadásának, hiszen a gyakorlati állatorvos, aki műtőjében nap nap után menti az állatokat, ismertette, milyen előírásokat kell teljesítenie a civil szervezetének.

A Madárkórház múzeuma ideális helyszín arra, hogy gyorsan és látványosan mutathassa be a vendégek számára, hogy valójában milyen méretekkel bír például egy réti sas. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Az igazgató rámutatott arra is, hogy a szervezet nem lenne képes működni, ha a társadalmi nyitás nem lenne ilyen erős. Látható, hogy a bajba került madarakat az emberek meg szeretnék menteni, és ez az önszerveződő erő az, amely a műtőasztalig hozza a sérült állatokat. Itt azonban szigorú előírásoknak, szigorú jogszabályoknak, mind hazai, mind nemzetközi egyezményeknek kell megfelelni, hiszen a védett vagy fokozottan védett preparátumok tartását a Kormányhivatal engedélyezi, miközben a műtétre, a lábadozásra váró állatok döntő többsége szintén ilyen státusszal bír.

Támogasd a Hortobágyi Madárkórház működését az adód 1%-val! Kövesd a Facebookon is! Részletekért kattints a képre!

A rendkívül száraz joganyag ismertetése és a gyakorlati tapasztalatok során a diákok láthattak egy éjjel műtött fülesbaglyot. A bagoly szárnyában implantátumot helyeztek el, majd két mocsári teknős páncélját is gyakorlatilag megragasztották. Mindhárman a lábadozás után újra élvezhetik a szabadságot.

Egy frissen műtött erdei fülesbaglyot mutat be Dr. Déri János és a műtét sikerességét, valamint a röntgen felvételeket mutatja hallgatóinknak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Gyakorlati természetvédelem testközelből

A látogatás során különös élményt adott, amikor egy vad karvalyt fogott meg Dr. Déri János, majd a gyógyult madarat, amely a magyar madárvilág egyik legügyesebb, legfordulékonyabb madara, a folyosón engedte el úgy, hogy a bejárati ajtót kinyittatta. A madár a diákok legnagyobb meglepetésére közöttük manőverezett ki a szabadba.

A mocsári teknősök páncélját egy erős ipari ragasztóval rögzíti Dr. Déri János. Később, ez a páncél növekedésével leválik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Láthatták a repatriációs röpdét, ahol már a röpkész, gyógyult madarak várják a szabadon engedést, és azt is bemutatta Dr. Déri János, hogy mit jelent, ha egy vadon élő állatot, például, ha egy hollót ember nevel fel. A madár – Negró – már 13 éve a park lakója, és mivel egyáltalán nem fél az embertől, így már soha nem lehet szabadon engedni. Előfordult, hogy ügyesen kinyitotta a röpdéjét és nem sokkal később a helyi lángosos előtt kéregetett.

Látogatásunk alkalmával Dr. Déri János egy karvalyt is gyógyultnak nyílvánított! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A madárparkot követően természetesen meglátogattuk a híres Kilenclyukú hidat, és elsétáltunk a valamikor hírhedt Hortobágyi Csárdához is, programunkat végül az 1671-ben alapított Mátai Ménesben zártuk, ahol az istállókban megtekinthettük a nemzeti kincseink között szereplő, a hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniuszt, és szerencsénkre bepillantást nyerhettünk a holsteini fajtára alapozott magyar lósportba is.

Óriási élmény volt a hallgatóknak, hogy a karvaly közöttük manőverezve röppent ki a szabadság felé. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Clinical Legal Education Magyarországon

A kurzussal sikerült felépíteni “Gyakorlatias Jogi Oktatás” azaz a Clinical Legal Education hazai kategóriáját. A prémium oktatási modellel, amely interdiszciplinaritása miatt összeköti a száraz jogot a vadvédelemmel, az állatorvosi praxis kényszerű szabálykövetésével és az UNESCO örökségvédelemmel sokrétű és segít megértetni a hallgatóknak mennyire fontos a mezőgazdaság, az agrárszektor.

A lovak nemzeteket kötnek össze. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Élményalapú oktatás és a jövő agrárképzése

A Debreceni Egyetem mind a mezőgazdasági, élelmiszeripari és környezetvédelmi oktatás-kutatás vonatkozásában világszinten egyedülálló helyszínen dolgozhat, hiszen a Hortobágy olyan adottság, amit nem lehet máshol leutánozni. Az egyetemen jelenleg is zajlik egy átállás a frontális oktatásról az élményalapú, transzparens tanulásra. A világ vezető egyetemei pontosan az ilyen példákat keresik, mert Green Law robbanása világszinten érzékelhető, amellyel együtt foglalkozni kell és egyensúly helyzetben kell tartani az agráriumban minden egyes ágazatot, és így a jogi szabályozást, a jogszabályi környezetet is.

A Madárkórház játszóterén egy kis móka is belefért a szakmai programba. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A magyar példa, benne az ember, a falu és a fenntartható mezőgazdaság az egyetlen záloga annak, hogy továbbra is az maradhasson a puszta, aminek megszokhattuk.

A Debreceni Egyetem külföldi hallgatói az UNESCO Világörökség részét képező Hortobágyon, ahol egyben befejeződött a „Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció” kurzus. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A rendkívül tartalmas program miatt köszönetünket fejezem ki Dr. Déri Jánosnak, a Hortobágyi Madárkórház igazgatójának, aki személyesen kalauzolt bennünket és Prof. Dr. Stündl László dékánnak, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara vezetőjének, aki lehetőséget biztosított arra, hogy a száraz joganyag és elméleti órák után ezzel a terepi komponenssel, élő helyszínen, az 1000 éves pászorkultúrát őrző Hortobágyon ismerhessék meg a hallgatók, hogy mit is jelent integrált szemlélet mellett napjainkban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozni, úgy, hogy munkák a törvényesség mentén fenntartható is lehessen.

Írta és fényképezte:
DE MÉK
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Gyere és tanulj Te is a Debreceni Egyetemen. A részletekért kattints a képre!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A következő hetekben egyre gyakrabban kerülhetnek a szemünk elé az óriás tőrösdarazsak, amelyek sem az emberre, sem pedig a háziállatainkra nem jelentenek veszélyt. Ezek a szelíd óriások jelentős mértékben hozzájárulnak a cserebogár-szaporulat mérsékléséhez.

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata) (fotó: Bán Csaba)

A meglehetősen látványos megjelenésű óriás tőrösdarazsakkal (Megascolia maculata) találkozhatunk kertek, parkok gyepén, korhadó fa vagy a komposzt közelében is. Ez a hazánkban védett darázsfaj Európa legnagyobb termetű hártyásszárnyúja. Testmérete elérheti az 5 centimétert, szárnyfesztávolsága pedig a 8 centimétert is.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezektől a szelíd óriásoktól nem kell tartanunk! Ugyan van fullánkjuk, de azokat csak nagyon ritkán és kizárólag önvédelemre használják. Abban az esetben, ha megszúr minket egy tőrösdarázs, akkor sem kell kétségbe esnünk, mert bár a szúrás fájdalmas, de allergiás reakciót nem vált ki és másnapra már nyoma sincs.

A kifejlett darazsak elsősorban nektárral táplálkoznak és a méhekhez, poszméhekhez hasonlóan hasznos beporzó rovarok. Szaporodásbiológiájuk egészen izgalmas. Lárváik ugyanis különféle lemezescsápú bogarak lárváiban fejlődnek. A nőstények bámulatos pontossággal találják meg a szarvasbogarak, orrszarvúbogarak, rózsabogarak és bizonyos cserebogarak pajorjait és tojásaikat azokba helyezik. A kikelő darázslárvák pedig belülről, elevenen falják fel a bogárlárvákat. Ezzel egyébként az ember számára a beporzás mellett további hasznot is hajtanak, hiszen tevékenyen részt vesznek a cserebogarak biológiai kontrolljában.

A kifejlett óriás tőrösdarazsak elsősorban nektárral táplálkoznak és a méhekhez, poszméhekhez hasonlóan hasznos beporzó rovarok (fotó: Somogyi István)

Alaptalan riadalomkeltés…

A tőrösdarazsak a társas redősszárnyúdarazsakkal (pl. lódarázs, német darázs, padlás darázs) ellentétben magányosan élnek és csak a szaporodási időszakban találkozhatunk velük nagyobb számban, főleg ha rátalálnak egy-egy bogárlárva-lelőhelyre. Ilyenkor a városi környezetben is megjelenhetnek, néha alaptalan riadalmat keltve azokban, akik nem ismerik őket.

Lódarázs (Tóth Norbert/Izeltlabuak.hu)

Lódarázs vagy tőrösdarázs?

Gyakran tévesztik össze őket az akár emberre is veszélyes társas redősszárnyú-darazsakkal, pl. a lódarázzsal (Vespa crabro), pedig könnyű megkülönböztetni egymástól a két fajt. Bár a nőstény óriás tőrösdarazsak feje sárga, a hímeké pedig fekete, de a toruk mindig fekete és a szintén fekete alapszínű potrohukon 4 nagy sárga folt is látható. Így még röptükben is fekete-sárga összbenyomást keltenek. Ezt már csak az a tény is erősíti, hogy a hasoldaluk is fekete.

Forrás: KNP

A kanalasgémekhez kapcsolódó két érdekes megfigyelés is történt a közelmúltban a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A Kenderesszigeti-halastavakon egy Vajdaságban gyűrűzött példány kezdett költésbe, a Fertő-halastavakon pedig egy olyan kanalasgém bukkant fel, amely már komoly vándorutat tudhat maga mögött. 

Fotó: Tengelic községhez tartozó Székesi gémtelepen 2012-ben jelölt kanalasgém Fotó: Öze Péter – BNPI